Talán annak köszönhető, hogy nyár van, talán annak, hogy a gazdasági válság alatt az egyetlen szegmens, ahol növekedés látszik a netbookoké, de az elmúlt hét a Google böngésző-alapú operációs rendszerének hírétől volt hangos.
Chrome OS és Android két jó barát
Az első és legfontosabb kérdés a Chrome kapcsán, hogy minek még egy operációs rendszer a Google-nak az Android mellé. Andy Rubin a cég alelnöke szerint a Chrome nem fogja kiszorítani az Androidot, mivel a kettő más-más alkalmazási területet fed le. "A mobil eszközökre szánt operációs rendszerek olyan feladatokra lettek szabva, melyekre más platformok nem. Például hálózati protokoll stackek futtatására, akkumenedzsmentre, a mobil adótornyok közti barangolás kezelésére. A különböző termékkategóriák különböző problémái különböző megoldásokat kívánnak. Éppen ezért szó sincs arról, hogy az egyik (operációs rendszer) nyerni fog, a másik pedig nem." Nyilvánvalóan lesznek átfedések az eszközök közt, melyeken a Chrome OS és az Android futhat - ezt ékesen bizonyítja a Chrome OS kifejlesztésében közreműködő partnerek listája. A Chrome OS az x86-os mellett az ARM-platformot célozza, míg az Androidot alapvetően nem x86-ra szánták, igaz létezik ezen a platformon futó build.
A Google közvetlenül fog konkurálni a Microsofttal
Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója, aki saját elmondása szerint alig várja, hogy a Chrome OS megjelenjen jövőre, érdekes történetet mesélt a keresőmotor-óriás operációs rendszerének fejlesztéséről. "Be kell ismernem, hogy az operációs rendszerrel kapcsolatos izgatottság relatíve új keletű nálam. Mint a Google ügyvezetője, az első hat évemet azzal töltöttem, hogy meggyőzzem a cég társalapítóit, Larry Page-t és Sergey Brint, hogy a Microsoft domináns Windows-rendszereivel konkuráló operációs rendszert kifejleszteni szörnyű ötlet."
Érdekes kijelentés, hiszen a cég a böngészőfronton - ha csak az 1.0-ás Beta állapotot elhagyó verziót nézzük - 2008 decembere óta direkt konkurense a Microsoftnak. Elsőre talán azt gondolnánk, hogy a Chrome OS nem ilyen közvetlen konkurense lesz a Microsoft operációs rendszereinek. Valószínűleg rosszul gondolnánk. A webböngésző alapú hibrid operációs rendszer olyan piaci szegmensbe igyekszik, pontosabban olyan eszközökre (a netbookokra és nettopokra) szánják, ahol eddig a Windows XP uralkodott. Utóbbi terméket a Microsoft már nagyon szeretné maga mögött tudni, de még 2013-ra is masszív értékesítéseket jósol az IDC.
A Microsoft Gazellája
A Chrome OS nem jelent közvetlen, frontális támadást a Microsoft jelenlegi Windowsaira nézve, de abba a szegmensbe igyekszik, ami a válság idején is növekedést volt képes produkálni. Ugyanakkor a Microsoft már egy ideje dolgozik egy projekten, ami közvetlen konkurense lesz a Chrome OS-nek. A nagy kérdés csak az, hogy hol tart a Gazelle fejlesztésével a cég, és hogy képes lesz-e beelőzni, akadályozni a 2010 második felére ígért Chrome OS-t.
Visszavágó
A Microsoft három éve indította el a szoftverek plusz szolgáltatások stratégiáját, eközben jelentős befektetéseket tett adatközpontokba és ezirányú szoftverfejlesztésekbe. A New Orleans-i WPC09 partnertalálkozón várhatóan az Office csomag következő, 2010-ben várható verziójáról is bejelentenek részleteket. Korábban a Google próbálta pénzért értékesíteni vállalati ügyfeleknek az online irodai programjait, de csupán pár száz ügyfelet sikerült szerezniük. Ezzel szemben az ingyenes változatot 15 millióan használják, ami arra kényszeríti a Microsoftot, hogy tegye ingyenessé az Office több elemét.
Elemzők szerint egy ingyenesen elérhető, lebutított Office-változattal a Microsoft felvehetné a versenyt a Google-lal, miközben a bevételeit sem csökkentené számottevően. Erre utalhat, hogy Stephen Elop, a Microsoft Office üzletág vezetője már bejelentette: terveik szerint többféle módon teszik majd elérhetővé a programcsomagot.
A Financial Times információi szerint szintén a WPC-n várható, hogy a MS közzéteszi az internet-alapú operációs rendszerének, az Azure megjelenési és árazási részleteit. Ezzel előnyt szerez a Google-lal szemben az számítási kapacitás értékesítésében, mivel a fejlesztők tárolás vagy sávszélesség szerint vásárolhatnak kapacitást az alkalmazásaik futtatásához.
