A német űrkutatási központ megbízásából az Airbus által fejlesztett Cimon - Simonra hajazó - neve valójában betűszó (Crew Interactive Mobile Companion), amelynek feloldása magyarul legénységi interaktív mobiltárs. Más szóval a medicinlabda formájú és méretű, mintegy 5 kilós, a súlytalanságban 14 belső propellerével manőverező, kamerákkal, mikrofonokkal és kijelzővel felszerelt eszköz az űrhajósok okos digitális asszisztense lesz.
Cimon lényegében gépi látással kiegészített beszédalapú kezelőfelületet ad a természetes - ebben az esetben is angol - nyelven kommunikáló IBM Watson Assistant mesterséges intelligenciájához, és egy-egy kristályokkal végzett, illetve egészségügyi kísérlet lebonyolítása mellett a Rubik-kocka kirakásában is segíteni fogja Alexander Gerst német űrhajóst, akivel július 2-án kezdődött közel hat hónapos küldetése során együtt fog dolgozni. A Föld körüli pályán tett első utazás meglehet, kis lépés egy digitális asszisztensnek, de - ha Cimon közreműködése valóban hasznosnak bizonyul, akkor - nagy ugrás lehet a mesterséges intelligenciának.
ARMAR-6: segít és tanul az okosgyárban a robotinas
Inas, kutya, robot
Eközben a mesterséges intelligenciával felruházott robotok gravitációs körülmények között is egyre újabb teljesítménycsúcsokra törnek. Látványosan demonstrálta ezt a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) ARMAR-6 humanoid kobotja, azaz emberekkel közvetlenül együttműködő robotja, amely egy személyben akár a CEBIT 2018 nagykövete lehetett volna, ha nem foglalja el kékgalléros munkája. Az ARMAR-6 ugyanis külön programozás nélkül, pusztán emberi kollégáit figyelve - a gépi látás és tanulás, a szóbeli utasítások értelmezése és mesterséges intelligencia segítségével - elsajátítja a különböző szerszámok használatát, és inas módjára segíti mestereit a feladatok ellátásában. Felismeri például, mikor kell a kezükbe fúrót, és mikor kalapácsot adnia, vagy megemelnie egy nehezebb munkadarabot. Az öt kamerával és lézeres érzékelőkkel felszerelt, kerekeken gördülő, tanulékony robot jól eligazodik a munkahelyi környezetben. Bár kinyújtott karral is könnyedén felemel 10 kilogrammot, beépített nyomatékszenzorainak és a róluk érkező adatokon végzett valós idejű számításoknak köszönhetően erejét olyan körültekintően használja, hogy egy pillanatra sem veszélyezteti a mellette dolgozó emberek testi épségét.
Ott volt Hannoverben a SoftBank humanoid robotja, Pepper, amely nemcsak válaszolni tud az emberek szóban feltett kérdéseire, hanem felismeri érzelmi állapotukat, hangulatukat is, hogy annak megfelelően reagáljon. Josie Pepper néven ez a robot képességeit már éles környezetben kamatoztatja a müncheni repülőtéren, ahol február óta segíti az utasok tájékozódását.
A CEBIT egyik fénypontjának bizonyult Marc Raibert, a Boston Dynamics vezérigazgatójának előadása. Az életszerűen mozgó ember- és állatszabású robotjairól ismert vállalat szintén a SoftBankhoz tartozik, miután a Google anyacége, az Alphabet tavaly eladta. Raiberthez a SpotMini robotkutya csatlakozott a pódiumon, amely a hátára szerelhető karral alighanem jól helytáll majd a különböző lakossági és vállalati alkalmazásokban. A SpotMini tömeggyártása jövőre indulhat, de a robotkutya - amelyből évi ezer darab készülhet - platformként fog megjelenni, amelyre más cégek fejlesztenek majd konkrét alkalmazásokat.
Folyamatoptimalizáló lámpaoszlopok
Idén új koncepció köré szervezte, és nyár elejére tette át a Deutsche Messe a CEBIT-et, amely - kiállítás, konferencia és találkozóhely jellegét megtartva - a digitális technológiák üzleti fesztiváljává alakult. A kiállítási területen és Hannover más pontjain megtartott koncertek és tárlatok mellett a váltásra utalt az is, hogy az SAP egy 60 méter magas óriáskereket állított fel stand gyanánt. A 40 kabint forgató installáción a német szoftvercég termékeit és szolgáltatásait egy vidámpark üzemeltetésére fejlesztett rendszer elemeiként mutatta be. Az érdeklődők így a panoráma mellett azt is láthatták, hogy az intelligens technológiákra épülő megoldások, mint például a dolgok internetét (IoT) nagy teljesítményű analitikai platformmal ötvöző digitális ikrek miként segítik a gépek és infrastruktúrák preskriptív, azaz előíró - a meghibásodásoknak elejét vevő - karbantartását.
A dolgok internetére épülő alkalmazásokhoz szükséges nagy adattömegek valós idejű átviteléhez kifejlesztett 5G mobilhálózati kommunikációs technológia ugyancsak áthatotta az idei CEBIT felhozatalát. A Vodafone például demózta, hogy az 5G hálózatra csatlakozó robotok miként tanulnak egymástól valós időben még akkor is, ha fizikailag több száz kilométer választja el őket. Megjelent az új technológia a szenzoraikról adatokat küldő és ezzel a hibákat előrejelző, prediktív karbantartást segítő tehergépkocsi-abroncsokban is, a Software AG pedig olyan IoT-alkalmazásokat mutatott be, amelyek érzékelőkkel behálózott kukákkal és lámpaoszlopokkal segítik a szemétszállítás és a karbantartás folyamatainak optimalizálását az okosvárosokban.
Bepillantást nyertek a CEBIT látogatói a digitális technológiákkal vezérelt mobilitás jövőjébe is. A Volkswagen Hannoverben tartotta meg Sedric Active robotautójának világpremierjét, az Intel standján pedig látható volt a Volocopter dróntaxi, amely a világon elsőként Dubaiban engedélyt kapott a személyszállításra. Nem maradt el az Inteltől hasonló eseményeken már megszokott fényjáték sem: esténként 300 darab, LED lámpával felszerelt drón formációs légi bemutatóját láthatta a közönség a Deutsche Messe kiállítási területe felett.
Magyarok Hannoverben
Másodszor vett részt Magyarország nemzeti standdal a CEBIT-en, amelyen ezúttal 21 vállalkozás mutatkozott be. A magyar digitális gazdaság a hazai össztermék (GDP) több mint 20 százalékát állítja elő, és a munkavállalók több mint 15 százalékát foglalkoztatja, mondta a 400 négyzetméteres standot megnyitó Deutsch Tamás, a Digitális jólét program miniszterelnöki biztosa. A 340 millió forint, amit a költségvetés a részvételre fordított, nagyon jól megtérülő befektetés lesz, tette hozzá, mert a vásáron megkötött üzletek összértéke ennek az összegnek a harminc-negyvenszeresét is elérheti. A pályázaton kiválasztott magyar cégeket - amelyek közül több a lakosság életminőségét javítani képes, felhőszolgáltatásokra és mobilalkalmazásokra épülő digitális fejlesztéseket mutatott be - az Informatikai Vállalkozások Szövetsége készítette fel a hannoveri szereplésre.
Vállalatoknak szánt megoldásával ott volt a CEBIT-en a budapesti REACH Solutions és a SmartFront is. A REACH IoT-platformja a hálózatperemen működő (edge computing) és a nagy adatmennyiség kezelését, feldolgozását támogató bigdata-technológiákat gépi tanulással ötvözi ipari környezetekben, mondta Tunkel Richárd, a magát magyarul beszélő világcégként definiáló, idén januárban indult start-up ügyvezetője. A platform megkönnyíti például a hagyományos szerszámgépek, gyártósorok felokosítását, a fizikai rendszerek digitális ikerpárjának létrehozását és olyan, a dolgok internetére épülő eseményvezérelt alkalmazások bevezetését, mint a gyártásoptimalizálás, a valós idejű minőség-ellenőrzés és a prediktív karbantartás. A referenciaarchitektúra, amelyet a REACH a számítógépgyártó Dell EMC-vel, valamint a felhőre optimalizált analitikai és gépi tanulást segítő szoftvermegoldásokat szállító Clouderával közösen hozott létre, májusban megjelent a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által működtetett Ipar 4.0 Technológia Központban. A nyílt forráskódú, hardverfüggetlen IoT-platform iránt Ázsiából potenciális bevezető partnerek, Dél-Európából pedig felhasználók érdeklődtek a CEBIT-en.
A SmartFront webalapú, szolgáltatásként is használható Smart ERP vállalatirányítási rendszeréhez többek között gyártástámogató alapmodult fejlesztett, amely különösen a kisebb, összeszereléssel és csomagolással foglalkozó vállalatok működéséhez adhat hatékony támogatást. A hét éve alapított szoftvercég, miután megoldását több hazai vállalatnál bevezette, saját standot állított a CEBIT-en, hogy a külföldi piacokon is ügyfeleket, leendő partnereket keressen, mondta Schramm Károly ügyvezető. A Smart ERP Németországon és az Európai Unión túlról, Ausztráliától kezdve Indián át Kanadáig sok együttműködési lehetőséget kereső cég érdeklődését felkeltette.
Idén több mint 2800 vállalat állított ki, és 600-nál több előadó lépett pódiumra a CEBIT-en, amely 120 ezer látogatót vonzott. Ezek az adatok azonban a rendezvény további zsugorodását mutatják. Míg 2008-ban a kiállításra nagyjából 495 ezren váltottak jegyet, a résztvevők száma 2016-ra jóval kevesebb, mint a felére, 200 ezerre apadt, és tavaly is ezen a szinten stagnált. Tíz év alatt a kiállító cégek száma 5845-ről a 2016-ban regisztrált 3300-ra csökkent. Kiderül majd, hogy a digitális átalakulás kihívásaival szembesülő CEBIT lakosság felé nyitó új koncepciója mennyire lesz sikeres. Az üzleti fesztivált legközelebb 2019. június 24-28. között rendezik meg Hannoverben.
