Jóllehet, a világpolitikában mostanság hűvösebb szelek fújdogálnak, és a fejlett országok társadalmi közérzete érezhetően romlik, a 2017-es CeBIT kiállítói és rendezői, élükön a világkiállítást megnyitó Angela Merkel német kancellárral és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel, mindent megtettek azért, hogy - Shakespeare-rel szólva - "rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá" változtassák át. A világ legnagyobb információtechnológiai szakkiállítása - amely idén a digitális korszakváltás témája köré szerveződött - optimista jövőképet rajzolt a látogatók elé, és gyakorlati példák tömegével illusztrálta, hogy a mesterséges intelligencia (MI), a robotizáció és a dolgok internete (IoT) milyen hatékony válaszokat képes adni korunk fő kihívásaira.
Irány az 5.0-s társadalom
A CeBIT jeles hagyománya, hogy minden évben kiválasztanak egy partnerországot, amelyik részt vesz a rendezvény előkészületeiben, és meghatározza a kiállítás fő témáját. 2017-ben ez a szerep Japánnak jutott, amely hatalmas erőket mozgósítva 118 céggel, valamint az ország miniszterelnökével és seregnyi ipari, kereskedelmi potentáttal képviseltette magát a hannoveri rendezvényen.
Az ország nemzeti standja nagyszabású víziót vázolt fel a japán kormány társadalomfejlődési koncepciójáról. E szerint az emberiség eddigi történetét leíró négy nagy korszak (vadászó-gyűjtögető, mezőgazdasági, ipari és információs) után épp most lépünk az 5.0-ás szakaszba, amit a japánok super smart societynek, vagyis szuperokos társadalomnak kereszteltek el, és amit a valós és virtuális valóság összefonódása, valamint a mindent átszövő MI- és IoT-technológiák jellemeznek.
Pavilonjukban futurisztikus utazásra vitték a nézőt ebbe a szép új világba, és bemutatták, miként kívánják megvalósítani odahaza az 5.0-s társadalmat. A Hitachi robottechnológiai fejlesztéseiből adott ízelítőt, a HeKKSaGon ételt-italt felszolgáló háztartási robotját mutatta be.
A látogatók megcsodálhatták, mire képes a Cyberdine exoskeleton (külső vázas) technológiája, amely az idősek és mozgássérültek életét fogja megkönnyíteni, a nagy autógyártók pedig a mesterséges intelligencia szerepéről tartottak bemutatót. A Toyota elhozta Hannoverbe legújabb elektromos városi gépkocsiját, a háromkerekű i-Roadot is, amely mindössze 90 centi széles (!), mégis két személyt képes szállítani, és oszlopos tagja lehet a városi tömegközlekedést és a magánjárműveket integráló Ha:mo autómegosztó rendszernek.
Viszlát, parkolási gondok
Ha már közlekedés: a CeBIT-en érdekes előadást tartott a Volkswagen digitális igazgatója, Johann Jungwirth, aki arról beszélt, hogy napjainkban az autó újrafeltalálása zajlik. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligencia, amely nem mindig leváltani akarja az embert, sokszor csak kiegészíti, és megkönnyíti a dolgát: figyel gesztusaira, szóbeli parancsaira, és ezek alapján részfeladatokat vesz át tőle.
Jungwirth szólt az önvezető autókról, amelyek - meggyőződése szerint - biztonságosabbá teszik a közlekedést, és majdan sokmillió ember életét mentik meg. Emellett még időt is takarítanak meg a vezetőknek, akik jelenleg a volán mögött töltött idő egyharmadát arra fecsérlik, hogy parkolóhelyet keresnek. Az autonóm autó viszont a kapu előtt kiteszi a gazdáját, azután elmegy leparkolni, és később, ha szükség van rá, gombnyomásra visszatér.
A Volkswagen vezető szakembere úgy számol, hogy a jövőben a jelenlegi parkolóhelyeknek csak töredékére lesz szükség, mert saját kocsi helyett egyre többen nyergelnek át az autómegosztó rendszerekre. Felmérések szerint jelenleg az autók az idő 96 százalékában csak állnak: a holnap önvezető autói ezzel szemben állandón mozgásban lesznek, hozzák-viszik az utasokat, és sokkal kevesebbet ácsorognak majd kihasználatlanul a parkolóban.
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…
Japán mellett Németország is kitett magáért, és sok hazai cég kifejezetten a CeBIT-re időzítette új termékének premierjét. A DGMK itt mutatta be a világ első multimédiás digitális tükrét, a DIRROR-t. Az eszköz, amely egy digitális vezérlőközpont és egy érintőképernyős multimédia-felület funkcióit egyesíti, a háttérzene kiválasztásától a fűtés és a világítás beállításán át az online bevásárlások megszervezéséig sokféle otthoni feladatra használható. Kellemesebbé, szervezettebbé teszi a mindennapi életet. No, és természetesen tükörként is remekül szolgál.
A kölni eachTick a virtuális valóság (VR) üzleti célú használatára hozott érdekes példát. A Virtofy interaktív megoldást elsősorban ingatlanosoknak ajánlják, akik a rendszerrel háromdimenziós bejárásokat készíthetnek a meghirdetett házakban, lakásokban, és egy VR headset segítségével virtuális sétára vihetik a vevőjelölteket.
A VR-tematikájú újdonságok sorát gyarapította a bajor NavVis M3 Mapping Trolley nevű, nagyfelbontású kamerával és lézerszkennerrel felszerelt, háromkerekű berendezése is, amellyel bonyolult belső terekről lehet gyorsan és egyszerűen centiméter pontosságú háromdimenziós digitális képet készíteni. Ehhez kapcsolódott a Deutche Telekom és a Zeiss okosszemüvege is, amely egyelőre csak fejlesztési fázisban van, de máris komoly érdeklődést keltett. A Google Glasséhoz hasonló projekt a Zeiss optikai rendszerére épül, amelyet a Deutche Telekom ruház majd fel a szükséges 5G-technológiával.
Fegyverkezési verseny a kibertérben
Izgalmas előadást tartott az F-Secure kutatási igazgatója, Mikko Hypponen, aki a digitális fegyverkezési versenyről osztotta meg nyugtalanító gondolatait a népes hallgatósággal. A kiváló biztonsági szakember - aki számos nagy hackertámadást hiúsított már meg - elárulta, hogy mély aggodalommal tekint az elkövetkező évek elé. Úgy látja, hogy az országok között heves verseny folyik a kibertér uralmáért. Ami Ezt a küzdelmet az különbözteti meg a hagyományos fegyverkezési versenytől, hogy míg a valódi hadseregek és fegyverzetek ereje nagyjából megbecsülhető, a digitális arzenál esetében erre semmiféle technika nincs. A szakértők sötétben tapogatóznak, és nincs olyan, aki biztonsággal meg tudná mondani, hogy Németország vagy, mondjuk, Vietnám mekkora károkat tudna okozni egy kibertámadásban. És mivel hiányzik a fizikai fegyverek valós fenyegetése, nem működik az elrettentés sem, ami eddig megakadályozta, hogy a hidegháború tényleges öldöklésbe csapjon át.
Hypponen utalt rá, hogy bár egyesek túlzásnak érzik a "kiberháború" kifejezést, mivel itt csupán szoftverek csatáznak egymással, és a harc adatok birtoklásáért folyik, szerinte teljes mértékben indokolt a terminus, mert ezeken a biteken emberek élete múlik. Úgy fogalmazott, hogy a jövőben egyre több katona fog meghalni pusztán azért, mert meghekkelték a mobilját, és a pozícióját megállapítva kilőtték egy rakétával.
Fizess, vagy fertőzz meg másokat
Szó esett az előadáson az IoT korszak biztonsági kihívásairól is. A szakértő itt is elég sötéten lát: a felhasználók nem veszik komolyan a veszélyt, és nem foglalkoznak a védekezéssel, a gyártók pedig hiába vannak pontosan tisztában a fenyegetés mértékével, nem invesztálnak a biztonság növelésébe, mert drágítaná a terméket. A bűnözők pedig boldogan halásznak a zavarosban, mert elég egyetlen sebezhető eszközt találniuk, ami lehet akár egy védtelen kávéfőző is, ezt feltörve hatalmukba keríthetik az egész okosotthont.
Ami a zsarolóvírusok elleni harcot illeti, Hypponen némi előrelépést vár az EU jövőre életbe lépő új adatvédelmi rendeletétől (lásd cikkünket a 22. oldalon - a Szerk.), amely teljes bevételük 4 százalékának befizetésére kötelezi a védekezést ellazsáló cégeket. A szakértő ugyanakkor a zsarolóvírusok új trükkjeire is felhívta a figyelmet. Különösen aljasnak ítélte azt a technikát, amely felkínálja az áldozatnak az ingyenes visszaállítást, ha megfertőz két másik szervezetet. Ez olyan piramiseffektust indíthat el, ami sokszoros bevételhez juttatja a bűnözőket, és morálisan lezülleszti az áldozatokat is.
Tanuljatok meg varázsolni!
Végül egy gyorsbeszámoló az egész CeBIT egyik leginkább várt előadásáról, amelyen Edward Snowden lépett a közönség elé - legalábbis videókép formájában. Az NSA-dokumentumok kiszivárogatója, aki 2013-ban elmenekült az Egyesült Államokból, és azóta Oroszországban él, elmondta, hogy nem bánta meg, amit csinált, és megtenné ma is.
Arra a kérdésre, hogy mit üzen a gyerekeknek, Snowden azt a talányos választ adta, hogy tanuljanak meg varázsolni. Utóbb kifejtette, mire gondol: az új technológiák szerinte már-már varázslathoz hasonlítanak, és a fiatalok tanulják meg őket olyan módon használni, amiről kifejlesztőik nem is álmodtak.
Snowden ismételten tagadta, hogy idegen hatalom szolgálatában állt volna, és elmondta, hogy nagyon szeretne visszatérni az Egyesült Államokba. Bár a jövőt homályosnak ítélte, annyit még hozzátett, hogy tettének minden konzekvenciáját büszkén vállalja.
