Az évtized közepén 8,8 milliárd mobilelőfizetés lehet a világon, és ebből 3,5 milliárd már az 5G hálózatokat használja majd. Észak-Amerikában ötből négy, Közép-Kelet-Európában minden harmadik előfizetés 5G lesz. Az Ericsson Mobility Report 2020-as kiadása szerint a havi átlagos mobil adatforgalom az elmúlt évben másfélszeresére nőtt, és régiónkban elérte a 7,3 gigabájtot - de ez a szám 2026-ra kilő majd és közel 30 gigabájt lesz. Az alábbi cikkben az új mobilitási jelentésből szemezgetünk, a legfontosabb megállapítások közé szúrt ábrák is innen származnak.
A COVID-19 világjárvány ellenére gyorsabban terjedt az 5G, mint az tavaly várható volt, az 5G előfizetések száma az év végére elérte a 220 milliót. Jelenleg a világ lakosságának 15 százaléka - közel egymilliárd ember - él olyan területen, ahol elérhető az ötödik generációs mobilszolgáltatás. 2026-ra pedig 3,5 milliárdra nőhet az 5G előfizetések száma.
Európa felzárkózik vagy lemarad?
Eddig az ázsiai térségben terjedt el a legszélesebb körben a legújabb technológia, öt előfizetésből négy ma Kínában van. Ez 175 millió előfizetést jelent, Kínán belül nagyjából minden tizedik mobilszerződést. Észak-Amerikában arányaiban feleennyi 5G előfizetés van, számszerűen 14 millió. A következő években azonban várhatóan Észak-Amerikában is gyorsan terjed majd a technológia - és nagyobb ütemben, mint ahogyan korábban a 4G terjedt. Észak-Amerikában 2026-ban az előfizetéseknek már a 80 százaléka 5G-s lesz.
Európa 2020 végén mintegy 7 millió 5G előfizetést tud felmutatni, ami az összes előfizetés csupán 1 százaléka. Kontinensünkön többek között a COVID-19 világjárvány hátráltatta a szolgáltatás elindítását, több országban elhalasztották az 5G frekvenciapályázatokat. Ám itt is a penetráció gyors növekedésére lehet számítani: a mai 7 millióból 2026-ra 550 millió lehet. Nyugat-Európában az évtized közepén az összes mobilelőfizetés 68 százaléka, Közép-Kelet-Európában a 35 százaléka használhatja majd az 5G hálózatot. Hamarosan óriási tömegeket érint majd az 5G, ezért is lehet lényeges a szakemberek szerint, hogy a technológia kapcsán a következő időszakban milyen döntések születnek az unió tagállamaiban.
Az 5G nem csak gyorsabb mobilozást jelent
Az új technológiába vetett bizalom és az adatbiztonság azért is kulcsfontosságú és képezi számos országban a közbeszéd fontos tárgyát, mert az 5G a társadalom és a gazdaság szempontjából is kritikus új szolgáltatások sora előtt nyitja meg az utat a digitális egészségügytől az intelligens energiahálózatokig, az okos gyáraktól az összekapcsolt közlekedésig. Mindez a mobilfelhasználók életében is új lehetőségeket nyit: olyan új alkalmazások jelennek meg a készülékeken, amelyek az 5G gyorsaságát és alacsony késleltetési idejét kihasználva elhozzák a virtuális (VR), a kiterjesztett (AR) és a szinkronizált valóság világát. Vagyis az üzleti-, közigazgatási és hétköznapi élet minden egyes területét érinteni fogja az új technológia. Ezért is fontos a mobilszolgáltatók mellett a hálózati eszközök beszállítóinak is a háttere, hogy tulajdonosi körük vagy például geopolitikai elhelyezkedésük jelenthet-e bármilyen esetleges veszélyt.
Mindez az adatforgalom gyors növekedését vonja maga után. A tanulmány szerint ma havonta mintegy 51 exabájt (54,8 milliárd gigabájt) adatforgalom zajlik a világ mobilhálózatain. Ez a szám a 2020 harmadik negyedévét megelőző 12 hónapban az előző évekhez képest a járvány miatt valamivel lassabb ütemben, de így is 50%-kal nőtt. A következő években további dinamikus növekedés várható: 2026-ra a mai szint négyszeresére, havi 226 exabájtra nő az adatforgalom, s ennek 54 százalékát 5G hálózatok fogják bonyolítani.
A jelentés kitér arra is, hogy melyek azok az "időkritikus" felhasználási területek, ahol különösen nagy előnyt jelenthet az 5G technológia alacsony késleltetési ideje. Míg a 4G esetében átlagosan 50 milliszekundum (ms) az az idő, amilyen csúszással a hálózatba kapcsolt eszközök kommunikálni tudnak egymással, az 5G esetében ez 10 ms alá csökken, de akár az 1 ms is lehetséges. Ez négy területen különösen fontos. Egyrészt a valós idejű médiafogyasztásban, mint például a felhőből streamelt videójáték vagy a VR és az AR; másrészt a távoli irányításban: az eszközök, gépek, földi vagy légi járművek - drónok vagy épp veszélyes területekre küldött szondák - valós idejű, távolból történő alkalmazásában; harmadrészt az ipari irányítás területén, ahol lehetővé teszi az ipari folyamatok, robotikai eszközök valós idejű ellenőrzését és szabályozását; és negyedrészt a mobilitáshoz kapcsolódó automatizációban, ami által megvalósulhat a hálózatba kapcsolt mobil robotok vagy akár az önvezető járművek közötti koordináció.
Mindez jelentős gazdasági hasznokkal is kecsegtet.
A magyar gazdasághoz a következő években nettó 826 milliárd forinttal járulhat hozzá az 5G technológia. Hazánkban nemcsak a haszon, hanem a befektetés egy része is helyben csapódhat le, mivel az újításokat részben Budapesten dolgozó szakemberek munkája teszi lehetővé. Az 5G technológiai fejlesztések terén az Ericsson fontos főszereplő, és a svéd hátterű vállalat budapesti kutató-fejlesztő központja az egyik legnagyobb a vállalatcsoporton belül. A magyar mérnökök szabadalmai így világszerte meghatározóak a mobil- és vezetékes szélessávú kommunikációs hálózatokban.
