Megrázta a brit gazdaságot a hír, hogy a népszavazáson csekély többséggel a kilépéspártiak nyertek az EU-ban maradókkal szemben. A londoni tőzsdén másnapra 171 milliárd dollár ment füstbe, ami az ország tizenöt évnyi uniós hozzájárulásának megfelelő összeg. A JPMorgan bankház több ezer fős létszámleépítést és székhelyének áthelyezését helyezte kilátásba - és hasonló intézkedésekre több globális vagy kontinentális érdekkörű vállalatnál sor kerülhet.
Röviddel a népszavazás előtt Sadiq Khan londoni főpolgármester 140 csúcstechnológiai cég és startup képviselőivel folytatott megbeszélése után azt hangoztatta, hogy a városnak Los Angeles, New York vagy a Szilícium-völgy szerepét kell játszania Európában, azaz a maradás és a munkahelyteremtés az ésszerű döntés. Sokan ugyanakkor azt hangoztatták, mint például a kaliforniai székhelyű Solarflare Communications elnöke, hogy az EU a lehetőségek helyett a szabályozások számát szaporította, a kilépés tehát javítani fogja a versenyképességet, s minthogy a Brexit után az Óvilág pénzügyi szolgáltatási piaca Londonban fog koncentrálódni, saját cége számára is több megrendelést remél. Elismerte ugyanakkor, hogy a bevándorlási szabályok módosítása után a munkaerőpiac beszűkül, ami költségnövekedéshez és munkaerőhiányhoz vezethet a jövőben.
A Gartner szerint a világ
Korábban a brit cégek csúcstechnológiai költéseinek 1,7 százalékos növekedésével kalkulált a Gartner, a Brexit után azonban újraszámolták a képletet, és 2-5 százalékkal kevesebb jött ki. Vagyis idén és jövőre csökken az IT iránti kereslet a szigetországban. John Lovelock, a piackutató elemzője egyetlen szóba sűrítette, miért várják az infokommunikációs kiadások visszaesését, és ez a szó a "bizonytalanság". A 179,6 milliárd dollárra taksált brit IT-piac megtorpanása a globális előrejelzést is lefelé módosítja: a várt 1,5 százalékos növekedés helyett erre az évre világméretben csak 1,2 százalékot prognosztizál az elemző.
Nyugat-Európa csúcstechnológiai beruházásainak 26 százalékát képviseli Nagy-Britannia, 18 százalékát Németország. A nyugat-európai előrejelzésben erre az évre 0,2 százalékos növekedés szerepelt, de abban még Nagy-Britannia adatai is benne voltak.
Átmeneti időszak
Úgy tűnik, uniós oldalról sürgetik a kilépési tárgyalások lefolytatását, ám amíg a közös szabályok vannak érvényben - várhatóan legalábbis 2018 októberéig -, egyebek mellett az adatkezelés gyakorlata sem változik. Pedig az uniós állampolgárok adatait kezelő vállalatoknak egy csapásra ígéretes telephellyé vált a szigetország. Az 1998-ban életbe lépett adatvédelmi irányelvek szerint EU-s állampolgárok személyi adatait csak olyan országban szabad feldolgozni, amelyben az adatvédelem szintje megfelel a közös jogszabályban meghatározottnak.
Minthogy a Nagy-Britanniában érvényes adatkezelési szabályok egyelőre nem változnak, brit cégek továbbra is foglalkozhatnak uniós cégek és állampolgárok adatainak kezelésével, a brit állampolgárokat pedig ugyanolyan jogvédelem illeti meg, ha adataik az Egyesült Államokba kerülnek. Az EU polgárainak adatvédelmét a Biztonságos kikötő egyezmény tavalyi felbontása kérdőjelezte meg, de ennek utóda, az Adatvédelmi pajzs (Privacy Shield) szintén kiterjed majd Nagy-Britanniára egészen a tényleges kilépésig.
Az Európai Unió idén áprilisban jóváhagyott általános adatvédelmi szabályozása (GDPR), még szigorúbb büntetéseket helyez kilátásba azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nem tartják be az adatvédelmi irányelveket. Ezt azonban a tagországoknak nem fokozatosan kell beépíteniük a jogrendjükbe, hanem két év múltán automatikusan érvénybe lép. Mégsem törvényszerű, hogy 2018 áprilisában vagy legkésőbb októberében Nagy-Britanniában is hatályos lesz, mert az Egyesült Királyság, Írország és Dánia bel- és igazságügyi hatóságai mentességet kértek, így 2018 októberéig a GDPR csak részlegesen lesz hatályos az Egyesült Királyságban, de mivel a szabályozás az adatok helyétől teszi függővé azok kezelését, az EU-s állampolgárok adataival dolgozó brit cégeknek továbbra is alkalmazkodniuk kell az előírásokhoz. Mi több, lehetőségük van önként betartani az irányelveket, ha meg akarják tartani helyi ügyfeleiket.
- Semmi értelme lazítani a szabályokon - mondta a weboldalak látogatóinak azonosításával foglalkozó Gigya angol szoftvercég EMEA-régiós kereskedelmi vezetője -, hiszen az adatlopások, adatvesztések és az adatokkal való visszaélések végső soron nekünk okoznának veszteséget, ha nem alkalmazunk erős védelmet. Egyszóval 2018 októberéig, legalábbis az adatkezelésben, nem sok változás lesz a Brexit után. Az IT-ágazat kilátásait pedig még bizonytalan homály borítja.
