Komoly előnyei vannak a bigdata-technológiának. Egyebek közt a személyre szabott hirdetési ajánlatokat, a balesetek kockázatát jelentősen csökkentő okosautókat, valamint a viselhető vagy beültethető egészségügyi megfigyelőeszközök létét köszönhetjük neki. Ugyanakkor komoly adatvédelmi kérdéseket vet fel: nyilvánvaló, hogy amikor az emberekről rendszeresen adatokat gyűjtenek (hová mennek, kivel kommunikálnak, mit írnak és olvasnak, mit vásárolnak, mit esznek, mit néznek, mennyit alszanak és hasonlók), olyan veszélyeknek teszik ki őket, amelyek pár évtizeddel ezelőtt nem léteztek.
Taylor Armerding, az amerikai CSO magazin munkatársa adatvédelemmel foglalkozó szakértőket kérdezett meg arról, melyeket látják a nagyadat-elemzés alkalmazásával járó legfontosabb kockázatoknak.
Automatizált diszkrimináció
Az amerikai Electronic Privacy Information Center (EPIC) nevű jogvédelmi szervezet három éve közzétett állásfoglalása szerint a prediktív analízis a kormányhivatalok és vállalkozások számára lehetővé teszi például annak megállapítását, hogy képesek vagyunk-e ellátni egy munkakört, vagy kaphatunk-e hitelkártyát. E döntések negatív hatással lehetnek az emberek életére. A magánélet védelmével foglalkozó szakértők szerint rosszabbodott a helyzet, és bár a diszkrimináció törvényellenes, az automatizált döntéshozatal nehezebbé teszi ennek bizonyítását.
Sokat fejlődtek az utóbbi években a bigdata-algoritmusok, ráadásul az IoT-eszközöktől érkező nagyobb adatmennyiség elemzését mesterségesintelligencia-rendszerek végzik. A technológia rohamos fejlődésével azonban nem tartott lépést a jogvédelem, vélekedik Edward McNicholas, a Privacy, Data Security, and Information Law Practice nevű adatvédelmi szervezet vezetője.
Joseph Jerome, a CDT tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a big datával kapcsolatos viták messze túlléptek a diszkriminációt sérelmező puszta vádaskodáson, és immár komoly aggályok fogalmazódnak meg a többek között tanárok értékelésére és elbocsátására is használt automatizált döntéshozatallal kapcsolatban.
Szakértők már évek óta figyelmeztetnek, hogy a nagyadat-elemzés automatizálja a diszkriminációt, és ezáltal sokkal nehezebbé teszi annak bizonyítását. Rebecca Herold, a The Privacy Professor nevű szervezet vezérigazgatója szerint az IoT-
eszközök által összegyűjtött adatok és a bigdata-analitika kombinálása lehetővé teszi a munkavállalók és ügyfelek olyan egészségügyi problémáinak és genetikai jellemzőinek felkutatását, amelyeket maguk az érintettek sem ismernek. A legnagyobb kockázatot McNicholas szerint az jelenti, hogy az elemzést a tiltott kritériumok alapján megvalósított diszkrimináció elfedésére használják, ami rendkívül hátrányosan érinti a népesség sebezhető rétegeit.
Nagyszabású adatlopási incidensek
Számos katasztrofális mértékű és kihatású adatlopási esettel találkozhattunk az utóbbi években, s mivel a kiberbűnözők egyre fejlettebb eszközöket vetnek be az értékes információk megszerzése érdekében, biztosak lehetünk abban, hogy a közeljövőben is számíthatunk ilyen, a közvéleményt és az informatikai szakmát egyaránt sokkoló incidensekre. Adatlopás áldozatául esett többek között a kiskereskedelemmel foglalkozó amerikai Target és Home Depot, a P.F. Chang étteremhálózat, az eBay online áruház, a Yahoo internetes óriáscég, valamint a Federal Office of Personnel Management amerikai kormányzati hivatal. Ez utóbbit érintő kibertámadás során 22 millió jelenlegi és korábbi szövetségi alkalmazott adatai kerültek illetéktelen kezekbe. Ezek az esetek világossá tették, milyen komoly veszélyben vannak a különféle kormányhivatalokra és magáncégekre bízott hitelkártya- és személyes adatok.
Sajnálatos módon a kockázatok egyre csak nőnek, mivel a gomba módra szaporodó IoT-eszközök (háztartási berendezések, viselhető eszközök, gépkocsikban és otthonokban elhelyezett érzékelők stb.) biztonsága komoly kívánnivalókat hagy maga után, állapítja meg Bruce Schneier titkosítási és biztonsági szakértő, az IBM Resilient technológiai vezetője.
Viszlát anonimitás!
Manapság egyre nagyobb nehézséget okoz bármit is anonim módon, vagyis személyazonosságunk megadása nélkül megtenni, vélekedik Herold, aki szerint még az anonimizált adatok esetében sem garantálható teljes mértékben a magánszféra védelme. Az egy-két évvel ezelőtt használt szabványok már nem megfelelőek a jelenlegi helyzet kezelésére. Komoly nehézségekbe ütköznek azok a szervezetek, amelyek anonimizálni akarják a rendelkezésükre álló adatokat annak érdekében, hogy más célokra is felhasználják azokat. Herold szerint nemsokára szinte lehetetlenné válik az adatok hatékony anonimizálása oly módon, hogy az érintett személyeket egyáltalán ne lehessen azonosítani.
Nem elég, hogy az IoT-eszközök rendkívül sérülékenyek az adatlopást célzó kibertámadásokkal szemben, ráadásul a felhasználók legszemélyesebb adatainak tömeges méretű gyűjtését végzik. Az emberek fizetnek az okoseszközökért, a gyártók pedig egy pillanat alatt megváltoztathatják az adatvédelmi szabályozásukat, hívja fel a figyelmet a problémára Jerome. Egészen más léptékű dolog beszüntetni egy webes szolgáltatás használatát adatvédelmi okokból, mint ugyanezt tenni egy, az internetre csatlakozó okostelevízió vagy intelligens gépkocsi esetében, amivel jelentősen csökkentjük az okoseszköz sok pénzért megvásárolt funkcionalitását.
Kormányzati szimatolás
Az EPIC állásfoglalása szerint az amerikai polgárokról ma sokkal több adat szerepel a kormányzati adatbázisokban, mint valaha. Így például a szövetségi nyomozó hivatal,
az FBI a személyes azonosításra alkalmas információkat (név, esetleges álnevek, rassz, nem, születési dátum és hely, társadalombiztosítási szám, jogosítványszám, útlevélszám, cím, telefonszám, fénykép, ujjlenyomat, bankszámlaadatok, alkalmazásra és vállalkozásra vonatkozó információk) gyűjt az emberekről. Ugyanakkor az EPIC szerint a nagyhatalmú kormányzati szervezet kivonta magát a magánszféra védelmét szabályozó 1974-es Privacy Act előírásai alól. Az adatgyűjtési botrányba keveredett amerikai titkosszolgálati szervezet, az NSA 2014-ben adattárolásra hivatott létesítményt nyitott meg a Utah állambeli Bluffdale-ben, amely a hírek szerint 12 zettabájtnyi adatot (ez 750 milliárd DVD kapacitásának felel meg) képes tárolni.
Bár Barack Obama korábbi amerikai elnök arról biztosította a közvéleményt, hogy a kormány nem hallgat bele a telefonbeszélgetésekbe, és nem olvasgatja az emberek e-mailjeit, jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor miért tárolja ezeket?
Adatainkat jó pénzért értékesítik
Számos vállalat gyűjti és adja el ügyfelei, vásárlói adatait, amelyeket emberek profilírozására használnak fel szinte minden kontroll és korlátozás nélkül. Itt van például az a hírhedt eset, amikor az automatizált döntéshozatal eredményeképpen egyes cégek már azt megelőzően elkezdtek termékeket ajánlani egy várandós nőnek, hogy elmondta volna családtagjainak, anyai örömök elé néz. Ugyanez a helyzet például a szexuális orientáció és a súlyos betegségek "gépi úton", mesterséges intelligencia segítségével történő megállapításakor.
Herold elmondása szerint az adatbrókerek 2014 óta foglalkoznak azoknak az adatoknak az értékesítésével, amelyekre az internet legkülönfélébb szegleteiben bukkannak, és jelenleg igencsak gyér törvényi védelemben részesülnek az érintett magánszemélyek. Sajnos ez a gyakorlat egyre kiterjedtebbé és korlátozatlanabbá válik egészen addig, amíg az új adatvédelmi törvények véget nem vetnek a nemkívánatos állapotnak. Ami valójában az adatokat megvásárlók számára sem ideális, minthogy az innen-onnan összegereblyézett adatok hitelességére és pontosságára nincs semmiféle garancia.
