Magyarországon először készített összehasonlításra, trendek megismerésére alkalmas kutatást a bérügyviteli piacról az International Data Corporation (IDC) Hungary. A múlt év végi adatfelvételt követően februárban publikált tanulmányból kiderül, hogy a koncentráltnak tekinthető magyar piacon is egyre inkább az informatika élvonalába tartozó – mobilitást támogató, HR-menedzsment funkciókat, dolgozói és vezetői webes önkiszolgáló felületeket kínáló, illetve felhőben, szolgáltatásként elérhető – megoldásokat keresik a vállalatok.
Telítettsége miatt a bérügyviteli alkalmazások piaca elsősorban az ilyen fejlett szolgáltatásokat fejlesztő és kínáló szereplőknek ad lehetőséget további növekedésre – állapítja meg az IDC. A bérügyviteli outsourcing-szolgáltatások piaca azonban lényegesen nagyobb ütemben bővül, mint az alkalmazásfejlesztésé.
Telített alkalmazáspiac
Visszafogott, 1,7 százalékos éves növekedéssel a bérügyviteli alkalmazásokra fordított költés Magyarországon 2012-ben meghaladta a 3,55 milliárd forintot. 2013-ban viszont, a piacelemző előzetes adatai alapján, a piac 0,3 százalékkal szűkült. A dobozos bérszámfejtő alkalmazásokkal bérszámfejtett létszám 2012-ben 2 millió 959 ezer fő volt, 0,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tavaly a létszám további 1,3 százalékkal nőhetett, elsősorban a foglalkoztatás bővülésének köszönhetően.
A bérszámfejtő alkalmazásokra fordított költés döntő hányadát, 81 százalékát azonban a karbantartási, utánkövetési díjak tették ki, a licencdíjak a piacméret 15 százalékát, a szoftverbérleti díjak 4 százalékát adták.
– A bérügyviteli rendszerek magas piaci penetrációja miatt az alkalmazásfejlesztők növekedési lehetőségei erősen korlátozottak – mondta Komáromi Zoltán, az IDC Hungary ügyvezető igazgatója. – A piaci szereplők az ügyfélmegtartásra és az alkalmazások fejlesztésén át, a változó ügyféligények kiszolgálására összpontosítanak. Középtávon a termékfejlesztés elsősorban a HR-menedzsment funkciók bővítésére, a webes felhasználói felületek kialakítására és a mobilelérés támogatását célozza. A vezetői információk, az adatelemző képességek iránti igény is mind kifejezettebb a felhasználók körében, ami új irányt szab a bérügyviteli alkalmazások fejlesztésében.
Az erőviszonyokat tekintve a dobozos bérszámfejtő alkalmazások piaca koncentrált, a tíz legnagyobb szereplő a piac 88,4 százalékát lefedi. A konszolidált piacon a szereplők elsősorban megszerzett pozíciójuk megtartására törekednek, az árbevétel növelése másodlagos cél a nyereségesség fokozása vagy szinten tartása mellett. A piacszerzés agresszív lépéseit, mint amilyen egy erős árverseny elindítása, a meghatározó szereplők többsége kerüli, a bővülés lehetőségét elsősorban a piac alsóbb szegmenseiben keresi, ami még fokozottabb versenyhelyzet elé állítja a kisebb alkalmazásfejlesztőket.
Tolongó szolgáltatók
A bérszámfejtést outsourcing-szerződés keretében kihelyező vállalatok 496 ezer munkavállaló bérszámfejtését végeztették szolgáltatóval 2012-ben. A piac értéke abban az évben megközelítette a 9,4 milliárd forintot. A házon belül bérszámfejtő cégek aránya azonban még így is magas – a középvállalatok 63,3 százaléka és a nagyvállalatok 80 százaléka tesz így –, ami komoly üzleti lehetőséget tartogat még a bérügyviteli outsourcing-szolgáltatók számára. Ezzel együtt az IDC Hungary nem végleges adatai szerint 2013-ban az outsourcing-piac bővülésének üteme, érték alapján 2,6 százalékra, a bérszámfejtett létszámot tekintve 3,4 százalékra mérséklődhetett.
Alapvetően nőtt a hajlandóság a bérszámfejtés kihelyezésére, a költségoptimalizálás és felelősség megosztásának lehetősége egyaránt vonzóvá teszi ezt az alternatívát a vállalatvezetők szemében. A multinacionális cégek a hatékonyabb működés érdekében igyekeznek szolgáltató központokban összevonni az egyes funkciókat, nemzetközi outsourcing-szerződéseket kötnek belső vagy külső szolgáltatóval, sok magyar leányvállalatnál ezért kerül kihelyezésre a bérszámfejtés. A szolgáltatók nyitottak a kisebb vállalatok irányába is, ami szintén hozzájárul a piac bővüléséhez.
Házon belül közel hárommillió alkalmazott bérét fejtik a szervezetek Magyarországon, kihelyezve 495 ezerét, érték alapján mégis ez utóbbi piac mérete a nagyobb. A bérszámfejtés egy főre számított költsége így a kihelyezett funkció, a szolgáltatás esetében magasabbnak tűnik.
– Mint minden outsourcing-szerződésnél, a puszta költség helyett itt is az ár-érték arány a mérvadó – mondta Komáromi Zoltán. – Kihelyezett funkció esetében a vállalat gyakran magasabb szintű szolgáltatást, a puszta bérszámfejtésnél, a jelentéskészítésnél és a szabadságok kezelésénél többet kap. Érdemes számításba venni azt is, hogy a szolgáltató nagyobb szakértelmet tud felvonultatni mind a törvényi változások követésére, mind a folyamatok alkalmzástámogatására.
Kimondottan felaprózott a bérügyviteli outsourcing-piac Magyarországon. Ennek oka, hogy számos, eltérő profilú – pl. könyvelő, auditáló, adótanácsadást és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat adó, munkaerő-közvetítő és alkalmazásfejlesztő cég kínál bérszámfejtési szolgáltatást. A több évre előre tervezhető bevételt hozó szolgáltatások szerepe felértékelődött, ezért a piaci szereplők az üzleti és szakmai kompetenciájuk fejlesztésében egyaránt növekvő figyelmet szentelnek a bérügyvitel területének.
– Nagyobb konszolidációt a következő években sem várhatunk a bérügyviteli outsourcing-piacon, mert az ügyféligények nagyon eltérőek – mondta Komáromi Zoltán. – Sok tényező kihat arra, hogy egy vállalat milyen szintű szolgáltatást keres, illetve hajlandó megfizetni, és a vállalati kultúra egy ezek közül. Szükséges rosszat, törvényi kötelezettséget lát benne, vagy lehetőséget arra, hogy a humántőke kifinomult menedzselésével értéket adjon az üzletnek. A két véglet között a skála széles. A legmagasabb szintű szolgáltatásokat adó szolgáltatók nem feltétlenül keresnek ügyfeleket a kisvállalatok körében, és azok is többnyire az alapszolgáltatásokra vevők. Verseny a középvállalatok szegmensében alakult ki, de ez nem vezet konszolidációhoz a piac egészén. A szolgáltatásdíjak is eleve nyomottak, az árak csökkentését a szolgáltatók aligha vethetik be. A felső szegmensben inkább a backoffice-folyamatok szabványosításával, automatizálásával igyekeznek csökkenteni belső költségeiket. Néhány magyar piacon felnőtt szereplő a regionális, illetve a szélesebb, európai piacon terjeszkedne, saját hálózatot épít, felvásárol, vagy itteni szolgáltató központtal rendelkező ügyfél kiszolgálásán keresztül igyekszik megvetni lábát külföldön.
Eközben az ERP-piacon…
A fejlett funkciók, vezetői információk és mobil elérhetőség iránt megnyilvánuló igényekkel más alkalmazásterületeken, például a vállalatirányítási rendszerek piacán is találkozunk, de a párhuzamoknál szembetűnőbbek a különbségek.
- Olyan ütemben változnak az ERP-felhasználók elvárásai, hogy a szállítóknak két verziófrissítés között is lépniük kell, új modult vagy szükség esetén harmadik féltől származó fejlesztést integrálnak az alaprendszerhez, amelyet a gondos testre szabás után maguk a felhasználók sem bolygatnak előszeretettel – mondta Bakk József, az IDC Hungary szoftverpiaci elemzője. – A gyártó vállalatok, például a beszállítók körében ez jellemző volt 2013-ban. Egy-egy projekt, amelyet a külföldi partner indít, gyakran gyors változtatást, bővítést tesz szükségessé ERP-rendszerükben. A bérügyviteli alkalmazások esetében a törvényi szabályozás változása talán még ennél is gyakoribb, azonban az alapfunkciók működését érinti, ez lényeges különbség a két piac között.
– A bérszámfejtés alapvetően horizontális funkció, míg a vállalatirányítási rendszerek kifejezetten vertikális megoldások, a bérszámfejtés iparágakon átívelő, szabványos és állandó folyamatot képvisel, az ERP specifikus folyamatokat támogat, illetve határoz meg, amelyek gyakran változhatnak – mondta Komáromi Zoltán. – A bérszámfejtő rendszerek esetében a szabályozási környezet változásának követése benne van az alapárban, míg az ERP-rendszerek változó igényekhez történő igazítása új projektek indítását feltételezi, pluszbevételt hoz a gyártóknak, illetve tanácsadó partnereiknek.
Noha a mobilitás támogatása iránti igény univerzálisnak mondható, itt is találunk különbséget a két terület között. A bérügyviteli rendszerekhez jellemzően a bérszámfejtett alkalmazottak kapnak mobil hozzáférést, hogy pl. önkiszolgáló módon megtekinthessék, vagy felvihessék a rájuk vonatkozó adatokat, információkat a juttatások, a szabadságok stb. nyilvántartásához. Az ERP-rendszerek esetében a mobiltámogatás a rendszert használó alkalmazottak munkavégzéséhez szükséges.
– Minél gyakrabban változik a szabályozási környezet, annál inkább megéri egy nagyvállalat számára is, hogy kihelyezze a bérszámfejtést, és a szolgáltató megbízása mellett szól a felelősségbiztosítás is – mondta Komáromi Zoltán. – A szolgáltató jobban felkészült a változások naprakész követésére, de ha valamit mégis elrontana, akkor megtéríti az okozott kárt ügyfelének.
Házon belül tartott bérszámfejtésnél nincs ilyen védőháló. Egyébként a bérszámfejtés és a könyvelés együtt mozog, ahol az utóbbi házon kívül zajlik, például a kisebb vállalatoknál, ott a bérszámfejtés is mindig a szolgáltatóhoz kerül. Fordított felállás, amelyben csak a bérszámfejtést végzi külső szolgáltató, előfordul.
Összességében az IDC Hungary arra számít, hogy a kihelyezett bérügyviteli rendszerek piaca értékét és a bérszámfejtett létszámot tekintve egyaránt nőni fog a következő években is, de a bővülés üteme továbbra is egy számjegyű lesz. Az ERP-rendszerek piaca 2013-ban még nem a felhőalapú megoldásokról, a szolgáltatásként használt szoftverről szólt, de ez a lehetőség már a legtöbb új projekt előkészítése során felmerült, így hosszabb távon várhatóan ezen a területen is egyre több szervezet dönt majd a cloud mellett.