Egyre több bank csatlakozik a Google Pay-hez, az Apple Pay esetében pedig ez a lista a hazai nagybankok tekintetében befejeződni látszik. A napokban az Erste Bank és a Gránit Bank közölte, hogy kártyásai már regisztrálhatnak a keresőóriás fizetési megoldásához. Október elején a CIB tette ugyanezt, néhány hónappal ezelőtt pedig a K&H Bank. A fintech cégek pedig már jóval korábban. Vajon tényleg átvehetik a terepet a tech cégek fizetési megoldásai?
A legegyszerűbben megfogalmazva a Google Pay és az Apple Pay egy olyan fizetési lehetőség, amely a bankkártyás fizetéseket a mobiltelefonra költözteti. Ezek jelentése azonban sokkal több annál, mint ami a rövid definíciójukból következne.
A két tech óriás pénzügyeinkbe történő belépésével olyan korszak érkezett el az életünkben, melyben egyre több mindent a mobiltelefonunkon intézünk. Így hát már eddig is teljesen nyilvánvaló volt, hogy előbb-utóbb a pénzügyeinket is azon keresztül intézzük majd. Sokféle próbálkozás után a 2020-as évek elejére ki is alakult az a helyzet, amit előtte sokan megjósoltak: a techcégek beköltöztek a pénztárcánkba is. A Google és az Apple már mindenképpen. Rajtuk kívül természetesen még létezik pár további várományos is, de kétségkívül ezek a legnagyobbak.
A pénztárcába költözés egészen pontosan azt jelenti, hogy az olyan tech óriáscégek, mint a Google és az Apple a bankkártyás fizetéseinket szeretnék átvenni a fizetési megoldásaikkal, esetleg teljesen új fizetési megoldásokat kínálnak, ahogy azt a Facebook is tette. Céljuk, hogy a lehető leghétköznapibb fizetéseket is rajtuk keresztül bonyolítsuk, hogy ezzel bevételhez jussanak a költéseink után. Ebben a bankszámla-összehasonlítóban meg lehet nézni, hogy melyik banknak miket tud a mobilbankja és azt is, hogy melyik kínál Apple Pay és Google Pay funkciókat.
Ez a modell pont azért látszik életképesnek, mert ma már mindent a mobiltelefonunkon keresztül intézünk, így logikus, hogy a pénztárcánkat sem fogjuk még évtizedekig magunkkal hordani. Helyette ezt is megoldjuk majd a mobillal. Ehhez pedig globálisan elterjedt, megbízható szolgáltatókra van szükség, akikre rá merjük bízni a pénzünket és amelyekkel naponta amúgy is találkozunk. Ezek pedig a mobil operációs rendszer fejlesztők és a közösségi média óriáscégei, esetleg egy-két nagy mobilkészülék gyártó.
Ez a csendes forradalom azonban már nem a jövő: zajlik napjainkban is. Jövőbeni kiterjedése viszont sokkal nagyobb méreteket fog ölteni. Lehet majd készpénzzel fizetni a jövőben is persze, de az elektronikus fizetések terjedésében nem lesz megállás. Így előbb-utóbb bekebelezik majd a készpénzt, főleg, ha az állam szabályozással fel is gyorsítja ezt a folyamatot például azzal, hogy kizár bizonyos fizetési módokat, vagy bizonyos nagyságrendű összegeket a készpénzes fizetésből. Ez a folyamat már most is zajlik szép csendesen, legutóbbi példája a kötelező elektronikus fizetés elfogadás Magyarországon, minden online pénztárgép mellett, 2021. január 1-től. Noha itt még nem beszélhetünk a készpénz kizárásáról, az elektronikus fizetés viszont már kötelezően betette a lábát ebbe a szektorba.
Elindult a Google Pay és az Apple Pay párharca
Visszatérve a pénztárcánkban lapuló plasztikokra, az elmúlt években világossá vált, hogy globálisan egyre inkább az Apple Pay és a Google Pay lesz a mindennapi fizetések eszköze. Ahogy egyre jobban szabadulunk majd meg a pénztárcánktól, úgy töltik majd be az így felszabaduló űrt ezek a mobilra épülő fizetési megoldások. Főleg azokon a nemzeti piacokon, ahol nem gazdaságos fenntartani egy országon belüli fizetési megoldást.
Az egyetlen kérdés talán inkább csak az, hogy a világ banki infrastruktúrától elzárt, lemaradó térségeiben hogyan halad majd a mobilfizetési forradalom.
Az Apple Pay használata a világ különböző országaiban 2021 augusztusában
A Google Pay használata a világ különböző országaiban 2021 augusztusában
forrás: https://www.statista.com/statistics/1264984/global-google-pay-adoption/
Mint látható, a két tech óriás fizetési megoldása eltérő rangsort mutat, de a pénzügyi infrastruktúra szempontjából legfejlettebb országok, mint az Egyesült Államok, vagy Európában az Egyesült Királyság mindkét fizetési megoldás esetében az élbolyban jár.
A Magyar Nemzeti Bank által gyűjtött legfrissebb - aggregált - adatok szerint 2021. II. negyedévében a hazai kibocsátású kártyákkal bel- és külföldön lebonyolított összes mobiltárcás vásárlási tranzakció száma 25.138.026 darab volt, összesen 149,526 milliárd forint értékben. Mindkét szám több mint duplája az előző, 2020. II. negyedévi adatnak, de ebből nem derül ki a mobiltárcák piaci felosztása az Android és az Apple között, továbbá az adatokat érdemes korrigálni a koronavírus-járvány hatásával.
A 2021-es adat a teljes, 2021. II. negyedévi bankkártyás vásárlási adatoknak darabszámban a 8,2 százaléka, értékben pedig 5,8 százaléka.
Hazánkban tehát van még hová fejlődni. Még akkor is, ha ez az érték folyamatosan javul.
Hogyan állnak a magyar bankok a tech cégek fizetési megoldásaival?
A hazai bolti érintéses mobilfizetési kezdeményezések - a 2009-ben bevezetett érintéses kártyaelfogadási infrastruktúrára épülve - 2013-ban teszt jelleggel, 2014-ben pedig kereskedelmi jelleggel elindultak az Android rendszereken. Ezek azonban még elszigetelt megoldások voltak, vagyis egy-egy ilyen fejlesztést csak az adott bank kártyásai használhattak, kezdetben ráadásul a mobilszolgáltató SIM-kártya cseréje is kellett hozzá. Egészen 2016-ig így volt ez, míg az első SIM független megoldás meg nem jelent a magyar piacon.
Ma már minden megoldás ilyen.
Ezek az elszigetelt megoldások azonban ma is többségben vannak az Android rendszereken. Ilyen a nagy bankok közül a Budapest Banké, az Erste Banké, a K&H Banké, az MKB Banké és a Raiffeisen Banké.
Az OTP Bank nyújt egyedül olyan bankfüggetlen megoldást - az eleve bankfüggetlennek fejlesztett Simple mobilapplikációval -, ahol az általa kibocsátott bankkártya egyenlege bármely bank által kibocsátott bankkártyával feltölthető, de ennek a szabályozás miatt erős korlátai vannak: legfeljebb csak 45 ezer forint lehet az egyenleg, ahogy a havi költési limit is.
A Google Pay-hez - a külföldi, magyarok által is elérhető fintech cégek, mint például a Revolut bankkártyás megoldásai mellett - hazai bankként először a K&H Bank csatlakozott 2021 áprilisában.
Maga a Google Pay egyébként csak később, 2021. szeptemberében vált letölthetővé a magyar felhasználók számára, és rögtön a következő hónapban csatlakozott hozzá a CIB Bank és az Erste Bank is, illetve a napokban a Gránit Bank is.
Jelenleg a magyar Google Pay applikációkban tehát legfeljebb három magyar bank kártyái lapulhatnak. Közülük a CIB Bank csak a Google Pay-ben nyújt kártyás ügyfelei számára bolti érintéses mobilfizetési lehetőséget és még idén ide várhatjuk a Takarékbankot is, amely már nyilvánosságra hozta ez irányú fejlesztési terveit.
Az Apple Pay ezzel szemben egy teljesen más pályát futott be, mint a Google Pay. Nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy az almás cég saját kézben tartja az ellenőrzést készülékeikben a bolti mobilfizetéshez nélkülözhetetlen NFC áramkörök felett. Ezzel magyarázható, hogy az első magyar bank, az OTP csak 2019. májusában, azaz az Apple Pay elindulását követő ötödik évben tudott csak csatlakozni az ökoszisztémához.
Azóta viszont az Apple Pay lekörözte a Google-t, hiszen - a napokban csatlakozott UniCredittel együtt - már kilenc hazai nagybank bankkártyáit lehet már regisztrálni az Apple Walletbe a bolti érintéses mobilfizetéshez.
A tíz hazai nagybank közül mára egyedül a Sberbank maradt, amely nem nyújt bolti érintéses mobilfizetési lehetőséget az ügyfeleinek, az Apple készülékek az összes többi nagybank által kibocsátott bankkártyával használhatók az érintéses bankkártyák helyett.
Az azonban nem kétséges, hogy ez a szám Androidon is hamar fel fog nőni az Apple Pay-es számok közelébe.
