Nem túlzás, hogy minden héten napvilágot lát valamilyen hír a banki folyamatok, szolgáltatások digitalizálásáról. Ez egyrészt nagymértékben befolyásolja a bankok működését, másrészt új eszközöket ad a felhasználók - a lakosság és a vállalkozások - kezébe pénzpiaci ügyeleteik lebonyolítására. Vajon hol tart a hazai bankszektor nemzetközi viszonylatban, ha a digitalizálásról van szó? Mit kell tudni a 2019. július 1-jén életbe lépő azonnali fizetésről? Hol tartanak a bankok az új technológiák, például a blockchain alkalmazásában? Lemák Gábor, a FinTech Group alapító tanácsadója néhány aktuális kérdésre válaszol.
LEMÁK GÁBOR: Ahhoz, hogy a hazai helyzetkép érthető legyen, kicsit hátrább kezdeném. Magyarországon a vállalkozások a digitális banki szolgáltatások tekintetében egy kicsit hátrányosabb helyzetben vannak, mint a lakosság. Akár a netbanki szolgáltatásokat, akár a mobilalkalmazásokat nézzük, a cégek jóval szűkebb kínálatból válogathatnak, mint a magánemberek. Az is megállapítható, hogy az elmúlt másfél évben a megváltozott hazai pénzügyi szabályozói környezetre épülő új digitális banki szolgáltatások elsősorban a lakosságot célozták meg. Itt alapvetően a távolról történő bankszámlanyitásra gondolok, amire 2017 júliusában nyílt meg a lehetőség. Lényege, hogy a teljes folyamat, az ügyfél beazonosításától kezdve egészen a szerződéskötésig, kizárólag a digitális térben történik. Ezt a szolgáltatást ma szinte kizárólag a lakosság érheti el, holott valójában a vállalkozások számára is fel lehetne kínálni.
Egyébként azon fintech startupok is jellemzően a lakosságban gondolkoznak, amelyek a banki adatvagyonra szeretnének új szolgáltatásokat alapozni. Azt vizsgálják például, hogyan lehetne felhasználóbarátabb, a költségeket jobban követő alkalmazásokat építeni, vagy hogyan lehetne a hitelminősítést egyszerűsíteni. Ezek a szolgáltatások még nem érhetők el, egyelőre a tervezés fázisában vannak. Megjelenésük a piacon azt követően várható, hogy az érintett fintech startupok megkapják a PSD2, tehát az európai bankpiac egységesítését szolgáló irányelv szerinti regisztrációt.
Lemák Gábor, a FinTech Group alapító tanácsadója
COMPUTERWORLD: Vajon mi az oka annak, hogy mind a bankok, mind a fintech startupok elsősorban a lakosságot célozzák meg digitális szolgáltatásaikkal?
LG: A kérdés valójában már arra is visszavezethető, hogy a bankok egyáltalán miért kezelik máshogy a digitális térben a vállalkozásokat, mint a magánszemélyeket. Érdekes viszont, hogy a nem pénzügyi szolgáltatók - például a könyveléssel, bérszámfejtéssel, kontírozással foglalkozó szervezetek - már Magyarországon is kezdik felismerni, hogy a pénzügyi adatokra és a megbízható pénzügyi infrastruktúrára nagyon sok okosalkalmazást lehetne építeni. Elképzelhető, hogy ők lesznek majd azok, akik saját alaptevékenységükön kívül a vállalkozások hitelminősítésének vagy hiteligénylésének előkészítésében is segítenek. E téren azonban egyelőre csak teszteket látunk.
CW: Mi a helyzet az azonnali fizetéssel? Ott is a lakosság áll a fókuszban?
LG: Az azonnali fizetés szerencsére ugyanúgy érinti majd a vállalkozásokat, mint a magánszemélyeket. Legalábbis abban a tekintetben, hogy minden 10 millió forint alatti egyedi átutalás megtörténik 5 másodpercen belül. Van azonban egy olyan pont, ami hátrányos a nagyobb vállalkozásoknak, amelyek - jellemzően bérfizetéskor - úgynevezett kötegekben adják fel átutalásaikat a bankoknak. A jelenlegi rendszerben a bank "kicsomagolja" a kötegeket, és egyenként utalja át a munkavállalóknak a fizetésüket. Sajnos ennek kezelésére az azonnali fizetési rendszer még nem lesz alkalmas. Ha azonban a vállalkozás egyedi utalást indít, akkor maga a fizetés gyorsan megvalósulhat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint ez nemzetgazdasági szinten új dimenziót jelent majd. Bizonyos helyzetekben a forgótőke-finanszírozás kisebb lehet, és ezáltal elkerülhetők a likviditási problémák. Itt vannak például a webáruházak, amelyek a jelenlegi rendszerben, bankkártyás fizetés esetén, jellemzően 2-3 munkanap alatt kapják meg a vásárolt termék vagy szolgáltatás ellenértékét. Készpénzes, utánvétes vásárláskor pedig még hosszabb időbe telik, amíg eljut hozzájuk a pénz. Ugyanígy a nagy számlakibocsájtók számára is csökken a kockázat, ha a számla ellenértéke 5 másodpercen belül beérkezik.
CW: Az azonnali fizetés kötelező érvényű vagy opcionális?
LG: Magyarország abból a szempontból egyedi a világon, hogy nálunk a szabályozó hatóság minden egyes, fizetési számlát kibocsájtó pénzforgalmi szolgáltató számára is kötelezővé tette, hogy csatlakozzon erre a rendszerre. Tehát a bankoknak ezen a rendszeren kell teljesíteniük a 10 millió forint alatti belföldi, egyedi átutalásokat. A vállalkozó, a kereskedő vagy a magánszemély a megváltozott folyamatból semmi mást nem érzékel majd, csak azt, hogy a jóváírás azonnal megtörténik.
CW: Milyen költségei lesznek az azonnali fizetésnek?
LG: Az azonnali fizetési rendszer működtetéséért felelős GIRO Zrt. hivatalosan még nem tette közzé az azonnali fizetési rendszerrel kapcsolatos konkrét árazását. A felügyelet azt szeretné elérni, hogy az azonnali fizetési tranzakciók a bankközi térben ne kerüljenek többe, mint amennyit jelenleg fizetnek a GIRO Zrt.-nek. További cél, hogy az azonnali fizetés versenyképes legyen más elektronikus fizetési megoldások árazásával. Hivatalos információ jövő év elején várható.
CW: A fintech cégek inkább partnerei vagy konkurensei a hagyományos pénzügyi szolgáltatóknak?
LG: Különbséget kell tenni a világ fejlettebb piacai és Magyarország között. Ahol több 10 millió lakossági ügyfél és több millió vállalkozás van, ott a fintech cégek direkt módon jelennek meg a piacon. Ez azt jelenti, hogy saját maguk szerzik meg a piacra lépéshez szükséges engedélyeket, és közvetlenül szolgáltatnak a lakossági vagy vállalati ügyfeleknek. A fintech startupok egyszerűbb folyamataikkal és kedvezőbb árazásukkal bizonyos pénzügyi területeken már most képesek jelentős piaci részesedést szerezni. Sőt az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban vagy Franciaországban nincs is olyan pénzügyi terület, ahova ne léptek volna be. Magyarország lényegesen kisebb, ráadásul sok szempontból konzervatív ország. Az itteni fintech startupok kevésbé direkt szolgáltatóként jelennek meg vagy terveznek megjelenni. Noha a PSD2 megteremtette a lehetőségét, hogy ezek a szolgáltatók alacsony belépési küszöb és alacsony tőkeelvárások mellett léphessenek be a piacra, az ügyfélkör viszonylag kis mérete, illetve a pénzügyi kultúra elmaradottsága megnehezíti a dolgukat. Mindebből fakadóan Magyarországon jóval nagyobb a kockázata és a költsége szolgáltatóként belépni a piacra, mint például Németországban. Egy kis startup nem képes finanszírozni a marketingkampányokat, nincs elég pénze a potenciális ügyfelek elérésére és edukációjára. Ez az oka annak, hogy a hazai fintech startupok inkább b2b-megoldásokban gondolkoznak, jellemzően bankokkal együttműködésben, illetve megoldásaikat már eleve úgy paraméterezik és skálázzák, hogy azokat ne csak Magyarországra, hanem az európai piacra is szállíthassák.
CW: Hol tartanak a hazai bankok a blokklánc alkalmazásában?
LG: A banki blockchain-projektek az Európai Unióban is jellemzően csak pilotfázisban vannak. Ezek a pilotok többnyire a bankközi térben jelennek meg, azaz első körben a bankok közötti elszámolást próbálják az elosztott főkönyvi technológiára terelni. Azt tesztelik, hogy megfelelnek-e ezek a rendszerek az ígért gyorsaságnak, stabilitásnak és megbízhatóságnak. Az elmúlt két-három évben több tucat, nagy európai bankokat tömörítő konzorcium kezdett bele a kísérletekbe, de közülük csak nagyon kevés van túl a béta-fázison. Magyarország - méretéből fakadóan - megint csak más helyzetben van. Itthon nem látunk olyan összefogást a bankközi térben, ami jól hasznosíthatná a technológiát. Ugyanakkor az MNB kifejtette, hogy bizonyos nyilvántartásokat érdemes lehet blockchain-alapon tárolni, és egy ilyen jellegű pilotot már el is indított. Sőt más, a pénzforgalomban érdekelt, a költségvetéshez közel álló intézmények is belefogtak ilyen jellegű vizsgálatokba. Ez utóbbiak jellemzően még csak a megvalósíthatósági tanulmány vagy a béta-tesztelés szintjén állnak. Maguknál a bankoknál vannak ugyan egyedi blokklánc-pilotprojektek, de lehetséges, hogy azokban a hazai leánybank nem, csak annak anyavállalata vesz részt. Más a helyzet az OTP Banknál, amely közvetlenül is benne van egy blockchainhez kapcsolódó ethereumos projektben, és vizsgálja annak hasznosítási lehetőségeit a régióban. Tudomásunk van olyan biztosítóról is, amely szintén vizsgálja a blockchainben rejlő lehetőségeket.
