Az Uber kénytelen november 26-tól leállítani minden tevékenységét Brüsszelben, miután a város fellebbviteli bírósága szerdán ítéletet hozott az ügyben - írja a De Standaard. A vita, aminek a végére most pont került már több mint hat éve tart.
Az Uber 2014-ben lépett be Brüsszelbe az UberPop szolgáltatással, ahol magánszemélyek regisztrálhattak, hogy díj ellenében embereket szállítsanak. Egy évvel később azonban a helyi taxitársaság, a Taxis Vert pert indított ellene, és a bíróság kimondta, hogy egy ilyen szolgáltatás nem felel meg az előírásoknak.
Az Uber a pert követően megreformálta brüsszeli szolgáltatásait, és azóta csak olyan sofőrökkel dolgozik, akiknek VVB szakmai engedélyük van. Ugyanezzel az engedéllyel vezethetnek a limuzinok sofőrjei is. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem nyugtatta meg a bíróságot, mivel most úgy döntöttek, hogy a 2015-ös megszüntető végzés az Ubernek dolgozó VVB-sofőrökre is vonatkozik.
Mit jelent ez a brüsszeli Uber-sofőrök számára? A cég hivatalos közleménye szerint közel 2000 sofőr veszíti el "a jövedelemszerzés lehetőségét". "De facto ez a sofőrjeink 95 százalékát érinti" - mondta az Uber szóvivője a De Standaardnak.
A hír nyomán számos Uber-sofőr az utcára vonult Brüsszelben, hogy tiltakozzon az új döntés ellen. "Több mint 2000 sofőrnek el kell tartania a családját, fizetnie kell a bérleti díjat és az autóhitelét, mint minden más sofőrnek. De úgy tűnik, illegálisak vagyunk. A technológia fejlődik, de mi csak visszafelé haladunk. Ez nem normális. Nincsenek rá szavaim" - mondta egy sofőr a Bruzz helyi hírügynökségnek. "".
Laurent Slits, az Uber belgiumi vezérigazgatója érthető módon nem örült a döntésnek. Egy nyilatkozatban kristálytisztán kifejtette álláspontját, és Brüsszel elmaradottságát okolta. "Ez a döntés olyan elavult szabályozásokon alapul, amelyek az okostelefonok megjelenése előtti időkből származnak, és amelyek reformját a kormány hét éve ígéri. Nagyon aggódunk, mert 2000 brüsszeli VVB-sofőr veszíti el a lehetőséget, hogy jövedelemre tegyen szert. Sürgetjük a brüsszeli kormányt, hogy gyorsan reformálja meg az ágazatot, hogy a járművezetők továbbra is dolgozhassanak és gondoskodhassanak a családjuk megélhetéséről" - mondta az ügyet ismertető The Next Web portál szerint.
Az Uber európai jövőjére nézve is hatással lehet a döntés. Ez a brüsszeli eset csak a legutóbbi az incidensek hosszú sorában. A vállalat számos jogi csatát vívott már Európa-szerte arról, hogy hogyan alkalmazza a sofőrjeit, hogyan illeszkedik a szabályozásba, és hogy tisztességtelenül versenyez-e a helyi taxisszövetségekkel.
Csak pár példa:
- Szeptemberben az amszterdami polgári bíróság úgy döntött, hogy az Uber sofőrjei a holland taxisok kollektív munkaszerződésének hatálya alá tartoznak, vagyis ugyanazokra a munkaügyi juttatásokra jogosultak, mint a taxisok.
- Az Uber 2019-ben kénytelen volt kiigazítani a németországi gyakorlatát, hogy megfeleljen a nemzeti szabályozásnak és elkerülje az országos tilalmat.
- A cég 2017-ben kénytelen volt rövid időre leállítani szolgáltatásait Olaszországban, miután jogi csatát vívott az ország taxisszövetségeivel.
Magyarországon 2014 novemberétől működött. Aztán 2016. július 24-én határozatlan időre felfüggesztette tevékenységét, majd kivonult Magyarországról, mert a magyar törvényhozás a fuvarmegosztó cég számára hátrányosan változtatta meg a jogszabályi környezetet.
Egyszerűen fogalmazva, az Uber növekedése az európai városokban nem volt olyan egyszerű, mint ahogyan azt a vállalat valószínűleg szerette volna. Az EU nem igazán támogatja az Uber által képviselt gig-gazdasági modellt (egy olyan szabadpiaci rendszert, ahol a szervezetek és a független munkavállalók rövid távú munkamegállapodásokat kötnek), emellett az Ubernek számolnia kell azzal is, hogy a szürke szabályozási területeken való működés hosszú távon nem igazán hoz profitot.
A vállalatnak abban igaza van, hogy a jogszabályi kereteknek figyelembe kell venniük és alkalmazkodniuk kell a mindenkori technológiai lehetőségekhez. Csakhogy ennek úgy kellene működnie, ami nem vezet az emberek jogainak feláldozásához.
