Az opensource-szoftverek terjedése jó példa erre. A 90-es évek elején, kezdő (akkor még) "számítás-technikusként" az open source a Linux operációs rendszert jelentette. Divat volt már akkor is, de egy szűk kör, az igazán geekek divatja, akik némi lázadást, némi újdonságot láttak benne, kitörést a vállalatnál megszokott standardokból, kategóriákból. Rengeteg küzdés árán a számítógépeinkre varázsoltuk fel a rendszert, sokszor grafikus felület nélkül, a driverek, szoftverek hiányoztak. Az egészet a lelkesedés vitte előre. Az első mailszervereket Linux-alapon építettük fel, eleinte hobbiból – a vállalatvezetők nem is mindig értették, mire szolgál ez az egész.
Az internet hazai térhódításával megváltozott a helyzet, az információk kézközelbe kerültek, felpezsdült az élet a fórumokon, a közösségekben. Az opensource-szoftverek, -alkalmazások köre bővült, egyre kiforrottabbak, innovatívabbak lettek. De az IT és a vállalatok világa is változott, a professzionális IT-szolgáltatásokba egyre nehezebben fértek be olyan eszközök, szoftverek, amik mögött nem álltak világcégek, nagy gyártók. A belső IT-csapatoknak mindig egyszerűbb, biztonságosabb út egy nagy gyártó termékét használni, mint belefogni egy közösség által szupportált termék használatába, aminél a rendszer működésének felelősségét magára kell vállalni.
Gyakran nem is teheti meg ezt az IT-csapat, céges szabályzatok kényszerítik a nagy rendszerek irányába az informatikai döntéseket.
Az informatika szolgáltatásként való felfogása, az informatikai osztályok outsource-kiszervezése megváltoztatta ezt a felfogást. Az IT mint szolgáltatás már eleve tartalmaz SLA-val mérhető rendelkezésre állást, felelősséget. Az üzletet már – miután szolgáltatást vesz igénybe – nem érdekli, milyen eszközzel nyújtják azt. Így az utóbbi években hatalmas fejlődésen átesett opensource-alkalmazásoknak egyre nagyobb esélye van vállalati környezetbe bejutni, terjedni. Ez a fejlődésükre további inspiráló hatással bír, így felgyorsultak a fejlesztések, mára megállják a helyüket a régóta piacon lévő brandekkel, termékekkel.
Ma is gyakran elhangzik: mi van a gyártói támogatással? Nehéz megfogni egy nemzetközi közösséget, a kézzelfogható gyártók helyett a lelkes fejlesztők adják a támogatást, illetve a közösség, ami nem csak fejleszti, hanem teszteli, s élesben használja is azt. Ma már találni olyan cégeket, gyártókat, akik mögé állnak egy-egy fejlesztésnek, s megőrizve az opensource-vonalat, a nyíltságot, addicionális „fícsörökkel” bővítve a terméket, fizetős verziót is kínálnak a portfólióban, támogatással. Személy szerint ezeket a projekteket tartom igazán életképesnek: a nemzetközi közösség erejét felhasználva, nagyvállalati támogatással ötvözve igazán versenyképes termékeket dobnak piacra.
Mi az iNFOBEXnél a megoldásaink megtervezésénél elsősorban az adott szituációra, adott feladatra leginkább megfelelő terméket, megoldást keressük. Nem divatból, megszokásból hozzuk a döntéseinket. Erősen racionális, évtizedes szakmai tapasztalatokon nyugvó döntéseket hozunk, s azt kell mondanom, egyre többször fordulunk az opensource-megoldások felé.
Rendszermérnökeink laptopjain gyakran többféle operációs rendszer fut; feladattól, helyzettől függ, melyiket használják, s egyéb rendszereknél sem törekszünk egy kizárólagos gyártó, alkalmazás erőltetett használatára. Természetesen mindig vannak megoldások, melyeket előnyben részesítünk másokkal szemben. Az utóbbi időben több projektünk volt, amiben nagy gyártók régóta bevezetett termékét cseréltük le opensource-megoldásra, s már nemcsak a költséghatékonyság, hanem az innovatív megoldások is szerepet játszottak a cserében.
Az opensource-alkalmazások pont a nyíltságuk s a hatalmas háttértámogatás miatt egyre innovatívabbak, egyre több olyan tulajdonsággal, lehetőséggel rendelkeznek, melyeket a nagy gyártók a többéves fejlesztési stratégiáik miatt nem tudnak követni.
