Semmi meglepő sincs abban, hogy az Intel igyekszik a rá kirótt 1,06 milliárd eurós büntetést - ha nem is visszakapni, de legalább - csökkenteni. A májusban kirótt büntetést azért kapta a cég, mert a vádak szerint az Intel kétféleképpen is megsértette a trösztellenes szabályozást, és visszaélt piaci dominanciájával. Egyrészt kedvezményeket adott számítógépgyártó partnereinek, hogy megakadályozza az AMD processzorainak felhasználását, illetve a kiskereskedelmi cégeket egyéb kedvezményekhez juttatta, hogy azok csak Intel CPU-val szerelt számítógépeket forgalmazzanak. A második esetben az Intel fizetett a PC-gyártóknak, hogy késleltessék, vagy teljes egészében töröljék az AMD processzorain alapuló termékeik piacra dobását.
Az Intel szerint
Júliusban a cég még arra hivatkozott, hogy sokmillió eurós büntetéseket csak büntető törvényszék szabhat ki, egy adminisztratív jellegű eljárást végző testület nem hozhat ilyen döntést és így sérültek az emberi jogai. Hangozzék bármilyen furcsán is, hogy egy cégnek emberi jogai vannak, szakértők több példát is hoztak arra, hogy cégek emberi jogokra hivatkoztak az ellenük hozott ítéletekkel szembeni fellebbezésükben. (Igaz, közülük még egynek sem sikerült meggyőzni az elsőfokú bíróságot, hogy ilyen sérelem érte volna egy antitröszt-vizsgálat és -ítélet kapcsán.) A hónap elején P. Nikiforos Diamandouros EU ombudsman arról beszélt, hogy álláspontja szerint az Európai Bizottság hibákat vétett az Intellel szembeni nyomozás során. Például a jelentésükbe egyáltalán nem kerültek be a Dell meghallgatásának részletei, és a cég álláspontja az AMD processzorainak teljesítményéről.
Az elsőfokú bírósághoz benyújtott fellebbezés a fentieken túl egy fontos új pontot tartalmaz, az Intel eddigi állásfoglalásához képest. A cég szerint az EB nem tudta bebizonyítani, hogy az Intel által a partnereinek nyújtott kedvezmények miatt hátrány érte volna a vásárlókat.
Sok hűhó semmiért?
A cég fellebbezésének olyannyira nincs halasztó hatálya a büntetés befizetésére, hogy az Intel már át is utalta az összeget. Szakértői vélemények szerint a fellebbezés elbírálása nagyon elhúzódhat. Példaként a Microsoft és az EU antitröszt ügyét említik. A szoftveróriás 2004-es fellebbezésével kapcsolatos első meghallgatás csak 2006-ban történt meg és az újabb ítélet 2007-ben született. Ez alapján több mint valószínű, hogy az Intel ügye is évekig húzódik még.
Az Intel most távozó jogásza, Bruce Sewell is arra számít, hogy az első fokú bíróság helyben hagyja a céget súlyosan elmarasztaló döntést.
Az Intel által benyújtott fellebbezés megtalálható az Európai Unió hivatalos közlönye, szeptember tizenkettedikén megjelent kiadásában, a 41. és 42. oldalon. (A link egy PDF formátumú dokumentumra mutat.)
