A 42 éves Kovács Levente Temesváron érettségizett és diplomázott, doktoriját azonban már a BME-en szerezte, és itt kezdte tanári pályáját is. 2012-ben egyetemi docensként lett az Óbudai Egyetem vezető oktatója, közel hat éven át a Neumann Informatikai Kar oktatási dékánhelyettese, majd az intézmény oktatási rektorhelyettese volt.
Computerworld: Rektorként milyen célokat tűzött ki maga elé? Min szeretne leginkább változtatni?
Kovács Levente: Idén - teljes arculatváltással - ünnepeljük az Óbudai Egyetem fennállásának 140. évfordulóját, igaz, egyetemnek csak 2010-től nevezhetjük magunkat. Nem egyik napról a másikra lettünk egyetem: minden egyetemi metrikát lépésről lépésre teljesítettünk, közben pedig komoly szellemi tőkét halmoztunk fel. E szellemi tőke birtokában immár fiatal tudományegyetemként lépünk fel. Visszahozom a tudományos rektorhelyettesi pozíciót, erősítve e tekintetben az egyetem tudományos portfólióját olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a robotika, az e-egészségügy és a kiberbiztonság. Robotikában és egészségügyi informatikában kiemelkedően erősek vagyunk. Öt évvel ezelőtt egyetemi kutatási és innovációs központot (EKIK) hoztunk létre, amely integráltan kezeli az egyetem tudományos munkáját. Ugyanakkor nem feledkezünk meg a gyakorlatorientált képzésről sem, ezért hoztam létre az ipari kapcsolatokért felelő rektorhelyettesi pozíciót. Intézményünk a gyakorlatorientált képzés fellegvára Magyarországon.
Kovács Levente rektor, Óbudai Egyetem
CW: Milyen szerepet töltenek be a képzésben olyan témák, mint az Ipar 4.0, a robotizálás, a mesterséges intelligencia vagy az adattudomány?
KL: Ma már nem is Ipar 4.0-ról, hanem Ipar X.0-ról beszélnek a gyártásban, hiszen az Ipar 4.0, a mesterséges intelligenciával kiegészítve, új dimenziókat nyit meg. Egyetemünk az Ipar 4.0 terminológiájának megjelenése idején, hazánkban az elsők között, még 2013-2014-ben hozta létre a megfelelő kutatási entitásokat, melyek azután az EKIK megalakulásához vezettek. A Bejczy Antal iRobottechnikai Központ ma Közép-Kelet-Európa egyik legmeghatározóbb infrastruktúrával rendelkező kutatóközpontja. Egyedül itt található Magyarországon da Vinci sebészrobot, amelyet nem mellesleg adományként kaptunk nemzetközi kapcsolatainktól, a robot kutatási programcsomagjával pedig csak néhány egyetem rendelkezik a világon, mi ezek között vagyunk. Komoly kutatásokat folytatunk egészségügyi informatika, szenzorika, adatelemzések, modellezés és szabályozás terén, biotechnológiai kutatásokat végzünk, részt veszünk az Unió ERC programjában (éppen általam) és együttműködünk a hazai orvos-elektronikai ipar meghatározó vállalataival a legnagyobbaktól a legkisebbekig. Komoly lépésekre készülünk a technológiai tudástranszfer felgyorsítása érdekében, gondolok itt a startup-ökoszisztéma szereplőire és a helyben születő elképzelésekre is. A Semmelweis Egyetemmel közösen szervezett Hackathon versenyeken mérnök és orvos tagokból álló csapataink rendre elviszik a pálmát. Ez évig az Óbudai Egyetem két uniós kutatás-fejlesztési pályázatot nyert el, idén pedig még hármat, ebből az első nagy konzorciális H2020 pályázatot.
CW: Már csak származása okán is kérdezem: Kárpát-medencei kitekintésben hogy látja a digitalizációs trendeket?
KL: Mindig is kreatív nemzet voltunk, és bár a történelem viharai többször átszabták az országhatárokat, a magyar szürkeállomány egy és oszthatatlan. Legyen szó akár a magyarul vagy a többségi társadalom nyelvén, de mellette magyar nyelven is oktató határokon túli intézményekről, szinte mindegyikhez van kapcsolódási pontunk. Együtt dolgozunk azokkal a társintézményekkel, amelyek az imént felsorolt kutatási területeken készek az együttműködésre. Hazai vezető tagjai vagyunk a világ legelismertebb mérnöki szervezetének, az IEEE-nek, melynek keretében évente öt konferenciát szervezünk mesterséges intelligencia témájában a határokon túli entitásokkal. Januárban kezdünk a szlovák-magyar konferenciával, ezt követi májusban a román-magyar, szeptemberben a szerb-magyar, majd az Óbudai Egyetem november 23-i Egyetem Napja környékén a budapesti CINTI konferencia.
A legrégebbi IEEE INES konferenciánkat a világ különböző tájain szervezzük érdeklődéstől és licittől függően. Ezekre a konferenciákra a világ minden tájáról érkeznek kutatók, de a fókuszpont Közép-Kelet-Európa, és benne elsősorban a Kárpát-medence.
Intézményünkben idén a 14 ezernél több jelentkezőből 3513 új hallgató kezdheti meg tanulmányait. Már most teljes akadémiai programot kínálunk magyar és külföldi hallgatóinknak. Hogy mi lehet a jövő záloga? Rektori programomban vállaltam, hogy műszaki területeken az Óbudai Egyetem a régió egyik meghatározó műszaki egyetemévé legyen. Nagyon sok munka szükséges mindehhez, és nagyon számítunk a fenntartó pozitív hozzáállására. Célunk nem kevesebb, mint középtávon a világ ezer legelismertebb felsőoktatási intézménye közé kerülni.
