Egyetlen cég sem tudja tökéletesen megjósolni a jövőt, részben ez teszi olyan izgalmassá a technológia területét. Azonban az iparági vállalatok dolga az, hogy a jeleket olvasva megpróbálják előre jelezni a fejlődés irányát. A korábbi években jelzett trendek, például az 5G és a mobilkommunikáció fejlődése, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás vagy a multicloud továbbra is meghatározóak lesznek - vázolja a képet Dalos Ottó, a Cisco Systems magyarországi ügyvezetője. A 21. század harmadik évtizedébe lépve sem lassul a technológiai fejlődés üteme. A digitális átalakulás komoly terhet jelent a meglévő internetes infrastruktúra számára.
2023-ra 49 milliárd eszköz csatlakozik majd a világhálóhoz, és számos új technológia megjelenésére, illetve elterjedésére is lehet számítani a következő évtizedben: a virtuális és a kiterjesztett valóságtól kezdve a 16K streamen, az AI, az 5G, és a kvantumtechnológiákon, az adaptív és prediktív kiberbiztonságon és az autonóm járműveken keresztül az intelligens IoT-ig.
Az alkalmazások következő generációi messze meghaladják majd a jelenlegi infrastruktúra lehetőségeit. Az internetes infrastruktúrát gyorsabbá, méretezhetőbbé, gazdaságosabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá kell tenni. A jövő internetének három fő pillérét a szilíciumlapkákkal, az optikai hálózatokkal és a szoftveres architektúrákkal kapcsolatos innovációk jelentik.
Alkalmazáshűség
A digitális felületeken folytatott kommunikáció, legyen az alkalmazás, weboldal, vagy más, mára minden vállalkozás és szervezet életében kiemelten fontossá vált. Az egyszerűség és a felhasználói élmény lett meghatározó, a vásárlók ezek alapján döntenek arról, felvegyék-e az adott vállalattal a kapcsolatot. Az AppDynamics kutatásának (App Attention Index) megállapításai szerint a digitális szolgáltatások használata magától értetődővé, egyfajta automatizmussá vált az emberek többsége számára. Ez az úgynevezett digitális reflex, ami azt jelenti, hogy míg a múltban a fogyasztók tudatos mérlegelést követően döntöttek arról, hogy egy feladat vagy tevékenység elvégzéséhez digitális szolgáltatást vesznek-e igénybe, addig mára a válaszadók döntő többsége úgy véli, hogy a digitális szolgáltatások igénybe vétele szinte ösztönössé vált a mindennapi élet során.
Gyorsan elfordulnak a felhasználók azoktól a márkáktól, amelyek alkalmazásaival nincs jó tapasztalatuk. Ha a digitális szolgáltatás nem működik megfelelően, a fogyasztók szinte azonnal a versenytársakat keresik meg, sőt akár aktívan megpróbálnak másokat is lebeszélni egy szolgáltatás vagy márka használatáról anélkül, hogy esélyt adnának a vállalkozásnak a korrekcióra. Az üzleti szereplőknek a következő években tehát kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a fogyasztók nem tolerálják, sőt büntetik a bonyolult, lassú és átlagos digitális élményt. Kritikus fontosságú válik ezért az alkalmazásokhoz kapcsolódó valós idejű adatelemzés, a szűk keresztmetszetek megtalálása és az azonnali beavatkozás.
Úton a szándékalapú hálózatok felé
Az internet bevezetése óta a legjelentősebb átalakuláson mennek keresztül a hálózatok. Az iparági beszélgetések az elmúlt években a szoftvervezérelt hálózatok (SDN-ek), mint a fejlődés következő fázisa körül forogtak. Az SDN számos előnnyel jár, beleértve a központosított irányítást, a biztonságot, a rugalmasságot és a kisebb működési költségeket.
A Cisco fontos lépésnek tekinti az SDN-t a hálózati infrastruktúrák fejlődésében a valódi szándékalapú hálózatok (Intent-Based Networking, IBN) felé vezető úton. Ezek mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használnak a hálózat működési folyamatainak észlelésére, előrejelzésére és az anomáliák automatikus megoldására. Illetve nemcsak megállítják a folyamatban lévő kiberbiztonsági fenyegetéseket, hanem folyamatosan fejlődnek és tanulnak is.
Bár a Cisco Global Networking Trends című jelentése szerint a megkérdezett IT-vezetők és hálózati szakemberek 41 százaléka használ SDN-megoldást legalább egy hálózati domain esetében, mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy hálózata valóban szándékalapú. Ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az IBN-hálózatoknak komoly szerepük lesz a közeljövőben: a válaszadók kétharmada szerint a hálózatuk két éven belül a szolgáltatásközpontú és szándékalapú hálózatok irányába fog fejlődni, harmaduk szerint pedig hálózatuk teljes mértékben szándékalapú lesz.
Eljön az érzékek internetének kora
Hasonló tanulmánnyal lépett be a következő évtizedbe az Ericsson is. Előrejelzéseik, illetve a fogyasztók várakozásai szerint 2030-ra működni fog az érzékek internete, amely digitális érzékszervi tapasztaláson alapuló új szolgáltatásokat kínál majd. A hálózatba kapcsolt technológiák 2030-ra már hétköznapi szinten is képesek lesznek mind az öt emberi érzékszervvel interakcióba lépni, a látáson és halláson felül az ízlelést, a szaglást és a tapintást is stimulálni. Ennek köszönhetően számos új szolgáltatás jelenhet meg a piacon.
Az érzékek internetének megszületését a mesterséges intelligencia (AI), a virtuális valóság (VR), a kiterjesztett valóság (AR), az 5G és az automatizálás teszi lehetővé, elterjedését pedig az immerzív szórakoztatás, az online vásárlás és a klímaválság, illetve a környezeti hatások minimalizálásának szándéka segítik elő. A felhasználók szerint elég lesz gondolnunk egy parancsra, és az máris teljesül. Nem lesz szükség érintőképernyőre az okostelefon használatához; VR-szemüveget viselve elengedő lesz csak rágondolnunk arra, hová szeretnénk menni, és máris megjelenik előttünk az útvonalterv.
2030-ra a fogyasztók a jelenleginél aktívabban tudják majd alakítani akusztikai környezetüket. Többé nem kell elviselnünk a zavaró környezeti zajokat, mert képesek leszünk digitális hangbuborékot képezni magunk körül, amely kint tartja a számunkra zavaró hangokat, például a buszon.
Ízlelőbimbóink nagyon erős emlékeket és élményeket képesek előhívni, és a fogyasztók szerint küszöbön áll ezek digitalizálása is. A válaszadók közel fele szerint lesz olyan készülék, amely a szájunkhoz csatlakozva digitálisan képes az ízeket manipulálni, így bármely ételnek tud olyan íze lenni, mint a kedvenc ételünknek. Emellett lehetővé válik az ízek továbbítása üzenetben - sokak szerint a jövőben képesek leszünk barátainkkal íz-élményeinket is megosztani digitális csatornákon keresztül.
Bár az online tartalmak jelenleg még nem kötődnek illatokhoz, 2030-ra az illat az internet fontos részévé válik. A fogyasztók mintegy 60 százaléka szerint lehetőségünk lesz virtuális látogatást tenni a szabadban, úgy, hogy magunkba szippanthatjuk ezeknek a helyeknek a természetes illatát. Lesznek digitális parfümök is, amelyek befolyásolják azt, hogy mások milyen illatúnak éreznek bennünket.
Sokan arra számítanak, hogy bármit, bárhol meg tudunk majd érinteni digitálisan. Tízből több mint hat fogyasztó szerint lesznek olyan karkötők, amelyek az idegeket stimulálva képesek majd azt az érzést kelteni, hogy megérintünk egy digitális tárgyat.
Sokak szerint fizikai és virtuális világunk 2030-ra egymásba fonódik. A válaszadók 70 százaléka szerint a VR-játékok világa 2030-ra megkülönböztethetetlen lesz a fizikai valóságtól. A többség szerint AR-szemüveggel képesek leszünk átlátni a falakon, de lehet, hogy még AR-szemüvegre sem lesz szükségünk, mert elterjednek a 3D hologramos kijelzők.
Ahogy a technológia fejlődik, és képes lesz utánozni és manipulálni érzékeinket, úgy lesz szükség szigorú és megbízható ellenőrzési és jóváhagyási módszerekre a mindennapi digitális dolgokhoz. Véget érhet a fake news korszaka - a válaszadók fele szerint 2030-ban azok a hírszolgáltatók lesznek népszerűek, amelyek alaposan ellenőrzik a tényeket.
A válaszadók fele úgy gondolja, hogy az adatvédelmi és privátszféra-kérdések megoldódnak. Egyrészt szigorú adatvédelmi szabályokat várnak, másrészt a privátszféra végét az arcfelismerés használata miatt. A többség szerint az érzékek internetén alapuló szolgáltatások környezetvédelmi szempontból fenntarthatóbbá teszik a társadalmat. A további kibocsátás-csökkentés érdekében például a válaszadók 55 százaléka szerint a távmunka és a távolról nyújtható egészségügyi és oktatási szolgáltatások terén olyan fejlődés várható, ami szükségtelenné teszi a gyakori utazást.
Két lábbal a földön
Még csak 2020-at írunk, és a Cisco szakemberei az évek óta tartósan fennálló problémákra, így a permanens szakemberhiányra és a kiberbűnözés növekvő tempójára figyelmeztetnek. A keresett szakterületek közé tartozik az adattudomány és az AI. A kiberbűnözés által okozott károk nagysága háromszorosa a természeti katasztrófák okozta károkénak, így a biztonság iránti igény is egyre nagyobb. A reaktív biztonság, amely csak akkor foglalkozik a problémákkal, amikor azok már hatással vannak a rendszerekre, ma már kevés, sorolja Dalos Ottó.
A Forrester Zero Trust modellje azon az elven alapszik, hogy a szervezetek senkiben és semmiben sem bíznak a hálózatukon belül és azon kívül. Az incidensek megelőzése érdekében csak a jogosult, megbízható felhasználók, eszközök és munkafolyamatok kapnak hozzáférést a rendszerekhez - a felhasználói élmény csökkenése nélkül. Ez a megközelítés az elkövetkező évek kiberbiztonságának egyik fő trendje lesz.
A másik izgalmas trend a Threat Hunting, azaz a fenyegetésvadászat. Míg a hagyományos biztonsági modellek általában akkor reagálnak a riasztásokra, miután felismerték a potenciálisan káros tevékenységeket, a Threat Hunting a még ismeretlen fenyegetéseket figyeli, elemzi. A cél az új és még ismeretlen rosszindulatú programok és a sebezhetőségek korai felfedezése.
