A Schneider Electric elnök-vezérigazgatója, Jean-Pascal Tricoire szinte az egy héttel korábban New Yorkban megtartott ENSZ-klímacsúcsról érkezett a katalán városba, így az október első két napján lezajlott Innovation Summit 2019 konferencia nyitóelőadásában is azt hangsúlyozta, hogy az emberiségnek fenntartható megoldást kell találnia az energiaegyenlet nagy paradoxonára - a népesség, a gazdaság és az energiafogyasztás növekedése, a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatásának igénye, valamint az emberi tevékenység hatására gyorsuló globális felmelegedés között feszülő ellentmondás feloldására.
Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a 9,8 milliárd főt, és az IEA nemzetközi energiaügynökség prognózisa (World Energy Outlook, 2018) is azt vetíti előre, hogy 2040-re a világ energiafogyasztása több mint 25 százalékkal fog emelkedni, az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a globális széndioxid-kibocsátást 2030-ig 45 százalékkal csökkentenünk kell ahhoz, hogy elkerülhető legyen az 1,5 Celsius foknál nagyobb mértékű, katasztrofális következményekkel fenyegető felmelegedés.
Minden csepp számít
Vészesen közel járunk ehhez a határértékhez, mivel az IPCC szeptemberben közreadott friss jelentése (Special Report on the Ocean and Cryosphere in a Changing Climate) szerint az üvegházhatású gázok mai és múltbeli kibocsátása oda vezetett, hogy a globális felmelegedés mértéke - az iparosodás előtti szinthez képest - máris elérte az 1 Celsius-fokot. A sarki és a magashegyi térségekben is olvad a hó- és a jégtakaró, ezért emelkedik a tengerek és óceánok vízszintje és hőmérséklete is, aláásva a földi élet szempontjából kritikus rendszerek egyensúlyát, és közvetlenül is veszélyeztetve a hegyvidékeken és az alacsonyan fekvő, parti régiókban élő, összesen 1,35 milliárd ember környezetét.
Mintegy 15 centiméterrel emelkedett a világtengerek szintje a 20. század egészére vetítve, a folyamat azonban ma már kétszer gyorsabb, évi 3,6 milliméteres növekedést mutat, figyelmeztet a jelentés. A szintemelkedés persze folytatódni fog, csak egyáltalán nem mindegy, milyen ütemben. Ha a globális felmelegedés mértékét sikerül jóval 2 Celsius-fok alatt tartanunk, akkor az óceánok szintje 2100-ra körülbelül 30-60 centiméterrel lesz magasabb az IPCC szerint, de ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nem fogjuk vissza, akkor 60-110 centiméteres emelkedés elé nézünk. A jelentés újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a globális felmelegedés lassítása érdekében - a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott egyezménnyel összhangban - érdemes mindent megtennünk.
A Schneider Electric ezért az ENSZ-klímacsúcson csatlakozott a Business Ambition for 1.5°C kezdeményezéshez, és bejelentette, tágabb ökoszisztémájában öt évvel korábbra, 2025-re hozza előre a széndioxid-semleges működés elérésének határidejét, majd 2030-ra gyáraiban is nullára csökkenti a károsanyag-kibocsátást, és partnercégeit is hasonló lépések megtételére ösztönzi, hogy 2050-re a teljes ellátási láncon belül ugyanilyen eredményt érjen el, mondta előadásában Jean-Pascal Tricoire. Villamosipari és energiamenedzsment-megoldások szállítójaként a Schneider Electric olyan termékeket és szolgáltatásokat fejleszt és kínál, amelyeket a fenntartható működés felé vezető út különböző szakaszaiban járó vállalatok könnyen bevezethetnek és használhatnak, és azokat az említett célok eléréséhez maga is alkalmazza.
Mindezek a megoldások a Schneider Electric EcoStruxure platformjára épülnek a gyártó energia- és fenntarthatósági szolgáltatásaival (ESS) együtt. Az IoT-alapú EcoStruxure platform intelligens eszközeivel a vállalatok például a gyártási, üzemeltetési és informatikai rendszerek, ipari, kereskedelmi és más ingatlanok, infrastruktúrák energiafelhasználási adatait gyűjthetik össze, elemezhetik és jeleníthetik meg, továbbá optimalizálhatják és automatizálhatják folyamataikat hatékony energiagazdálkodás eléréséhez.
A Schneider Electric belső Smart Factory programja is az EcoStruxure megoldásait alkalmazza a globális ellátási láncban. Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi cégvezetője a bejelentés kapcsán elmondta, hogy a vállalat zalaegerszegi gyáraiban és szigetszentmiklósi logisztikai központjában megvalósított fejlesztések is segítik a karbonsemleges működés elérését, a budapesti központban pedig közel százfős ESS-csapat támogat elsősorban nyugat-európai ügyfeleket a károsanyag-kibocsátás csökkentésében.
Ne a szomszéd háza legyen zöldebb
Jean-Philippe Courtois, a Microsoft globális értékesítésért felelő alelnöke volt Jean-Pascal Tricoire vendége a nyitóelőadás pódiumán. A szoftvercég amellett, hogy felhőplatformot ad a rendszerek összekapcsolásához és analitikai eszközöket, mesterséges intelligenciát fejleszt nagy adattömegek elemzéséhez, a fenntartható fejlődésre is nagy gondot fordít. Törekvéseit legutóbb az SBTi-n (Science Based Target Initiative), több világszervezet közös kezdeményezésén keresztül tanúsíttatta az 1,5 Celsius-fokos klímaforgatókönyvnek megfelelően.
A Microsoft 2030-ra 75 százalékkal akarja csökkenteni ökológiai lábnyomát, és a cél elérésére indított beruházások részeként redmondi központjában 17 új épületet húz fel, amelyeket teljes egészében megújuló energiával lát el, és ezt a megoldást a kampusz egészére ki fogja terjeszteni. Okos építőipari szoftvermegoldásokkal emellett a felhasznált építőanyagokat is 15-30 százalékban szénmentesítené.
Napjainkban a világ energiafogyasztásának több mint 30 százaléka az épületekhez kötődik, de az előrejelzések szerint húsz év távlatában ez az arány akár a 80 százalékot is elérheti. Az urbanizáció és a népességnövekedés egyre nagyobb méreteket ölt, miközben a klímaváltozás következtében szélsőségessé váló időjárási viszonyok egyre nagyobb terhet rónak a hűtés-fűtés-szellőztetés rendszereire, a döbbenetes mértékű növekedés korántsem elképzelhetetlen. A Schneider Electric szerint ezért minden széles körben elterjedő épületenergetikai megoldás, amely segít a megtakarításban, globális mértékben is hozzájárulhat az ember ökológiai lábnyomának csökkentéséhez. A gyártó adataiból ugyanis kitűnik, hogy a világ összes energia-megtakarítási lehetőségének akár 82 százaléka az épületekben rejlik.
A Schneider Electric EcoStruxure Building Advisor épületmenedzsment-megoldásával az automatizált adatszolgáltatás és -elemzés segítségével az üzemeltetők folyamatosan rálátnak a működés folyamataira, így azokat azonnal javíthatják. Az IoT-technológiára és felhőszolgáltatásokra épülő rendszerrel átlagosan csaknem 30 százalékkal csökkenthető a nem tervezett karbantartások száma, és jobban tervezhetők az ütemezett munkálatok is. A szoftverrel emellett a fűtő-, hűtő- és szellőztetőrendszerek működését kísérő rejtett költségek több mint 80 százaléka is azonosítható, ezáltal csökkenthető a gyártó szerint.
Idén is több új EcoStruxure Advisor alkalmazást és szolgáltatást jelentett be a Schneider Electric. Az EcoStruxure Workplace Advisor segítségével az üzemeltetők az irodaépületekben telepített, a dolgok internetére kötött érzékelőkről és rendszerekről gyűjtött adatokat intuitív műszerfalakon elemezhetik, és okos munkahelyi környezeteket alakíthatnak ki, amelyekben az alapterület jobb hasznosítása a bérlői élmény és a fenntarthatóság javításával találkozik.
