Sokszor hallottuk már, hogy ha két forintért árulnák a szoftvereket, az emberek akkor is lemásolnák azokat. Mi úgy gondoljuk, hogy ez közel sem igaz, és nagyon úgy fest, hogy a Good Old Games (GOG) weboldal üzemeltetői is velünk értenek egyet. A most még csak bétaállapotban lévő site régebbi, de a mai napig izgalmas, időtálló játékokat kínál abszolút jutányos áron, DRM nélkül. Az oldal még gyerekcipőben jár, de úgy fest, érdemes lesz a régi motoros PC-s játékosoknak rajta tartani a szemüket, és abban is bízunk, hogy újfajta szemléletet honosít meg a letölthető tartalmak világában.
Abban nem lenne semmi különleges, hogy a szolgáltatás segítségével letölthetünk régebbi, már nem forgalmazott játékokat, melyeket még Win95-re, Win98-ra, uram bocsá DOS-ra írtak, hogy aztán küzdhessünk az XP vagy Vista alatti futtatás gyakran pokoli nehézségeivel. A GOG azonban sokkal többet tesz ennél, méghozzá a felhasználó számára nagyon kedvező módon.
A site egyelőre a Codemasters és az Interplay kiadók klasszikusai közül válogat, és igyekszik olyan játékokat kínálni, amelyekkel nemcsak nosztalgiából játszanánk, hanem ma is képesek valódi játékélményt nyújtani. 5,99 és 9,99 dollár (kb. 1000 - 1700 forint) körüli áron tölthetjük le az olyan klasszikusokat, mint például a Fallout, a Fallout 2, a Freespace, a Soldiers: Heroes of World War 2, az 1nsane vagy a Colin McRae Rally 2005. A kedvező árakban az is benne foglaltatik, hogy a letöltött program fusson a modern gépeken, így ha szükséges, akkor a szoftver mellett ott a DOSBox, az elismert DOS emulátor is.
Ez még mindig nem lenne különösen nagy dolog, de a GOG úgy csomagolja össze a DOSBoxot a programokkal, hogy a beállításokkal ne nekünk kelljen kísérletezni. Az is nagyon tetszetős tulajdonsága a szolgáltatásnak, hogy a programok közvetlen letöltés útján hozzáférhetők, így az oldal nem telepít semmiféle letöltésmenedzsert. A tartalom nem csak hogy nem DRM-védett, de ha a regisztrált felhasználó bejelentkezik, akkor látja a már megvásárolt tartalmak listáját (és ingyenesen újra letöltheti azokat), vagy éppen a program leírását, esetleg olyan kapcsolódó, izgalmas anyagokat, mint a játékok zenéit és a belőlük készült háttérképeket.
Kapásból tucatnyi olyan régi játékot (és egyéb szoftvert) tudnánk felsorolni, amit úgy szívesen megvásárolnánk, ahogy a GOG a jelenlegi étlapján lévő programokat kínálja, de nem ez a lényeg. Fontosabbnak és nagyon örvendetesnek találjuk, hogy a GOG gyakorlatilag jelképes árat kér az egyes tartalmakért, miközben hozzáadott értékkel ruházza fel őket - gondoskodik a programok futtatásának lehetőségéről a jelenlegi operációs rendszereken és hardvereken, ami számos felhasználó számára amúgy megoldhatatlan lenne. Másfelől megoldást is kínál az abandonware dilemmára - főleg, ha még régebbi játékok is felbukkannak majd a kínálatukban, amelynek kapcsán megint csak hosszú kívánságlistával tudnánk előrukkolni.
Elhagyatott, de nem gazdátlan
Sokan helytelenül gondolják, hogy nyugodtan használhatják azokat az innen-onnan letöltött vagy lemásolt programokat, amelyek már nem vásárolhatók meg legálisan, és így az úgynevezett abandonware kategóriába esnek. Az ilyen programok - és ez nem csupán játékokra igaz - több okból is megkaphatják az "elhagyatott" jelzőt. Például a szoftver egyszerűen elér egy bizonyos kort, kijönnek belőle az újabb és újabb változatok. Az is gyakori, hogy a szoftvercégek nevet változtatnak, csődbe mennek, felvásárolja és beolvasztja őket egy másik cég, vagy valamilyen más okból szűnnek meg. Amikor ilyesmi történik, akkor a termékekhez kapcsolódó jogok leggyakrabban egy másik cégre szállnak, ami - bár nem árusítja vagy támogatja az adott szoftvert - ettől még a jogok a birtokában marad. Jó, ha tudjuk: a legtöbb esetben azok a programok, amelyeket abandonware oldalakról töltünk le, nem tartoznak a "public domain" kategóriába, és az eredeti copyrightot sohasem vonták vissza.
Persze ellenpéldák is léteznek. A nyolcbites Sinclair számítógépekkel kapcsolatos jogok birtokosa, az Amstrad felszabadította a CPC és Spectrum gépek eredeti ROM tartalmainak copyrightját. Támogatja azok szabad terjesztését és az emulátorok készítését, de arról szó sincs, hogy a kedvenc régi Spectrum játékainkat jogosan futtathatnánk rajtuk! Talán triviálisan hangzik, de pont ezek a mai szemmel szög egyszerű, de valamikor mégis legendás címek jelentenek egyre nagyobb értéket a kiadóknak, hiszen a mobiltelefonokra letölthető, azokon futó verziók értékesítésében óriási pénz van.
Azért legyünk tárgyilagosak! Felettébb valószínűtlen, hogy egy ilyen illegálisan beszerzett, abandonware Railroad Tycoon, Full Throttle, vagy Masters of Orion futtatása miatt rúgnák ránk az ajtót géppisztolyos kommandósok, de a magunk részéről szívesen adnánk ki 1700 forintot azért, hogy minden különösebb főfájdalom nélkül, egy gombnyomásra telepedjen mondjuk a Secret of The Monkey Island, vagy lövöldözhessünk X-szárnyúkat a Tie Fighterrel.
Arról már nem is beszélve, hogy a mostanában elképesztően népszerű netbookok is gond nélkül megbirkóznának a régi klasszikusok futtatásával.
