Meglévő szereplők közötti cégfelvásárlásoknak és új tulajdonosok megjelenésének lehettünk tanúi az elmúlt másfél évben a hazai távközlési piacon. Az ügyletek első körben alapvetően csak a társaságok belső működését érintik, később azonban változásokat hozhatnak - és minden bizonnyal hoznak is - az erőviszonyokban, a hálózatfejlesztésben, a szolgáltatáskínálatban és az ügyfélkezelésben is. Ez utóbbiak már korántsem tekinthetők a szakma "belügyének", hiszen nincs olyan magánember vagy szervezet, amely ne venne igénybe telekommunikációs szolgáltatásokat.
Vezetékes piac átrendezés alatt
Egy 2017. januári bejelentés nyitotta a sort: az Invitel Csoport anyavállalata, a Matel B. V. (többségi tulajdonos: Mid Europa Partners) megállapodást írt alá a cégcsoport részvényeinek eladásáról a China-CEE Funddal. A vételár meghaladta a 200 millió eurót. Az alap, amelynek a CEE Equity Partners a befektetési tanácsadója, a közép-kelet-európai régió egyik vezető pénzügyi befektetője. A Budapesti Metropolitan Egyetem például 2014 végén került a tulajdonába. Az Invitel Csoport tulajdonosváltását 2017 márciusában, a versenyhatósági és részvényesi jóváhagyásokat követően véglegesítették.
Nem kellett sokáig várni a következő, ugyancsak az Invitel Csoporthoz kötődő eseményre: júliusban röppent fel a hír, hogy a China-CEE Fund továbbértékesíti új szerzeménye lakossági és kisvállalati üzletágát, az Invitel Távközlési Zrt.-t. A vevő a Digi Távközlési Kft. A China-CEE Fund tulajdonát tehát ettől kezdve csak az üzleti piacon mozgó Invitech Megoldások Zrt. képezi. Az ügyletből származó bevételből többek között továbbfejlesztik az Invitech vállalati IT- és telekommunikációs infrastruktúra-piacokon kínált termékeit és szolgáltatásait. A 141 millió eurós tranzakció kulcseleme az a hosszú távú megállapodás, amely szerint az Invitech hálózati és IT-szolgáltatásokat nyújt a Digi számára, minimum évi 2,8 milliárd forint értékben, legalább tíz esztendőn át. Az Invitech hasonló időtartam alatt szintén hálózati szolgáltatásokat igényel a Digi csoporttól, éves szinten átlagosan 500 millió forint értékben.
A Gazdasági Versenyhivatal 2018 tavaszán bizonyos feltételek és kötelezettségek előírása mellett hozzájárult az ügylethez, amelynek zárása május 30-án meg is történt. A verseny megőrzése érdekében a Diginek 16 településen értékesítenie kell az Inviteltől megszerzett hálózatait, továbbá 25 településen ki kell lépnie a tőle független vezetékes távközlési hálózatokra vonatkozó bérleti szerződésekből.
Marton László, telekommunikációs tagozat, IVSZ
Konvergens óriás a mobilpiacon
A Telenor márciusban bejelentett tulajdonosváltása nem volt váratlan, hiszen már 2018 januárja óta keringtek különféle találgatások a cégcsoport közép-kelet-európai érdekeltségeinek, illetve magyarországi leányvállalatának tervezett értékesítéséről. Végül a Petr Kellner cseh vállalkozó többségi tulajdonában álló PPF Csoport 2,8 milliárd euróért vásárolta meg a Telenor közép-kelet-európai, tehát magyarországi, bulgáriai, montenegrói és szerbiai leányvállalatait, valamint a Telenor Common Operation technológiai szolgáltatót. Az ügylet lezárásához a szabályozó hatóság jóváhagyása szükséges, ami 2018 harmadik negyedévében várható.
Május elején röppent fel a hír, hogy a Vodafone összesen 18,4 milliárd euró cégértéken megvásárolja a Liberty Global magyar, cseh, német és román leányvállalatait, így a UPC Magyarországot is (a Direct Home üzletág kivételével). A UPC kábelhálózatával - amelynek döntő része alkalmas videó-, szélessávú internet- és vezetékes telefonszolgáltatás nyújtására - 1,8 millió magyar háztartást ér el. A megállapodás eredményeként a Vodafone - amely eddig elsősorban a mobilpiacon volt aktív - országosan képes a konvergens szolgáltatások teljes spektrumát, tehát mobil-, vezetékes szélessávú és televíziós szolgáltatásokat kínálni. A tranzakcióhoz az Európai Bizottság versenyhatósági jóváhagyása szükséges. A vizsgálati és jóváhagyási folyamat előreláthatólag 2019 közepére zárulhat le teljeskörűen.
Harc az ügyfelekért
Mindeközben a szakmán belül is érdekes változások zajlanak. A korábbi hagyományos telekommunikációs vállalatok három fő okból is az informatika felé fordulnak. Az első, hogy már nem beszélhetünk tisztán telekommunikációról és tisztán informatikáról. A technológiák összemosódnak, konvergálnak, egyre inkább minden informatikai, illetve technológiai kérdéssé válik. Az ügyféloldal igényei szintén ösztönzik a két terület egybeolvadását. Az ügyfelek ugyanis jellemzően előnyben részesítik, ha egyetlen szolgáltató több technológiai problémára is képes megoldást nyújtani, illetve a végén mindenről csak egyetlen számlát állít ki.
Az eredendően távközlési szolgáltatókat az is az informatika felé fordítja, hogy a telekommunikáció önmagában eléggé erodálódó, elkopó üzlet. Ennek lényege, hogy a meglévő szerződések lejártát követően az ügyfeleket jellemzően vagy árkedvezménnyel vagy többlet-szolgáltatások nyújtásával lehet csak megtartani. Ez főleg az üzleti világot jellemzi, de a lakossági ügyfelek körében is érzékelhető, és egyaránt tapasztalható a mobil-, a vezetékestelefon-, a kábeltévé- vagy az internet-előfizetések területén. Az ügyfelek tehát ugyanazért a szolgáltatásért kevesebbet akarnak fizetni, következésképpen ha minden marad a régiben, a szolgáltatók bevétele csökken.
- Mit tehet ebben a helyzetben a távközlési cég? Megpróbálhat ügyfeleket elhozni a konkurenciától (ez általában elég nehezen megy), vagy előre menekül, és új irányokban bővíti szolgáltatásait, vagyis az informatika felé fordul. Az irányváltás történhet organikus úton, azaz a társaság saját maga kezdi meg az új, korszerű informatikai eszközökre épülő megoldások kifejlesztését, vagy történhet a hiányzó portfólióval rendelkező cég felvásárlásával - mutat rá Marton László, az IVSZ telekommunikációs tagozatának vezetője, az Invitech főigazgatója.
Élénkülő verseny, tisztuló piac
A folyamat sokéves múltra tekint vissza, és a mai napig nem fejeződött be. Mindazonáltal az elmúlt másfél évben történt, a hazai piacot is érintő tulajdonosváltások, összeolvadások alapvetően nem arról szólnak, hogy egy hagyományos távközlési vállalat informatikai portfólióval rendelkező céget vásárol.
- Ma már csak az olyan nagy társaságok lehetnek igazán sikeresek a távközlésben, amelyek a teljes telekommunikációs spektrumot átfogják. Első lépésként általában megvásárolják a portfólió hiányzó elemeit - például a mobilinfrastruktúra mellé a szélessávú optikai vezetékes hálózatot, ahogy a Vodafone tette a UPC-vel -, hogy azután innen továbblépve tudjanak az informatika felé fordulni. A két folyamat tehát előbb-utóbb összekapcsolódik. Sok példa van erre a világban - hívja fel a figyelmet Marton László.
A Vodafone-UPC tranzakcióval a Deutsche Telekom komoly versenytársat kaphat a térségben. A küzdelem összességében minden bizonnyal élesebbé válik, jobb minőségű szolgáltatások jelennek meg a piacon, csökkennek az árak, következésképpen a vásárlók jobban járnak. A jövőt illetően azonban érdemes különválasztani a lakossági és a vállalati szolgáltatásokat. A szakember szerint a lakossági területen várhatóan könnyebben boldogulhat az új szereplő, az üzleti piacon azonban hosszabb időbe telik, amíg a tulajdonosváltás hatása ténylegesen érzékelhetővé válik. Ráadásul nagyon sok múlik azon, hogy magát az akvizíciót hogyan hajtják végre az érintettek.
A Digi az Invitel Csoport lakossági üzletágának megvásárlásával elsősorban piacot vett, hiszen a két társaság gyakorlatilag ugyanazokat a szolgáltatásokat képes nyújtani. Ezen kívül a Digi rendelkezik olyan frekvenciakészlettel, amelyen mobilszolgáltatást indíthat. A hálózatépítés pedig folyamatban van. A lehetőség tehát megvan rá, hogy a Digi a lakossági területen mind a Magyar Telekom, mind a Vodafone Magyarország komoly kihívója legyen.
Vajon milyen jövő előtt áll új tulajdonosával a tisztán mobilkommunikációban utazó Telenor Magyarországon? - Meggyőződésem, hogy jelenlegi portfóliójával egy idő után nehezen fog tudni megmaradni a piacon. Ha nem nyit az informatika felé, ha nem építi be szervesen stratégiájába a konvergenciát, akkor nagy erőfeszítésébe fog kerülni, hogy fenn tudja tartani a nagy kulcsszerződéseit. Valószínűsíthető tehát, hogy vagy módosít a stratégián az új tulajdonos, vagy ez esetben is újabb összeolvadásnak lehetünk tanúi a közeljövőben. A kérdés csak az, mennyi időt vesz igénybe a folyamat. Egyébként azt prognosztizálom, hogy a piacon tapasztalható trend sem világszinten, sem Magyarországon nem áll meg. Folytatódik a piac tisztulása; mind a korábbi távközlési, mind a technológiai cégek háza táján lesznek még összeolvadások - hangsúlyozza Marton László.
PLATFORMOKON ÁTÍVELŐ KONNEKTIVITÁS
Világszerte és a közép-kelet-európai régióban is látszanak a telekommunikációs szolgáltatók erőfeszítései, hogy a digitalizáció kihívásaira releváns portfólióval válaszoljanak. Folyamatosan fejlesztik infrastruktúrájukat (hálózatvirtualizáció, 5G, szélessáv-fejlesztések stb.), hogy az új kapacitásigényeknek megfeleljenek.
- Természetesen nem minden szolgáltató rendelkezik önállóan az ilyen mértékű fejlesztésekhez szükséges erőforrásokkal, így a piac konszolidációja nem meglepő. A digitális átalakulás követelményei telkó oldalról egyre jobban megkövetelik a mobil-,
a vezetékes és a szoftveralapú megoldások konvergenciáját, hiszen a vállalatoknak platformokon átívelő konnektivitásra van szükségük. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden szolgáltatónak rendelkeznie kell mobil- és vezetékes, illetve felhőalapú portfólióval is, viszont azoknak a szolgáltatóknak, amelyek nem rendelkeznek teljes körű konnektivitást biztosító megoldás-portfolióval, nagyon jól kell helyezkedniük az ökoszisztémán belül - fogalmaz Balicza Gábor, az IDC Magyarország kutatási vezetője.
