Az IVSZ KKV tagozatának vezetője, Vicze Gábor szerint a hazai startup-kultúra nagyon sokat fejlődött az elmúlt 5 évben.
Computerworld: Milyen a befektetők érdeklődése a hazai startupok iránt?
Vicze Gábor: Manapság nagyon divatos a startup fogalom, ami alapvetően az innovatív ötletek sikeres megvalósítását takarja. Erre, illetve a gyors cégépítésre vonatkozóan a kétezres évek elején, a Szilícium-völgyben új módszertant alakítottak ki. A modell lényege, hogy egy induló cég valamilyen ötletre befektetőt keres, majd a megszerzett erőforrással nagyon gyors növekedést ér el.
Ugyanakkor az induló cégek sikere alapvetően nem a pénzen, hanem a vállalkozók tudásán és tapasztalatán múlik. Ennek megfelelően jellemzően nem a nagyon fiatal vállalkozók a sikeresek, hanem sokkal inkább a tapasztaltak, olyanok, akik már két-három cégben kipróbálták magukat. Természetesen tőke nélkül nincs sikeres startup. Magyarországon gyakori probléma, hogy nem abban a fázisban akarnak a cégek forrást bevonni, amikor arra valóban szükség lenne, hanem rögtön induláskor. Ezzel szemben a befektetők csak akkor érdeklődnek komolyan a cég iránt, amikor az már sikeres, és így a kockázat nem irreálisan nagy.
CW: Napjainkban gombamód szaporodnak a mobilalkalmazásokat fejlesztő vállalkozások. E cégeket kiemelt figyelemmel kísérik a befektetők?
VG: Kimondottan mobilapplikációs startupokról nem érdemes beszélni, hiszen gyakorlatilag az összes új, nagy növekedési potenciálú startup a digitális világhoz kapcsolódik, azaz például okostelefonon jeleníti meg a felhasználóktól begyűjtött vagy a számukra nyújtott információt. Szinte minden cég kapcsolódik tehát a mobilalkalmazásokhoz, önmagában ez nem érdemel kiemelt figyelmet. Sokkal inkább az, hogy miképp áll össze egy innovatív ötlet. Forradalmi újítások születhetnek például akkor, ha a mezőgazdaságot, a közlekedést vagy a logisztikát a digitális technológiával keresztezik.
CW: A hazai vagy a nemzetközi piacon sikeresebbek a startupok tőkebevonási kísérletei?
VG: Általános európai probléma, hogy a kezdő fázisú cégekbe többnyire csak helyi üzleti angyalok fektetnek be. Bizalmi kérdésről lévén szó, a személyes kapcsolatok sokat nyomnak a latban. Ez a gyakorlat azonban korlátozza a tőkeszegény országok, így például Magyarország induló vállalkozásait. Ugyanakkor itthon fokozatosan kialakul egy újgenerációs startup-közösség, amelyik már induláskor globális kapcsolatrendszert próbál kiépíteni. A nulladik pillanattól kezdve minden anyagát angolul készíti, termékével – az interneten keresztül – megjelenik az egész világon, sőt telephelyet is nyit valamelyik európai nagyvárosban.
Egy olyan cég, amelynek globális képe van, illetve a globális piacot célozza meg, már vonzó lehet a külföldi befektetők számára is. Az induló cégek számának növelésében nagy segítséget jelenthetnek a hamarosan megjelenő GINOP innovációs források, ezek segítségével számos új, tudásalapú, nagy növekedési potenciállal rendelkező projekt/cég indulhat el.
CW: Melyek egy startup legfőbb sikertényezői?
VG: Mindenekelőtt a rengeteg munka. Aki sikerre akar vinni egy startupot, az számítson rá, hogy több éven át átlagon fölül kell teljesítenie. Sokkal nagyobb az esély a sikerre, ha a cég alapító tagjai többnemzetiségűek. A globális gondolkozás és az angol nyelv használata nagy lökést adhat a vállalkozásnak. Előnyös, ha az alapítók különböző szakterületekről érkeznek. Igen jó együttest alkothat például egy marketinges, egy technológiai guru és egy iparági szakértő. Kritikus pontot jelent, hogy a cég miként tud megküzdeni a startup-világban természetes bizonytalansággal, egy startupnál ugyanis legfeljebb 3-6 hónap látható előre, utána időről időre alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez.
Nem működik az a korábbi módszertan, hogy csak nagyon jó, kiforrott, komplett rendszerrel lép a cég piacra. A startup-világban már az ötletből létrehozott minimális terméket a felhasználók rendelkezésére kell bocsájtani. Minél hamarabb kezdődik a termék validálása, majd a visszajelzések beépítése a fejlesztésbe, annál nagyobb a siker esélye. A nemzetközi terjeszkedés új formáját jelenti a Horizont 2020 projektekben való részvétel. Ezek a vissza nem térítendő források mellett olyan nemzetközi hálózatot nyújtanak, amely a későbbiekben segítheti a piaci megjelenést.
CW: Jellemzően mikorra válik egy sikeres startup nyereségessé?
VG: Elképzelhető, hogy már a minimáltermék értékesítéséből is származik némi bevétel, de az csak jelzésértékű a jövőre nézve. Jellemzően legalább 3 évnek kell eltenie ahhoz, hogy a cég számottevő forgalmat és így nyereséget is termeljen.
CW: Fordulhat-e egy magyarországi startup az üzleti angyalokon kívül máshova is, ha tőkét szeretne bevonni a vállalkozásba?
VG: Magyarországon és a nemzetközi színtéren is sok pályázati lehetőség van. A Horizont 2020 keretében az Európai Unió komoly összegeket különített el kifejezetten a startupok számára. E forrásokat azonban nem könnyű megszerezni. A hazai cégeknek éles nemzetközi versenyben kell megméretniük magukat. A sikeres brüsszeli szerepléshez tehát alaposan fel kell készülni. A szükséges ismereteket akár hazai pályázati pénzekből is meg lehet szerezni. Az IVSZ kezdeményezésére, kis- és középvállalkozások számára indított GOP 3.3.4 például kimondottan ezt a célt szolgálja.
CW: Nem említette a startup-körökben sokat emlegetett közösségi finanszírozást, az úgynevezett crowdfundingot. Miért?
VG: A crowdfunding az Egyesült Államokból indult, ahol egész más a kultúra, mint Magyarországon, illetve Európában. Ha Amerikában valaki az interneten vásárol valamit és előre fizet, akkor tökéletesen biztos lehet benne, hogy a csomagot megkapja. Ilyen környezetben működőképes a közösségi finanszírozás, ami tulajdonképpen egy adakozási formaként indult. Sokan adtak egy kis összeget, bízva abban, hogy a vállalkozó sikerre viszi ötletét.
E kultúrából fakadóan a jogszabályi környezet is támogatja ezt a fajta pénzgyűjtést. Európában egész más a helyzet, a szabályozás nem igazán alkalmas a közösségi finanszírozásra. Van ugyan néhány weboldal, ahol megszólíthatók az adakozni vágyók, ám a startupok napi lehetőségeit a crowdfunding minimálisan befolyásolja. Várhatóan ez a finanszírozási forma az elkövetkező 3 évben nem lesz meghatározó Magyarországon, hacsak nem változik meg radikálisan a jogszabályi környezet.
CW: Látható számottevő fejlődés a hazai startupok világában az elmúlt években?
VG: A magyarországi startup, illetve vállalkozói kultúra komoly fejlődésen ment át az elmúlt 5 évben. Míg néhány éve sokan irreális várakozásokkal tekintettek egy induló vállalkozás elé, addig ma sokkal reálisabbak a jövőképek. Rengeteg tapasztalat halmozódott fel, és így több a sikeres cég. Vannak startupok, amelyeket felvásároltak külföldi cégek, megjelentek a hazai piacon külföldi befektetők, többeknek sikerült a nemzetközi színtéren értékesíteni terméküket. Míg 5 évvel ezelőtt a fiatalok a multikat tekintették a legvonzóbb munkahelynek, addig ma egyre többen gondolják komoly alternatívának a startup-világot. Az is figyelemre méltó, hogy a közép- vagy idősebb generáció azon tagjai, akik az elmúlt 20-30 évben sikerre vittek egy-két céget, ma üzleti angyalként vagy más formában jelennek meg a fiatalok mellett. A lényeg, hogy jó mixek szülessenek, ahol a tapasztalat, a fiatalos lendület, az erőforrások és a kapcsolatrendszer kerek egészt alkot.
CW: Hol tart a hazai startup-közösség nemzetközi összehasonlításban?
VG: Először is azt kell látni, hogy ebben a tekintetben a Szilícium-völgy és néhány ázsiai ország óriási előnyre tett szert. Hozzájuk képest egész Európa lemaradásban van. Ha Európán belüli helyzetünket vizsgáljuk, akkor a hazai startup-világ természetesen nem függetleníthető gazdasági fejlettségünktől. London vagy Berlin tehát kétségtelenül előttünk jár. Mindazonáltal a magyarország startup-közösség fejlődése egyértelműen szignifikáns.
CW: Van elég tőke a piacon?
VG: Mindig az a probléma, hogy van tőke, csak nem olyan, amilyen éppen kellene. Vagy van, csak nem olyan feltételekkel, mint ahogy kellene. A Jeremie programok keretében óriási mennyiségű forrás érkezett Magyarországra, de egyrészt a piac nem volt erre felkészülve, másrészt e források alapvetően a vállalkozások érett szakaszát célozták meg. Jóllehet mára ez a határ némileg eltolódott lefelé, a magyarországi startupok csak akkor lehetnek igazán sikeresek, ha a teljes startup-életciklusra készülnek programok. Ebbe sok minden beletartozik, így például az, hogy az egyetemi tananyagokba beépüljenek a vállalkozói ismeretek, vagy legyenek kampányok, amelyek segítik a cégek indítását. Az IVSZ a GINOP program 2. prioritásától várja a tőkehelyzet megoldását, illetve azt, hogy szignifikáns számban jussanak az induló vállalkozások forráshoz, mentoráláshoz és szakmai segítséghez.
