A közlekedés került az intelligens városi környezet kialakítását célzó projektek középpontjába, állapította meg a Navigant Research 2013-as Smart City Tracker jelentésében. A piackutató szerint a felmérés idején világszerte zajló 130 smartcity-program több mint fele erre az urbánus mobilitás területére összpontosított.
Különböző projektek széles körét ölelik fel ezek a kezdeményezések, de a jelek szerint a városi kormányzatok a forgalomirányítás továbbfejlesztését az egyik legfontosabb feladatuknak tartják, mivel a közlekedés problémáinak enyhítésével egyúttal az energiafogyasztást is csökkenthetik, előreléphetnek a fenntartható növekedés és a technológiai innováció terén. A környezetbarát és gazdaságos, a választópolgárok számára is elfogadható közlekedési stratégia kidolgozása és gyakorlatba ültetése messze túlmutat a forgalomirányításon – a fenntarthatóság szorosan összefügg a város gazdasági kilátásaival.
A jövőbeni növekedést hozó iparágak szereplői ugyanis oda költöznek, ahol az informatikai és a kommunikációs szolgáltatások mellett az innovatív, tiszta technológiákra épülő egyéb városi infrastruktúrák – közmű- és úthálózatok – is fejlettek. Egy intelligens város kedvezőbb környezetet biztosít a vállalatok befektetéseinek és fejlesztéseinek, de a koncepció marketingeszközként is hasznos számukra, mutatott rá a piacelemző.
Keretrendszer kerestetik
Jól érzékelteti a smartcity-programok iránti nemzetközi érdeklődést, hogy Kína tavaly 103 városra, kerületre, illetve régióra terjesztette ki próbaprogramját, a japán kormány pedig folyamatban levő projektjeibe vonta be azon közösségeket, amelyek a legnagyobb károkat szenvedték el a 2011-es földrengés és szökőár következtében. Európában az Egyesült Királyságban ugyancsak a múlt évben zárult a városi környezetek intelligens továbbfejlesztését 37 millió dolláros pénzügyi keretből ösztönző Future Cities Demonstrator verseny.
Minél több város szembesül azonban a programok összetettségével, annál erősebben jelentkezik a szabványosítás iránti igény is. Az ipari szabványokra épülő keretrendszerek ugyanis megkönnyítenék a projektek megvalósítását, és egyúttal nagyobb interoperabilitást kölcsönöznének a programok által érintett területeknek, egy adott városon belül csakúgy, mint a városok között. A legtöbb energetikai, informatikai és telekommunikációs szabvány persze már jelenleg is létezik vagy fejlesztés alatt áll, a Navigant szerint valójában olyan, széles körben elfogadott megoldásra, keretrendszerre lenne szükség, amellyel a városok igényeit, a projektek követelményeit a meglévő szabványok mentén lehetne feltérképezni. A szállítók ennek alapján arról is képet alkothatnának, hogy melyek azok a részterületek, amelyeket a meglévő szabványok nem fednek le.
A piac szereplőit értékelve a Navigant az IBM-et és a Ciscót nevezte meg a smartcity-technológiák vezető szállítójaként (Smart City Technology Suppliers Leaderboard Grid, 2013). A piacelemző úgy ítélte meg, hogy az IBM a kutatás-fejlesztés terén eszközölt folyamatos beruházásainak, új termékeinek és az eddigiekben megvalósított, számos projekt tapasztalatainak köszönheti vezető szerepét ezen a piacon. A Cisco viszont sikerrel épít partnerkapcsolataira, amelyeket olyan innovatív városokkal ápol, mint Amsterdam, Barcelona és San Francisco. Mindkét cégnek számolnia kell azonban a növekvő verseny kihívásaival: a Navigant ranglistáján olyan nehézsúlyú szereplők követik őket szorosan, mint többek között a Schneider Electric, a Siemens, a Hitachi, az Accenture, a Toshiba és a General Electric.
Európai projektek
Az IBM tavaly több európai várossal is együttműködött a forgalomirányítás optimalizálását célzó programokon, amelyek – bár mindegyikükben fejlett analitikai eszközöket alkalmaztak – tükrözik a lehetséges megközelítések sokszínűségét is. A cég kutatói a franciaországi Lyon városában egy próbaprojekt keretében új, valós idejű analitikai és előrejelző képességekkel bíró közlekedésfelügyeleti rendszert vezettek be. A Decision Support System Optimizer (DSSO) a balesetészlelést, az incidens hatásainak előrejelzését és kommunikálását a forgalom-előrejelzéssel és optimalizálással ötvözi. A rendszer az IBM adatexpanziós algoritmusával a valós idejű forgalmi adatokból olyan adatokra is következtetni tud, amelyek az adott pillanatban valamilyen okból – pl. a közúti infrastruktúrába épített szenzorok sérülése miatt – nem érhetők el.
A DSSO együttműködik az IBM Intelligent Operation Center Intelligent Transportation megoldásával, és Lyon forgalomirányító központját eddig nélkülözött, hatékony eszközökkel ruházza fel.
A városi forgalomirányító központokban az operátorok általában nagy videokijelzőkből kialakított falakon követik a különböző forrásokból érkező, valós idejű forgalmi adatokat és információkat, de kelléktárukból hiányoznak a teljes úthálózatra kiterjedő helyzetértékelést támogató megoldások. Baleset, vagy a közlekedést befolyásoló, más esemény alkalmával a forgalomirányítók ezért jellemzően előre elkészített tervekbe foglalt válaszlépésekkel reagálnak, vagy futtában meghozott döntések szerint járnak el. Egyik módszer sem teszi lehetővé azonban, hogy ellenőrizzék intézkedéseik várható hatását, hatékonyságát vagy helytállóságát, és azt sem, hogy a tapasztalatokat, a forgalmi mintákat újrahasznosítsák a döntéshozatal folyamatában.
Az IBM szoftverével a lyoni forgalomirányítók a történeti és a valós idejű adatok felhasználásával modellezhetik a forgalmi helyzet alakulását normális és rendkívüli állapotok között egyaránt, és azt is ellenőrizhetik, hogy egy közlekedési esemény milyen hatással lehet a közúti és a tömegközlekedési hálózat egészére. A rendszer segítségével egy adott körzet forgalmi mintái és különböző helyzetekben várható menetidői is sokkal pontosabban meghatározhatók. A szoftver öntanuló, a sikeres intézkedések alapján idővel bevált gyakorlatot alakít ki, így még hasznosabb javaslatokkal tudja hozzásegíteni az operátorokat ahhoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül visszaállítsák a forgalom zavartalan áramlását. A rendszerrel emellett nagy sportesemények vagy koncertek előtt forgalomelterelő tervek is készíthetők és tesztelhetők.
Németország negyedik legnagyobb városában, a több mint 1 millió lakosú Kölnben szintén tavaly zárult az a próbaprojekt, amely analitikai eszközök bevetésével a forgalom és a közlekedési dugók előrejelzését, illetve hatékony menedzselését célozta. A város forgalomirányító központja 150 monitorozó állomásról és 20 közúti kameráról gyűjt valós idejű forgalmi adatokat. Az IBM közlekedési szakértői és kutatói hat héten keresztül elemezték a beérkező adatokat saját fejlesztésű Traffic Prediction Tool és Intelligent Transportation szoftvereikkel, majd az elkészített forgalmi előrejelzéseket összevetették a későbbi, tényleges adatokkal. A projekt igen meggyőző eredménnyel járt. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az analitikai eszközök segítségével egy adott útszakaszra nézve 30 perccel előre és megbízhatóan jelezhető a forgalom alakulása: a szoftverek a várható haladási sebességet 94 százalékos, míg a járművek számát 87 százalékos pontossággal állapították meg.
Gépjárművek hálózatban
Ugyancsak az elmúlt évben hozta meg első eredményeit az a próbaprojekt is, amelyen az IBM szakemberei a holland Eindhoven közlekedési hatóságával és a gépkocsikba építhető telematikai lapkákat szállító NXP-vel dolgoztak. A programban részt vevő 200 jármű beépített szenzorairól hat hónap alatt 1,8 milliárd – gyorsulásra, fékezésre, lokációra vonatkozó – jelet gyűjtöttek, amelyeket az NXP chipjére épülő eszköz továbbított a felhőalapú IBM Smarter Traffic Centerbe.
Az intelligens forgalomirányító központ az IBM analitikai eszközeivel ebben az időszakban 48 ezer incidenst, illetve a közlekedés biztonságát befolyásoló körülményt – például balesetet, dugót, kátyút, vakfoltot, jegesedést, heves esőzést és ködöt – azonosított a személyautókról érkező adatok alapján. Miután a megváltozott állapotokra utaló információ közel valós időben elérhető, a forgalomirányítók sokkal gyorsabban megtehetik a szükséges válaszlépéseket, de a megoldás az incidens helyszínének közelében haladó gépkocsik vezetőit is tájékoztatja okostelefonon vagy a járműbe épített navigációs eszközön keresztül.
A Smarter Traffic Center az IBM SmartCloud Enterprise felhőszolgáltatásainak része, így a szenzorokról gyűjtött adatok elemzéséhez szükséges, számítógépes kapacitás – amely csúcsforgalom vagy valamilyen váratlan esemény alkalmával ugrásszerűen megnőhet – dinamikusan méretezhető. A projektben résztvevő szakemberek szerint ezzel a megoldással a forgalomirányítók a jövőben személyre szóló információkkal is segíthetik majd a vezetőket abban, hogy ha szükséges, megtalálják a legrövidebb vagy leggyorsabb haladást és célba érést ígérő kerülőutat.
Az Európai Unióban 2011-ben mintegy 30 ezer ember veszítette életét közlekedési balesetben. Az Európa Bizottság ezért nemrégiben ambiciózus közlekedésbiztonsági programot indított azzal a céllal, hogy 2020-ra ezt a számot a felére csökkentse. Az eddigi projektek tanúsága szerint a világszerte számos városban tesztelt, illetve bevezetett intelligens közlekedési megoldások ebben sokat segíthetnek – ha a megvalósításhoz szükséges források rendelkezésre állnak.
A Navigant szerint a smartcity-technológiák értékesítéséből származó szállítói bevételek 2020-ban már meghaladhatják a 20 milliárd dollárt – a városok 2013-tól az évtized végéig összesen több mint 117 milliárd dollárt fognak költeni ezekre a programokra. A piacelemző azonban arra is rámutat, hogy a nagyívű fejlesztésekhez szükséges pénzforrások biztosítása továbbra is kényes kérdésnek számít. A piac bővülése szempontjából ezért kulcsfontosságú lesz, hogy olyan fejlesztési és finanszírozási modellek szülessenek, amelyekben a városok többet költhetnek élenjáró innovációra.
