Szerver CPU termékcsaládjának, az Opteronnak a hatodik születésnapján az AMD nem csak a közvetlen jövőt, de a következő két évet is érintő termékterveiről is beszélt. A cég épp a napokban hozta nyilvánosságra 2009 első negyedévében elért eredményeit. Bár a cég az egymást követő tizedik negyedéve veszteséges, a közeljövőben olyan termékekkel rukkol elő, amelyek változtathatnak a képen. Miközben az ATI-tól ütőképes, remek ár-teljesítményű diszkrét grafikus vezérlőket várhatunk heteken belül, a szerverfronton az Intel visszavette a vezetést az AMD-től a Xeon 5500-as családdal. Az AMD-nek erre is megvan a válasza, a hatmagos, Istanbul kódnevű Opteron képében, mely lábkompatibilis a jelenlegi négymagos, Shanghai kódnevű CPU-kkal. A mostani, hosszabb távra prognosztizáló bejelentés is leginkább a Xeon 5500-családra adott válasz. Az AMD éreztetni akarja az ügyfelekkel, hogy rövid és hosszú távon is versenytársa az Intelnek.
Istanbul előbb, sokmagos Opteronok 2010-re
A legközelebbi tervek között az szerepel, hogy az eredetileg az év végére időzített Istanbul premierjét előre hozzák májusra, így a cégnek adu lesz a kezében a Nehalem EP magra épülő Xeon 5500-zakkal szemben. Az első ilyen processzorra épülő szervereket júniusban láthatjuk viszont a piacon. A következő két évben a cég új platformokat és processzorokat jelent majd be. 2010-ben tervezi az AMD leszállítani az első Opteron 6000 sorozatú chipeket, melyeket a két- és négy CPU foglalatú szerverekbe szán. Ez a Maranello kódnevű platform támogatja a Magny-Cours kódnevű, 12 magos, G34 foglalatba illeszkedő processzort. Az Opteron 4000 széria a négy- és hatmagos Lisbon kódnevű CPU-t takarja. Ezeket az egy- és kétfoglalatos szerverekbe szánják, platformjuk a San Marino kódnevű lesz, és C32 foglalatba illeszkednek. 2011-ben tervezi bevezetni a cég a Bulldozer kódnevű mikróarchitektúrát, mely a 32 nanométeres csíkszélességű gyártástechnológiával készülő, 12 és 16 magot tartalmazó Interlagos kódnevű processzorokat fogadja majd. Egy másik, 32 nanométeres technológiával készülő CPU a Valencia kódnevű lesz, mely hat- és nyolcmagos változatban lát majd napvilágot.
Direct Connect Architecture 2.0
A processzormagok száma önmagában nem növelhető a végtelenségig, a rendszer teljesítménye csak akkor nő, ha a processzorokat kiszolgáló architektúra is ezzel párhuzamosan fejlődik. Az AMD ezért vezeti be a Direct Connect Architektúra 2.0-ás változatát mely úgy növeli a rendelkezésre álló memória sávszélességet, hogy közvetlen összeköttetést biztosít a CPU, a memória és az I/O között, valamint a CPU-kat is közvetlenül köti össze egymással. A 2.0-ás verzióban az AMD négycsatornásra cseréli a jelenlegi kétcsatornás memóriavezérlőt. Az architektúra a már említett, 12-magos Magny-Cours CPU-val debütál majd. A helyzet akkor ahhoz lesz hasonlatos az AMD-nél, mint jelen esetben az Intelnél a Xeon 5500-zal: A fejlesztett rendszer szignifikáns plusz teljesítményt kínál az elődhöz képest, fejlettebb energiatakarékossági és virtualizációs funkciókkal bír, de szükségszerűen nem lábkompatibilis az elődmodellekkel.
