A vállalati információs rendszerek célja, hogy segítsék a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb használatát. Mára kiderült, hogy többre is képesek a profitnövelés támogatásánál, s különféle emberi és környezeti szükségletek, illetve a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítésében is fontos szerepük lehet.
A vállalatoknál a fenntarthatóság már túllépett azon, hogy illik zöldnek lenni, és meg kell felelni különféle környezetvédelmi előírásoknak. A fenntartható megközelítés ugyanis olyan stratégiákat eredményez, amelyek segítik a cégeket az optimális üzleti teljesítmény kialakításában a környezeti és a társadalmi célok teljesítése mellett. Az Aberdeen Group vagy az MIT és a Boston Consulting Group kutatásai például kimutatták, hogy egy jól végrehajtott és kezelt fenntarthatósági stratégiának kézzelfoghatóan pozitív hatása van a cégek üzleti teljesítményére. Végső soron a fenntarthatóság annyit jelent: többet kihozni a kevesebből.
Az ERP és más technológiai rendszerek fontos szerepet játszanak a fenntarthatósági programok megvalósításában. A jelenlegi üzleti rendszerek is képesek hatékonyan és eredményesen támogatni azt a tevékenységet, amely a fenntarthatóságot az üzletmenet központi elemévé teszi, azzal a gyakorlattal szemben, amely a fenntarthatóságot a társadalmi nyomás miatt valamiféle szükséges, de periférikusan kezelt ügynek tartja.
Sokan feltételezik, hogy a fenntarthatósági szemlélet csak egyszerű beavatkozást kíván a hagyományos ERP-rendszerekben. Valójában ha egy cég átfogóan magáévá teszi a fenntarthatósági megközelítést, mély változásokat indít el az üzleti folyamataiban, például a korábbinál intenzívebb interakciókat kezd az ügyfeleivel a termékeiről, szolgáltatásairól.
A nagyoktól terjed tovább
Az ERP-rendszerek nyilvánvalóan megfelelnek a pénzügyi beszámolási követelményeknek, igényeknek. De rajtuk keresztül az is látható, hogy egy cég életének a környezeti, társadalmi és pénzügyi aspektusai elválaszthatatlanul egymáshoz kapcsolódnak, és már nem lehet elszigetelten foglalkozni velük. Ezért a vállalat üzleti folyamataiban a környezetvédelmi szempontok nem kezelhetők máshol, mint az ERP-rendszerben.
A fenntarthatósági szemléletet a nagyvállalatok többsége már adaptálta, és elfogadja a hozzá tartozó szükséges átláthatóságot. Azok a közepes cégek, amelyek a nagyok beszállítóiként tevékenykednek, kénytelenek mindinkább követni őket, ha meg akarják tartani ezeket az ügyfeleket, a fenntarthatóság ugyanis versenykritériummá vált. Az ERP-rendszerek ezért új, a cégek igényeihez igazodó funkciókat kívánnak, amelynek nagy része kiterjesztése vagy módosítása lesz a meglévő moduloknak.
A cégeknél a fenntarthatóság a reagáló fázisból átlép proaktív szakaszba, majd taktikai, végül stratégiai eszköz lesz. A fenntarthatósági modell kezdetben csak az előírások betartására koncentrál, aztán már a működés mérésére, a működési menedzsmentre, a termékstratégiára is, az érettség legmagasabb szintjén pedig az üzleti stratégiára. Minden szint egy újabb adalék az előzőhöz.
A vállalati erőforrás-tervezési szoftvereket gyártó legnagyobb cégek mindegyike vagy házon belüli, vagy külső partnerek segítségével létrehozott fejlesztésekkel teszi lehetővé a fenntarthatóság követelményeihez való alkalmazkodást. A Sustainable Dynamics például a Microsoft Dynamics AX-hez készített egy kiterjesztést, amely lehetővé teszi, hogy a cégek menedzselni tudják a fenntarthatósági programjaikat. Az SAP fenntarthatósági teljesítménymenedzsment-szoftvere az adatok összegyűjtését és a riportolást oldja meg e területről.
Az Oracle ajánlatában is szerepel az Environmental Accounting and Reporting kiterjesztés, amely a fenntarthatósági jelentéskészítés lehetőségét adja hozzá a cég ERP-szoftveréhez.
Túl szép, hogy igaz legyen
A kutatások tehát azt mutatják, hogy a vezetők zöme úgy hiszi, a fenntarthatóság már állandó helyet kapott a vállalati tervekben. Azonban a mai informatikai rendszerek nem eléggé támogatják azokat a vállalati törekvéseket, amelyek célja, hogy megértsék és menedzselni tudják a tevékenységük minden hatását a teljes értékláncban. Ez némileg megmagyarázza, hogy a kommunikációs vagy szemléleti szinten oly fontosnak látszó fenntarthatóság egyelőre miért nem integrálódott be teljesen az alapvető üzleti stratégiákba.
A vállalati ERP-rendszerek jelentősen javították a vállalati erőforrások menedzsmentjét, s integrált rálátást adnak az alapvető üzleti folyamatokra a különböző szervezeti egységeknél a beszerzéstől a gyártáson és értékesítésen át a számvitelig és bérszámfejtésig. Azonban a nem pénzügyi lépések követése (például egy adott termelési fázisban elfogyasztott energia vagy víz mennyisége) már alig oldható meg a hagyományos ERP-ben.
A vállalati vezetőket arra képezték és ösztönzik, hogy optimalizálják a pénzügyi eszközöket, a munkaerőköltségeket, a kapacitásokat és az anyagfelhasználást. Ezek közül azonban hiányzik többek között a környezeti és a szociális kérdések, valamint az értéklánc valamennyi olyan szakaszának figyelemmel kísérése, amely túlnyúlik a vállalat határain. E teljesebb megközelítés érvényesülésével világossá válna, hogy hol találhatók azok az alap- és feldolgozott anyagok, amelyek egy termékhez szükségesek, mennyi energia kell hozzájuk, mennyi hulladékot és károsanyag-kibocsátást generálnak a különböző lépések, illetve a beszállítók tevékenysége mennyire van összehangolva az alapvető emberi jogokkal és a munkaügyi normákkal.
A kiterjesztett értékláncok mentén végül nemcsak a pénzügyi teljesítményt lehetne mérni, hanem a környezet, a társadalom és a gazdaság egymásra hatását is. Bár egyes elemzők úgy vélik, hogy azok a vállalatok, amelyek a fenntarthatóságot is szem előtt tartják, versenyelőnyre tehetnek szert, az ENSZ és az Accenture globális felmérése azt állítja, hogy e szemlélet széles elterjedésére még várni kell, többek között azért, mert nincsenek megbízható információs rendszerek, amelyek átfogó képet adnának arról, ahogyan a vállalati erőforrásokat kezelik.
Egyszerűbb folyamatok kellenek
A nem pénzügyi adatok és folyamatok megbízható összefogása nem könnyű feladat. Ma már számos kereskedőcég és gyártó kéri beszállítóit a termékek fenntarthatósági adatainak rögzítésére egy technológiai platformon. Azonban ez azt eredményezi, hogy gyakran egy sor platformot kell fenntartaniuk a cégeknek a különféle ügyfelek miatt. Ha egy felhőben megosztott adathálózatban helyezhetnék el az adatokat, az leegyszerűsíthetné a folyamatot, s lehetővé tehetné a cégeknek az információk könnyebb és kevésbé költséges figyelemmel kísérését. Ez a megoldás alighanem a résztvevők számát is növelné, s lehetővé tenné fenntarthatósági adatok hatékonyabb gyűjtését, menedzselését, újrahasznosítását akár termékenként is.
Ha a vállalatok képesek kinyerni a szén- és a vízlábnyomuk részleteit az ellátási láncból, akkor integrálhatnák ezeket az információkat a saját belső folyamataikban meglévő adatokkal. A gyártási megrendeléseket és logisztikai folyamatokat generáló ERP-rendszerek már képesek erre. De még így is jó esélye van, hogy a jelenlegi megoldások nem tudnának ebből előnyt kovácsolni a cégek számára. Ehhez meg kellene nyitni az anyagjegyzékeket (a nyersanyagok, alkatrészek és félkész termékek listáit), a törzsadatokat, hogy mindent egyszerre lehessen követni, de valószínűleg ezek után is korrigált elszámolási módszerekre lenne szükség – vélekednek az MIT és a Boston Consulting szakértői.
Azok az információs technológiák és a vállalati megoldások, amelyek az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben hozzájárultak a növekedéshez, segíthetnek a fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítésekben is. Erre nyilvánvalóan felhasználhatók a technológiai fejlesztések a nagy adat, a mobilizáció, az analitikák vagy éppen a vállalati alkalmazások területéről is. E folyamat során a hosszútávú értékteremtés érdekében lassan átalakulhatnak az iparágak és a piacok. Ahhoz tehát, hogy egy új paradigma jöjjön létre a vállalati erőforrás-gazdálkodásban, az üzleti folyamatokat kell megváltoztatni, mert a régi elképzelések nem felelnek meg az új kihívásoknak.
A vezetők valószínűleg nem fogják kötelességüknek tartani a fenntarthatósági elemek beágyazását a vállalati rendszerekbe. Inkább lehetőséget látnak ebben, hogy megfeleljenek azoknak a nagy kihívásoknak, amelyekkel a vállalatuk, de végső soron az emberiség szembesül.
