Közeledik az idősek tevékeny és önálló életvitelét segítő európai uniós közös program (AAL JP – Active and Assisted Living Joint Program) idei, immár nyolcadik pályázati felhívásának beadási határideje. A nemzetközi konzorciumok – amelyeknek remélhetőleg sok magyar résztvevője lesz – május 28-ig nyújthatják be pályázataikat. Az Európai Unió nem véletlenül szentel kiemelt figyelmet az idősek minőségi életének segítésére. Kontinensünk társadalma öregszik, ennek nyomán nő az egészségügyi problémákkal küzdők száma, ugyanakkor egyre többen élnek egyedül, családjuktól távol. Fokozott igény van tehát az idősek önálló életvitelét segítő, életminőségét javító, innovatív infokommunikációs megoldásokra, szolgáltatásokra.
Keresettek a magyar cégek
Az első AAL-pályázatot 2008-ban írták ki, majd 2013-ig hat felhívást tettek közzé; négy pályázatban voltak hazai résztevők. Összesen 17 magyar részvételű nyertes projektet indítottak, 32 magyar taggal. A 2014-es felhívásra – Gondoskodj a jövőről – 97 pályázat érkezett, 25 pályázó konzorciumnak voltak magyar tagjai. A bíráló bizottság 20 nyertes pályázatot hirdetett, közülük négynek vannak magyar résztvevői (szám szerint hatan).
A 2015-ös pályázat célja, hogy az idősek otthonukban aktívan és önállóan élhessenek. Részt vegyenek a társadalmi életben, képesek legyenek napi tevékenységeik ellátására a család, a szociális hálózat és a közösség támogatásával.
A pályázatok befogadási feltételei között szerepel, hogy a konzorciumot legalább három független partnernek kell alkotnia, és e tagoknak legalább 3, AAL programban résztvevő országból kell jönniük. Előírás, hogy a projektcsapatban legyen minimum egy vállalkozás – kis- és középvállalat –, valamint egy végfelhasználói szervezet. Az ipari részvételnek a munkaidő legalább 50 százalékát kell kitennie. A konzorciumba beléphetnek ezen kívül költségvetési szervezetek (egyetemek, kutatóintézetek stb.), valamint nonprofit szervezetek.
A tapasztalatok szerint a konzorciumokban szívesen fogadják a magyar jelentkezőket. A széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kutatóintézetek és egyetemek jellemzően aktívak, illetve könnyen megtalálják őket a külföldi pályázók. Mivel azonban az AAL programban egyre erőteljesebb elvárás az üzleti fókusz, a cégek részvétele is hangsúlyos. E téren már vannak zökkenők. A külföldi szereplők folyamatosan keresik azokat a magyar cégeket, amelyek bekapcsolódhatnának az AAL projektekbe.
Már indulástól együtt a végfelhasználókkal
„Az idei felhívás a korábbinál nagyobb szerepet szán a végfelhasználóknak. A pályázatok elbírálásánál már nemcsak az üzleti és informatikai szempontokat vizsgálják, hanem azt is, hogy a születő innováció mennyire lesz hasznos az idősek számára. A végfelhasználókat tehát már nemcsak a termék vagy szolgáltatás kipróbálásába kell bevonni, hanem a projekt megtervezésébe és megvalósításába, a munka megszervezésébe, az üzleti lehetőségek kidolgozásába is” – hangsúlyozza Divinyi Ágnes, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) AAL nemzeti kapcsolattartója.
A fejlesztéseknek tehát a végfelhasználói igények szem előtt tartásával kell folyniuk. Elvárás, hogy a végeredmény felhasználóbarát és személyre szabható legyen, továbbá a lehető legjobban szolgálja az idősek (mint elsődleges felhasználók), a családtagok, gondozók, gondozási szervezetek és kórházak (mint másodlagos felhasználók), valamint az önkormányzatok, a társadalombiztosítás és a magánbiztosítók (mint harmadlagos felhasználók, illetve finanszírozók) érdekeit.
Kormányhatározat a hazai keretről
A Horizont 2020 Programból 2014-2020 között 175 milló eurós keretösszeg áll az AAL projektek rendelkezésére. A résztvevő országokkal szemben az az elvárás, hogy ugyanekkora összeggel járuljanak hozzá a projektek finanszírozásához. Az uniós keretösszeg a résztvevő országok hozzájárulásának mértékéig használható ki.
A 2015-ös felhívás kerete 32 millió euró. Egy projekt összköltsége 1-7 millió euró között mozoghat, támogatása (EU-s plusz nemzeti) maximum 3 millió eurót tehet ki.
Korábban voltak évek, amikor Magyarország nem vállalt hozzájárulást, így hazai szervezetek nem indulhattak az AAL-pályázatokon. Jelenleg kormányhatározat írja elő az évi 500 ezer eurós hazai keretet. Ipari (alkalmazott) kutatásnál és kísérleti fejlesztésnél csak a költségvetési/nonprofit szervezetek kaphatnak 100 százalékos támogatást, a vállalkozásoknak adható támogatás mértéke a vállalat méretétől és a tevékenység típusától függően 40 és 80 százalék között mozog (a legnagyobb támogatásra a kisvállalatok számíthatnak).
„Tavaly például olyan sikeresen szerepeltek a magyar szervezetek, hogy egy másik, az AAL-hez hasonló közös program fel nem használt keretéből csoportosítottunk át forrást az AAL programhoz. A rendszer egyébként nemzetközi szinten is rugalmas. Ha például egy tagországnak nincs elég kerete egy elől rangsorolt projektben résztvevő pályázója támogatására, akkor a konzorciumra vonatkozó előírások betartásával egy másik, még szabad nemzeti kerettel rendelkező AAL-tagországból származó tag léphet a helyére. Így tudott belépni 2013-ban egy további hazai szervezet a programba, mert akkor még nem használtuk ki az 500 ezer eurós keretet” – tájékoztat az NKFIH munkatársa.
Európa-szerte gyenge pont a piaci hasznosulás
A projektek időtartama 12-36 hónap. A zárás után két évvel vizsgálják meg, hogy a fejlesztési eredmények miként hasznosultak a piacon. Európa-szerte problémát jelent, hogy a sikeres laboratóriumi teszteket követően a prototípusokból piacképes termékek szülessenek, illetve azok eljussanak a potenciális végfelhasználókhoz. Megjegyzendő, hogy az AAL program csak az innovációt finanszírozhatja, a piacra lépést már nem.
A kedvezőtlen helyzet orvoslása érdekében – az üzleti oldalt erősítendő – külön szolgáltatást indítottak az AAL programban résztvevők számára. Az AAL to Business keretében – többek között – kiállításokon mutathatják be az érintettek fejlesztési eredményeiket. (A következő AAL Fórum 2015. szeptember 22-25. között lesz a belgiumi Ghentben.) Szerveznek üzletfejlesztési workshopokat, kérésre üzleti coachingot vagy a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos coachingot is a nyertes pályázók részére. Előkészületben van egy online portál, ahol a projektek eredményes finanszírozásához is kaphatnak hasznos információkat az érdeklődők.
Szerencsére vannak azonban már jó gyakorlatok is. Az egyik projektben például maguk a konzorciumi tagok hoztak létre egy spin-off céget, amelynek elsődleges feladata, hogy piacra vigye a fejlesztés eredményét. A vállalkozásba néhány olyan szereplőt is bevontak, aki várhatóan hasznosan tud közreműködni az értékesítésben. (A projektnek nem volt magyar résztvevője.) Mivel egyetlen cégbe tömörítették a fejlesztőket és az értékesítés szakértőit, arra számítanak, hogy az eredetileg tervezett potenciális piac mellett innovációjukat – ha szükséges – gyorsan tudják új piacokon is a vásárlói igényekhez igazítani.
Az AAL programban résztvevő országok, 2015
Ausztria, Belgium, Ciprus, Hollandia, Írország, Izrael, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc
Értékelési szempontok
A beadott pályázatokat több szempont szerint 1-től 5-ig pontozzák. Az első értékelési szempont a kiválóság. Itt a célokkal való összhangot, valamint az innováció relevanciáját vizsgálják. A második szempont a fejlesztési eredmény hatása az életminőség javulására. Értékelési szempont a piacképesség is. A pályázatok elbírálásánál vizsgálják a végrehajtás minőségét és hatékonyságát is, ezen belül a javasolt megoldás és munkaterv minőségét, valamint a konzorciumi tagokat és a menedzsmentet is.
