A felhőszolgáltatásokkal szembeni ellenérvek egyik legerősebbike, hogy nehéz a kritikus vállalati alkalmazásokat és adatokat megvédeni, ha csak a weben keresztül lehet elérni őket. Az aggodalom még ma is él, a Forrester piacelemző cég szerint azonban azoknak a társaságoknak az aránya, amelyek a meglévő ERP-rendszerüket SaaS(software as a service – szolgáltatásként igénybe vett szoftver)-felhőmegoldásokkal váltják fel, megkétszereződött az elmúlt évben, és elérte a 24 százalékot. Sőt, a cégek 65 százaléka arra számít, hogy ha nem is teljes körűen, de az SaaS-t több ERP-funkcióra is használni fogja 2015 végéig. Ez pedig – tavalyhoz képest - tömeges növekedést jelent az ERP-t érintő felhőtechnológiák elfogadásában.
Az ezernél több embert foglalkoztató szervezetek körében készült kutatás azt is megállapította, hogy a kapcsolódó alkalmazások esetében is hasonlóan nagy ugrás figyelhető meg a felhők irányába, beleértve a számviteli-, ellátásilánc-menedzsment, vállalatieszköz-menedzsment, vertikális iparág-specifikus alkalmazások és a BI területét is.
A hokiütő-görbe
Különösen az alapvető vállalati alkalmazások idei hirtelen felhősödése figyelemre méltó fejlemény. Egy évvel korábban az emelkedés a felhőszolgáltatások alkalmazásának minden kategóriájában alacsony, egy számjegyű volt. Az idei változások viszont azt mutatják, hogy az SaaS elfogadása az alapvető rendszerek esetében felgyorsult, s a trend felkúszott a hokiütő-görbe meredeken álló szárára.
Ez a növekvő lendület alapozza meg a Forrester megállapítását, hogy az SaaS a legtöbb vállalat esetében továbbra is lefedi a felhőkiadások javát, s eléri a 36 milliárd dollárt, ami a tavalyi 58 milliárd dolláros nyilvános felhőpiac 62 százalékának felel meg.
Ezzel szemben a nyilvános felhőplatformok, köztük az Amazon Web Services, összesen 4,7 milliárd dolláros forgalmukkal a piacnak mindössze 8 százalékát tudták lekötni az elmúlt évben. Amíg az SaaS domináns marad, addig a Forrester előrejelzése szerint az erős növekedése minden szegmensben folytatódni fog, és 2020-ra akár 191 milliárd dolláros forgalmat gyűjthet maga mögé.
Nem a költség számít
E gyors fejlődés motorját nem a kiadások környékén kell keresni, mert azok másodlagossá váltak az agilitás, a bevezetés sebessége és az új funkciók elérhetősége mögött.
Az újonnan munkába állított rendszerek általában licenceltek, a helyben telepített alkalmazások pedig jellemzően egyedi kialakításúak és nehéz frissíteni őket. Mivel egyre jobb és jobb SaaS-lehetőségek állnak rendelkezésre, ezek helyett sokan hajlanak a rugalmasabb és fenntarthatóbb SaaS-megoldásokat választani.
Az SaaS a vállalati felhőtechnológiák elfogadásának javáért felel, de ezt a tényt a Forrester szerint eddig minden szereplő figyelmen kívül hagyta. Az IT-ipart nem érdekelte, mert termékek, és nem szolgáltatások eladásából élt, míg a vevők nem fordítottak rá túl sok gondot, ugyanis a kiadások nagyja üzleti döntéshozók kezén ment keresztül. Ennek eredményeként a mainstream techmédia is az infrastrukturális szintre összpontosította a figyelmét, mintha a vállalatok elsősorban az Amazon Web Services és versenytársai kínálatára költenének.
Ez a helyzet annak ellenére fennmaradt, hogy a kutatások és elemzések következetesen az SaaS dominanciáját igazolták a felhőpiacon. De amíg az SaaS penetrációja nem lesz jelentős a központi vállalati rendszerekben, mindig megmarad a hivatkozási alap, hogy senki sem veszi komolyan a felhőben elérhető ERP-t. A mostani kutatás azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a vállalati emberek már tényleg reálisnak gondolják SaaS használhatóságát az ERP-területen is, s nincs újabb áthidalandó szakadék a technológia terjedésének útjában.
A posztmodern ERP
A Forrester megállapításait egy másik nagy elemzőcég következtetései is alátámasztják, amennyiben 2016-ra a felhők behatása és a posztmodern ERP bevezetésének sürgetővé válása a testreszabott ERP-megoldásokat elavulttá teheti. A CIO-knak ezért akcióba kell lépniük, hogy szembenézzenek a gyorsan változó helyzettel – áll a Gartner értékelésében.
Az erősen testre szabott ERP-megoldások bevezetése 2016-ig még rutinszerű marad, a monolitikus, cégen belüli vállalatirányítási alkalmazások egyre érettebbé válnak, ami rövid távon segít megőrizni vezető státuszukat – de a változás már közel van.
A Gartner szakértői szerint a vállalatok agilitás és válaszkészség iránti igénye vezetett a rendkívül szorosan testre szabott ERP-k bevezetéséhez, ami azonban többnyire (ahogy általában a túlspecializáltság) egy zsákutca. A korai ERP-bevezetők – az energiaipar, a gyártóipar és a disztribúciós ágazatok kifejezetten nagy vállalatai – már keményen fizetik az árát az évtizede vagy még régebb óta tartó kiterjedt testre szabásnak. A vállalatok manapság szeretnének javítani az adminisztratív gyakorlatukon, hogy csökkenthessék a költségeiket, jobb funkcionális illeszkedést akarnak és rugalmasabb folyamatokra vágynak, amit a felhőalkalmazások meg is adhatnak nekik a helyhez kötött applikációkkal közösen, ez pedig maga a posztmodern ERP.
A korábbi ERP-rendszerekhez képest a posztmodern változatok sokkal szellősebb kapcsolatokkal működnek, s a funkciók jelentős része felhőből vagy az üzleti folyamatok külső szolgáltatóinál érhetők el.
Az ERP első fénykorában a vállalati csúcsvezetők és a többi üzleti döntéshozó is megbízható és integrált megoldásokat akartak, s ezt ezekkel az alkalmazáscsomagokkal meg is kapták. Ez az igény semmit sem változott, de már azt feltételezik, hogy ezek a tulajdonságok minden üzleti szoftver esetében alapvetőek, és az igényeik már az informatikai költségek csökkentésére és a növekvő rugalmasságra irányulnak. Az olyan rendszer ugyanis, amely nem eléggé rugalmas, hogy megfeleljen a változó üzleti igényeknek, visszahúzza a vállalatot, és nem javít a versenyképességén.
A jelenlegi ERP-implementációk nem fognak eltűnni egyik napról a másikra, de alkalmazkodniuk kell. A specializált felhőalapú megoldások hatása az üzleti folyamatok igen erősen növekvő outsourcingjával kombinálva bőségesen kínálnak alternatívákat a rugalmatlan és költséges ERP-modulokban csalódott felhasználók számára. Idővel aztán a jelenlegi erősen testre szabott ERP-rendszereket a cégek a megváltozott igényeknek megfelelően átépítik.
Következmények
Az a koncepció, hogy egy ERP-megoldáscsomag a vállalat minden igényét képes kielégíteni, a Gartner szerint halott, s fel fogja váltani a hibrid megközelítés, amelyben csak egy kisebb magot működtetnek fizikailag is a cégen belül (olyan funkciókkal, mint a pénzügyek vagy a gyártási folyamatok kezelése), a maradék pedig megy a felhőbe. Az elemzők szerint a hibrid ERP-környezet öt éven belül általánossá fog válni.
A jelenlegi folyamatok fennmaradásával tíz éven belül eljuthatunk oda, hogy néhány szervezet akár az összes ERP-funkcióját is a felhőbe telepítse. De ezek a szolgáltatások nem egyetlen vendor egyetlen hatalmas termékcsomagjának a használatával működnek majd, hanem lazán kapcsolódó megoldáskészletek sora áll rendelkezésre, amelyek integrálása a vállalati IT-részlegek számára komoly kihívásokat tartogat.
A változások nem egyenletesen mennek végbe a gazdaság különböző területein. A szolgáltatásközpontú ágazatokban, mint például a szakmai szolgáltatások, az üzleti szolgáltatások vagy a digitális média, ahol az integrált ERP kevésbé hatékony, gyorsabb változásokra lehet számítani, míg a termék- és eszközközpontú iparágak valószínűleg lassabban mozdulnak. De tíz év alatt elég teljes lesz az átalakulás.
A kiadások mégis számítanak
Miközben a vállalatok a rugalmasságot hajszolják, nagy valószínűséggel nem lesznek képesek a hibrid vállalatirányítási rendszer bevezetésével a terület költséghatékonyságát javítani, s az ERP teljes tulajdonlási költsége (TCO) nem fog csökkenni, sőt a Gartner várakozásai szerint akár növekedésnek is veheti az irányt.
Azok a vállalatok eshetnek könnyen csapdába, amelyek a felhasználószám alapján való számlázáskor csak az egy főre eső alacsony költségeket nézik, és ettől taktikai előnyöket remélnek. A vállalat bővülése, a felhasználók számának növekedése esetén nyilvánvalóan rosszabbul fognak járni, nem beszélve az olyanféle költségekről, amelyek például az új rendszer betanításával, megismertetésével, az új emberek képzésével, az integráció- vagy vendormenedzsmenttel kapcsolatosak.
A legnagyobb veszély azonban abban van, ha az ERP-beruházások nem kapcsolhatók össze konkrét üzleti értékekkel. A rugalmasság ugyan fontos, de ha a vállalatirányítási rendszert nem lehet az üzleti célok szolgálatába állítani, abból nem lesz hatékonyságnövekedés. Az ERP hibridizálásával megnő a kockázata, hogy széttöredezik az egységes üzleti működés, és a részek hiába funkcionálnak jól, ezek összege kisebb lesz, mint a korábbi egész. Ha a végrehajtás-sebességre helyezik a hangsúlyt, az biztosan kevésbé lesz stratégiai megközelítés, mint a kiszállított érték maximálása hosszú távon.
Ezért a posztmodern vállalatirányítási rendszerek bevezetése a legkevésbé sem technológiai vagy szervezési kérdés. Sőt nagy valószínűséggel az igazgatósági tárgyalóasztalokon volna a helye, hiszen nagyon mélyen érintheti a vállalatok hosszú távú helyzetét, még ha ez első pillanatra nem is nyilvánvaló.
