Az OpenPower konzorcium augusztusi bejelentésével az IBM megnyitotta Power processzor architektúrájának hardver- és szoftverelemeit a közösség előtt, amelyeket a vállalatok licencelhetnek saját fejlesztéseikhez. Bár vannak nyilvánvaló különbségek - az IBM nemcsak tervezi, hanem gyártja is a Power processzorokat, és rájuk épülő szervereket is szállít - első hallásra mindez az ARM modelljére emlékeztet.
A konzorcium alapító tagjai közé tartozik a Google és az Nvidia is, ami további kérdéseket is felvet azzal kapcsolatban, hogy az architektúra megnyitásával az IBM a HPC szegmenst, a nagy adatközpontjaikat egyedi tervezésű szerverekkel berendező felhőszolgáltatókat, vagy a lakossági piacra szánt, digitális eszközök gyártóit, illetve a beágyazott rendszereket tartalmazó - pl. orvosi - készülékek szállítóit célozza?
Computerworld: A Power architektúra pontosan mely elemeihez milyen mértékig férhetnek majd hozzá a technológiát licencelő vállalatok, és mely területekről várják a legnagyobb érdeklődést?
Patrick O'Rourke: Alkalmazások tekintetében a piac mára sokszínűvé vált, a szerverekbe szánt processzoroknak korábban a relációs adatbázis-kezelők és a tranzakciós rendszerek működtetésében kellett jól teljesíteniük. A mobilitás és a felhőszolgáltatások elterjedése, az információrobbanás és a nagy teljesítményű analitikai alkalmazások iránti igény azonban mindezt megváltoztatta. Az OpenPower konzorciumon keresztül ezért a Power architektúrát az eddiginél szélesebb körben szeretnénk hozzáférhetővé tenni. Nagy lehetőséget látunk ebben, amelyet a licencelés útján, a technológia megnyitásával az eddiginél sokkal több partnerrel, közvetlenebbül megoszthatunk.
Hogy a konzorcium alapító tagjait említsem példaként, a Linux-alapú, speciális szervereket építő Google, a GPU-kat fejlesztő Nvidia, az I/O adaptergyártó Mellanox és az alaplapokat szálllító Tyan jobban kiaknázhatja majd a Power technológia képességeit, architektúránkkal szorosabban integrálhatja saját fejlesztéseit. Processzoraink következő, Power8-as nemzedéke például olyan fejlesztéseket is tartalmaz, mint a CAPI (Coherence Attach Processzor Interface) bővítőbusz, amelyen keresztül könnyebben integrálhatók a különböző - GPU, ASIC, FPGA - segédprocesszorok.
Idén a Linux beépített KVM hypervisorát is portoltuk Power architektúránkra, és ezt az operációs rendszerrel, valamint a keretrendszerrel együtt szintén elérhetővé tesszük az OpenPower konzorciumon keresztül. Meggyőződésünk, hogy végső soron a felhasználók fognak a legtöbbet nyerni azzal, hogy a Power képességei olyan szegmensekbe is eljutnak, amelyekből eddig hiányoztak.
CW: A Power technológiát licencelő vállalatok más gyártót is megbízhatnak majd a processzorok gyártásával, vagy ez a jog az IBM-nél marad?
PO: Ez még nyitott kérdés. A Power architektúrával dolgozhatnak, ahhoz integrálhatják saját technológiáikat, erre a licenc feljogosítja őket, de hogy az így létrejövő lapkákat esetleg más is gyárthatja-e, ezt majd a konzorcium állásfoglalása alapján eldöntjük. A jövő fogja megmutatni, hogy a tagok milyen kezdeményezésekkel állnak elő és milyen megoldásokat részesítenének előnyben. Ez egy folyamat lesz, amelyet szellemi tulajdonunk megosztásával indítottunk el, és igazi értékét az adja majd, amit a licencelő partnerek a Power architektúra köré építenek.
CW: Az IBM ezért fogja például továbbra is ellenőrizni a Power processzorok utasításkészletének fejlesztését?
PO: A RISC architektúra rendkívül összetett, 5-6 milliárd tranzisztort tartalmazó processzorok utasításkészletének megváltoztatása nem egyszerű dolog, minden tekintetben óriási ráfordítással jár. Az OpenPower konzorcium arra azonban alkalmat adhat, hogy a Power technológiát licencelő vállalatokkal szorosabban együttműködve az újabb processzornemzedékekbe több, általuk igényelt képességet is beépítsünk.
CW: Említette, hogy a konzorciumon keresztül a portolt KVM hypervisort kínálják licencelésre. Foglalkoztak-e annak gondolatával, hogy a PowerVM virtualizációs technológia kerüljön a csomagba?
PO: A PowerVM technológiát továbbra is az általános célú szerverek virtualizációs megoldásaként fogjuk kínálni, a felhőszolgáltatóknak és a Linux-közösség tagjainak azonban olyan technológiát akarunk adni Power platformon, amelyet eleve ismernek és használnak. A továbbiakban mindkét virtualizációs technológiát egyaránt támogatni fogjuk.
CW: A konzorcium bejelentésekor elhangzott, hogy elsősorban a még fejlesztésben levő Power8 processzorok technológiája lesz licencelhető, bár a jelenlegi Power7+ architektúra is elérhetővé válhat.
PO: Ha érdeklődés mutatkozik a Power7+ licencelése iránt, akkor természetesen bevonhatjuk a megállapodásba. Úgy gondoljuk azonban, hogy elsősorban a Power8 tartalmaz olyan fejlesztéseket, amelyek igazán vonzóvá teszik majd az innováció lehetőségét kereső partnerek szemében.
CW: A Power8 processzornemzedék lesz az első, amely 22 nanométeres gyártási technológiával készül, ami jelentős mérföldkő a lapkacsalád történetében. Milyen paraméterekkel, képességekkel bírnak majd az új processzorok?
PO: Növeltük a végrehajtó egységek számát, az első-, másod- és harmadszintű memória mellett bevezettük a negyedszintű memóriát, valamint az első- és másodszintű memória méretét is megdupláztuk. Ennek megfelelően a memória-sávszélességet, az adatmozgatás sebességét is a korábbi kétszeresére növeltük. A processzormagok számát 12-re bővítettük, amelyek mindegyike 8 párhuzamos feldolgozási szálat kezel. A negyedszintű memória a feldolgozási kapacitás jobb hasznosításában, az adatok memória-alrendszer és processzormagok közötti mozgatásában jut szerephez. Az I/O képességeket a szilíciumra telepített PCI buszokkal növeltük, így a sávszélesség itt is látványosan bővült. A Power8 minden elemét továbbfejlesztettük, így a felhasználók a processzort folyamatosan 80-90 százalékos terhelésnek is kitehetik. Ez az alkalmazások legszélesebb köréhez minden eddiginél nagyobb teljesítményt fog adni.
CW: A Power7+-hoz képest a Power8 pontosan mennyivel nagyobb feldolgozási teljesítményre lesz képes? Az IBM erről még nem szolgált adatokkal, de a becslések 2,5-szeres teljesítménynövekedést valószínűsítenek. Meg tudná ezt erősíteni?
PO: Igen, azonban ezt konzervatív becslésnek tartom. Mondjuk így, a Power8 legalább ekkora teljesítménynövekedést fog hozni, de ennek mértéke természetesen minden esetben az adott alkalmazáson is múlik.
CW: A feldolgozási kapacitás bővítése mellett tudták-e csökkenteni a Power8 energiafogyasztását, zöldebb lesz-e elődjénél?
PO: A Power7+ alapú szervereinkbe olyan hőmérsékletét monitorozó lapkákat építettünk, amelyek segítették a rendszer energiafogyasztásának optimalizálását. Ennek a logikának egy részét most átültettük a Power8 processzorokba, így önmagukat figyelik, és mindig a lehető legnagyobb energiahatékonyságra törekednek. A felvett energiamennyiséghez viszonyított feldolgozási teljesítményük sokkal nagyobb lesz, mint a jelenlegi Power7+ processzoroké.
CW: Mikorra tervezik a Power8 processzorok kibocsátását? A bejelentés időpontjával kapcsolatos találgatásokban 2014 közepe, második fele, és 2015 eleje is szerepel.
PO: A jövő év a Power8-ról fog szólni, de a bejelentés várható időpontjáról jelenleg nem mondhatok közelebbit.
CW: Milyennek látja a szerverplatformok jövőjét? Az általános célú kiszolgálók mellett a szállítók új koncepciókat megtestesítő, speciális rendszerekkel jelennek meg: a hardver- és szoftvertechnológiát házon belül egyaránt fejlesztő gyártók integrált rendszereket, bizonyos alkalmazásokra optimalizált készülékeket kínálnak, mások ugyancsak specializált mikroszerver-architektúrákon dolgoznak, míg a nagy felhasználók egyedi tervezésű kiszolgálókat építenek. Ön szerint melyik megközelítés lesz a nyerő?
PO: Az általános célú szerverekre, amelyek az adatbázisainkat és az üzleti alkalmazásainkat futtatják, még nagyon sokáig szükség lesz, mobileszközeinkkel, amelyek egyre nagyobb szerephez jutnak az élet minden területén, szintén ezekhez a háttérrendszerekhez csatlakozunk. A felhőszolgáltatások, a nagyadat-alkalmazások és a fejlett analitika területéről azonban új kezdeményezések érkeznek, amelyekhez OpenPower konzorciumunkkal és a Linux-közösség támogatásával mi is csatlakozunk. A technológia fejlődésének irányát mindig az fogja meghatározni, hogy a szédületes ütemben növekvő adatmennyiséggel mit akarunk kezdeni, milyen - például kognitív - alkalmazásokon keresztül milyen információkat miként kívánunk kinyerni belőle. Ehhez a jelenlegi, szilíciumalapú processzortechnológiából még további teljesítménynövekedést és energiahatékonyságot csikarhatunk ki, de csak egy bizonyos határig, amelyhez egyre közelebb kerülünk. Kutatóink ezért más technológiákon, például háromdimenziós és optikai processzorok fejlesztésén is dolgoznak. A világ folyamatosan változik, ezért nem azt várjuk tőlük, hogy a meglévő technológiákat tökéletesítgessék, hanem arra ösztönözzük őket, hogy új utakat, radikálisan eltérő megoldásokat keressenek.
