Amikor egy vállalat elszánja magát arra, hogy a felhőbe telepítse informatikai infrastruktúráját és alkalmazásait (vagy azok egy részét), választania kell a magán- és a nyilvános felhő között. A döntéshozatal során sok más fontos szempont mérlegelése mellett az egyik legfontosabb kérdés, hogy melyik kerül kevesebbe. A 451 Research tanulmánya szerint - amelyet Owen Rogers, a piackutató digitális gazdasággal foglalkozó igazgatója készített - a privát és a nyilvános felhő teljes üzemeltetési költségét meghatározó két legjelentősebb tényező, hogy a vállalat milyen hatékonyan képes kezelni az infrastruktúrát és kihasználni a rendelkezésre álló hardvererőforrásokat.Általánosságban nézve, amennyiben a szervezet rendelkezik nagyszámú szerver üzemeltetéséhez és erőforrásainak magas szintű kihasználásához szükséges szakértelemmel, akkor a házon belül működtetett magánfelhő teljes birtoklási költsége alacsonyabb lehet, mint a nyilvános felhőé. A kisebb környezeteknél vagy az olyan helyeken, ahol rendszeresen változik az erőforrásigény, pénzügyi szempontból a nyilvános felhő a kedvezőbb választás.
Mind a nyilvános, mind a privát, infrastruktúra mint szolgáltatásként (IaaS-ként) működő felhőnek megvannak az előnyei és hátrányai. A magánfelhők felett ellenőrzéssel rendelkezik a vállalat, ami komoly előny lehet az adataik biztonságért aggódó és a szabályozási követelményeknek eleget tenni kívánó szervezeteknek. Ugyanakkor a felhasználó által létrehozható virtualizált erőforrásokat kínáló valódi magánfelhőket nehéz konfigurálni és felügyelni. Ezzel szemben a nyilvános felhők szinte végtelen mennyiségű infrastruktúra-erőforrást nyújtanak mindenféle előzetes invesztíció nélkül, ráadásul hozzáférést biztosítanak a legújabb technológiákhoz. Azonban a teljes körű felügyelet hiánya és a biztonsági aggodalmak sok ügyfelet elriaszthatnak.
Teljes birtoklási költség
Kiemelkedően fontos a nyilvános és magánfelhők költség szempontjából történő összehasonlítása a döntés meghozatala előtt. A teljes birtoklási költség meghatározásához Roger szerint érdemes áttekinteni, milyen méretű felhős környezetet kíván kialakítani a szervezet, illetve hogy milyen hatékonysággal tudja kezelni és milyen mértékben fogja kihasználni azt. A felhő hatékonyságának fontos mérőszáma, hogy hány virtuális gépet felügyel egy informatikus. Amennyiben elérhető, hogy egy rendszergazda hozzávetőlegesen 400 virtuális gépet kezeljen, akkor a magánfelhő pénzügyi szempontból kedvezőbb választás, mint a nyilvános, ám ha a szervezet nem képes ilyen hatékonysági szint elérésére, ésszerűbb a nyilvános felhőkörnyezet használata.
Szintén fontos tényező az erőforrások kihasználtságának mértéke. Ha az infrastruktúrának csupán a felét veszik igénybe, a felhőadminisztrátornak akár 1000 virtuális géppel is el kell boldogulnia ahhoz, hogy kedvezőbb legyen a privát felhő teljes bekerülési költsége a nyilvános felhőénél. Rogers úgy véli, lehetséges olcsóbban üzemeltetni magánfelhős környezetet, mint amennyibe a nyilvános felhő kerül, azonban ehhez viszonylag magas kihasználtságot és munkahatékonyságot kell megvalósítani.
Saját fejlesztés vagy kereskedelmi megoldás?
A mindenáron magánfelhőt akaró szervezetek számára Rogers nyílt forrású OpenStack-megoldással hasonlította össze a VMware és a Microsoft saját ajánlatait. Általánosságban véve elmondható: ha egy vállalat magas szinten képes kihasználni az erőforrásokat és rendszergazdái egyenként 400-nál kevesebb virtuális gépet tudnak kezelni, a VMware és a Microsoft megoldásai kedvezőbb teljes birtoklási költséget kínálnak, ám ha az informatikusok fejenként több mint 400 virtuális gépet képesek felügyelni, az OpenStack a jobb megoldás. Rogers szerint az OpenStack kereskedelmi disztribúciójának használata pénzügyi szempontból kedvezőbb, mint a saját fejlesztésű, nyílt forráskódú megoldásé.
Az OpenStack és a saját fejlesztésű privát felhő között hezitáló vállalatoknak figyelemmel kell lenniük a munkaerő költségére is. Egy-egy OpenStack szakember átlagos bére Roger becslése szerint elérheti a WMware vagy a Microsoft rendszeradminisztrátor átlagos bérének másfélszeresét. Ugyanakkor az is igaz, hogy egyre több OpenStack fejlesztő jelenik meg a munkaerőpiacon, ami csökkentheti a bérekben mutatkozó jelentős különbségeket.
Gazdaságos üzemeltetés
A nyilvános felhőknek is megvannak az előnyeik, amelyek közül az egyik legjelentősebb, hogy a legkevésbé pazarló megvalósítást kínálják, hiszen lehetővé teszik az erőforrások igény szerinti kiosztását. Ennek révén elkerülhetők a magánfelhő használatakor elengedhetetlen befektetések és kapacitástervezés. Ráadásul a nyilvánosfelhő-szolgáltatók általában árengedményt adnak a hosszú távú szerződést kötő ügyfeleknek.
Rogers arra is felhívja a figyelmet, hogy a magánfelhő-környezetek alkalmazása komoly pénzügyi nehézségekhez vezethet, ha a gazdaságos üzemeltetéshez szükséges kihasználtságot és működtetési hatékonyságot nem sikerül elérni. Nehéz előre megjósolni, hány rendszergazdára lesz szükség a virtuális gépek felügyeletéhez, valamint hogy az erőforrások milyen kihasználtsággal üzemelnek majd. Rogers szerint ezek a bizonytalanságok komoly kockázatot jelentenek, és előfordulhat, hogy a nem megfelelő tervezés miatt az erőforrások aránytalanul költségesekké válnak. A további bizonytalansági tényezők között található a migráció és a képzések költsége, a meglévő infrastruktúra-befektetések sorsa, valamint a házon belüli rendszerfelügyeleti szakértelem felhasználhatósága.
De a teljes birtoklási költség is csak egy fontos tényező a sok közül, gyakran előfordul, hogy a privát felhő által kínált biztonsággal és teljes körű felügyelettel járó előnyök fontosabbak a szervezetek számára, mint a nyilvános felhő használatakor jelentkező megtakarítás. Fontos a döntés meghozatalakor, hogy a vállalatok rendelkezzenek olyan hosszú távú stratégiával, amely meghatározza, milyen utat kíván bejárni a szervezet a jövőben, és melyik platform kínálja a számukra legfontosabb szolgáltatásokat.
