Egy modern autóban 30 ezer alkatrész található, így nem kis teljesítmény egyetlen alkatrész szén-dioxid-kibocsátásának nyomon követése. Az autógyártóknál vannak azonban a világ legkifinomultabb és legátfogóbb könyvelési rendszerei. Az ERP-rendszereik minden egyes fillért és csavart nyomon követnek, számtalan részletet rendszerezve a minőség és a bevétel maximalizálása, valamint a költségek minimalizálása érdekében.
Bár ezeket a rendszereket nem kifejezetten a nettó zéró gyártás lehetővé tételére tervezték, az autóiparnak szüksége lesz minden egyes lóerejére - és még sokkal többre is -, hogy elérje ezt a célt - írta az IndustryWeekben megjelent cikkében Hagen Heubach az SAP SE autóipari üzletágának alelnöke, aki az SAP autóipari megoldásportfóliójáért, valamint a vállalat jövőbeli mobilitási és új üzleti modellekkel kapcsolatos stratégiájáért felel.
Heubach szerint szén-dioxid-semlegesség elérése a század közepére a Párizsi Megállapodásból levezetett cél az olyan helyeken, mint Franciaország, Svédország és az Egyesült Királyság, ahol ezt törvénybe is foglalták. Továbbá már szerepel az olyan OEM-gyártók terveiben is, mint a Volkswagen, a GM és a Ford. A jelenlegi autóipari ERP-rendszerek továbbfejlesztése már folyamatban van, hogy új főkönyveket lehessen beilleszteni, amelyek képesek pontosan nyomon követni a számtalan alkatrészhez és folyamathoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást és -bevitelt. A szén-dioxid-követés beépül a meglévő logisztikai, alkatrész-követési és egyéb funkciókba. De ez még csak a kezdet.
Önmagában egyetlen vállalat sem remélheti, hogy elérheti a nettó zéróhoz szükséges mértékű és pontosságú szén-dioxid-nyilvántartást. Ha csak a legegyszerűbb alkatrészre, például egy réz akkumulátorhuzalra gondolunk, annak a szén-dioxid-kibocsátása olyan szeszélyektől függ, hogy hol bányászták a rezet, hol és hogyan olvasztották, hol és hogyan készült belőle huzal, és mennyi réz van a huzalban, milyen anyagokból áll a szigetelés és a burkolat, hogyan és hol gyártották és szállították őket, és így tovább. Ahhoz, hogy megértsük a huzal hozzájárulását a kész járműben megtestesült energiához (és így a szénlábnyomhoz), mindezt meg kell állapítani és figyelembe kell venni. Szinte mindez jóval az OEM-gyártókon, például a Volkswagenen, a GM-en vagy a Fordon kívül történik - mutatott rá a szakember.
Ha mindezt megszorozzuk egy modern autó nagyjából 30 ezer alkatrészével - amelyek közül sok lényegesen összetettebb részegységekből áll, mint egy rézhuzal -, akkor máris érzékelhetjük az előttünk álló feladat nagyságát. A kihívás megoldása nyitott, összekapcsolt, iparágakon átívelő hálózatokat kíván az ellátási lánc valamennyi résztvevője számára, amelyek közül nem kevesen ádáz versenytársak. Ez ijesztő kilátás, de a német autóipar már most is közösen küzd a Catena-X Automotive Network révén.
A Catena-X partnerei között a német üzleti élet számos legnagyobb neve megtalálható: BMW, Deutsche Telekom, Bosch, Siemens, ZF Friedrichshafen, Mercedes Benz, Volkswagen, SAP SE és még sokan mások. A szövetséget azért hozták létre, hogy elősegítse az európai autógyártók, beszállítók, kereskedők, valamint szoftver- és berendezésszolgáltatók közötti biztonságos, de átlátható adat- és információcserére vonatkozó egységes szabványokat. Alapja a nyílt, skálázható, európai felhőalapú adatinfrastruktúra, a Gaia-X.
A Catena-X kísérleti szakasza az átláthatóság, az interakció gyorsaságának és a fokozott bizalomnak a javítására összpontosít a minőségirányítás, a logisztika, a karbantartás, az ellátási lánc menedzsmentje és a fenntarthatóság területén.
A szén-dioxid-követés a jövőben jól illeszkedik majd az értéklánc egészére kiterjedő fenntarthatóságot támogató, most kiépülő funkciókba. A cél a szén-dioxid-kibocsátás pontos feltérképezésének támogatása a teljes ellátási lánc mentén, beleértve az egyes alkatrészek, például az akkumulátorok vezetékének nyomon követhetőségét is. A Catena-X ezáltal megteremti az alapját az európai nettó zéró értékű ellátási láncnak. Heubach azt reméli, hogy a globális autóipar követi a majd a német példát.
Az adatok végtelen megosztása azonban nem képes önmagában csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Ehhez hatalmas mennyiségű megújuló energiára és az energiaigényes folyamatok olyan áthelyezésére van szükség, hogy bőséges legyen a megújulóenergia-forrás, kevésbé szén-dioxid-intenzív anyagok vehetők igénybe, az alkatrészek újrahasznosíthatók és újrafelhasználhatók, a termelés hatékonysága növelhető stb. De annak felismerése nélkül, hogy az adatmegosztási platformokon való együttműködés elengedhetetlen a szén-dioxid-semlegességhez, az autóipar éppúgy nem számíthat a nettó zéró termelési cél elérésére, mint ahogyan egy olyan vállalat sem számíthat a túlélésre, amely sem a bevételeit, sem a kiadásait nem követi nyomon.
