A kriptopénzekkel való kereskedést "haram"-nak - vagyis tiltottnak - minősítette Indonézia egyik legfőbb vallási hatósága, arra szólítva fel a világ legnagyobb iszlám országának mintegy 230 millió muszlimját, hogy ejtsék a saría törvényekkel ütköző érméket.
Az indonéziai Ulema Tanács, helyi nevén a MUI csütörtökön adta ki a kriptoellenes fatvát, Asrorun Niam Sholeh, a szervezet vallási rendeletekért felelős vezetője kijelentette, hogy ezek "a bizonytalanság, a fogadás és az ártalom elemeit mutatják", és a szerencsejátékhoz hasonlítja őket - jelentette a Reuters és a Bloomberg.
Bár a MUI rendeletei jogilag nem kötelező érvényűek, a legutóbbi döntés befolyásoló erővel bírhat Indonézia több mint 230 millió muszlimja körében, egy olyan országban, ahol a kriptokereskedelem az elmúlt évben robbanásszerűen megnőtt. A jelentések szerint csak 2020 és 2021 között négymillióról 6,5 millióra ugrott a piacon részt vevő indonézek száma, míg a kereskedelmi minisztérium szerint a kriptotőzsde értéke májusra elérte a 370 billió rúpiát (25,96 milliárd dollár).
Míg az indonéz kormány már betiltotta a kriptók fizetőeszközként való használatát - a rúpia az ország egyetlen törvényes fizetőeszköze -, addig a határidős és árupiacokon engedélyezi a befektetéseket és a kereskedést a digitális tokenekkel, sőt a központi bankja még saját kriptopénz bevezetését is fontolgatja.
A MUI döntése az elektronikus eszközök árutőzsdei kereskedelmét is megtiltotta, azonban a testület nyitva hagyott némi esélyt arra, hogy az egyes kriptók összhangban legyenek az iszlám joggal, vagyis a saríával, amely előírja, hogy az áruknak és a pénzügyi eszközöknek többek között legyen "fizikai formájuk, egyértelmű értékük és ismert pontos összegük", mondta Sholeh. Hozzátette, hogy ha a kriptopénzek "megfelelnek az iszlám szabályoknak, van mögöttes eszközük és egyértelmű előnyökkel járnak", akkor engedélyezhetőek lehetnek.
