Legelsősorban azzal, hogy a mintegy 1300 megkérdezett vállalatvezető többsége a klímaváltozást jelölte meg első helyen a cégére leselkedő kockázatok között, ezt követi a technológiai átalakulás és vele a nagy hozzáadott értéket előállítani képes munkaerő hiánya. A geopolitikai helyzet, a kiberbiztonság és a normál működési kockázatok csak ezek után következnek. Politikusi szólamok hallatán talán meglepő ez a sorrendváltozás (korábbi felmérésekben a klímaváltozás jelentette veszélyeket még csak az ötödik hely környékére rangsorolták a megkérdezettek), ám ha az üzleti érdekek, a felhasználói elvárások, a márkaépítés felől közelítünk, érthetőbbé válik, miért ugrott hirtelen az első helyre a klímakatasztrófa elkerülésének igénye.
Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója a jelentést ismertető sajtóbeszélgetésen a Shell vezérigazgatójának példájával illusztrálta, miért számít sokat a széndioxid-lábnyom mérséklése a vállalatoknak: az olajipari óriás első emberének bónusza attól függ, a Shell mennyire tudja mérsékelni széndioxid-kibocsátását. Meglehet, a nagyobb nyereséget hagyományos termékeiken érik el a vállalatok, ám már a részvényesek is kénytelenek elgondolkodni azon, érdemes-e profitmaximalizálás helyett több figyelmet fordítani a zöld célokra.
Ügyfélélmény és -nyomás
Világszerte egyre több vállalatnál lesz első vonalbeli célkitűzés az energiahatékonyság javítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a széndioxid megkötése és tárolása. Mindennek a kiindulópontja az, hogy a klímakatasztrófa elkerülhetetlenül bekövetkezik, ha nem teszünk ellene. Sokat számít a vásárlók tudatossága, nemcsak azért, mert saját környezetükben ők is sokat tehetnek például az alternatív energiaforrások kiépítésével, környezetbarát eszközök használatával, hanem azért is, mert közvetíthetik a gyártók, szolgáltatók, kereskedők felé a megváltozott felhasználói elvárásokat.
Amelyik vállalat nem hallja meg ezeket a hangokat, az a márka jó hírét fogja kockáztatni, vélekedett Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadásért felelő partnere. - Csakhogy a megújuló energiaforrások egy része jelenleg nem versenyképes, az energiahatékonysági beruházások egy része tisztán üzleti alapon belátható időn belül nem térül meg, tette hozzá.
Kockázat és kockázat között nagy a különbség. A klímaváltozás lassabb, bizonyos szempontból tervezhető, ezzel szemben a technológiai változás hirtelen érkezik és gyors lefutású egy vállalat számára. Mégis létezik, és egyre erősebben hat a vállalkozásokra a klímatudatossági kényszer, mert a fogyasztók egyre nagyobb csoportjai kötelezik el magukat olyan cégek mellett, amelyek bár nem kínálnak jobb, olcsóbb, kényelmesebb megoldást az adott fogyasztói igény kielégítésére, mint a versenytársaik, de amit nyújtanak, azt környezettudatos eljárásokkal valósítják meg, emlékeztetett Kovács Csaba.
Agilisnak vélik magukat
A KPMG felmérése szerint a nagyvállalati vezetők előszeretettel gondolják magukat agilis vezetőknek, de pusztán ettől a cég maga nem válhat éllovassá.
- Sokan beszélnek agilitásról, de nagyon kevés vállalatnak sikerül valóban azzá válnia, jegyezte meg Robert Stöllinger. - Különösen a nagyvállalatok esetében igaz, hogy az új trendek inkább veszélyt jelentenek számukra, mint lehetőséget, mert az agilis cégvezetés kevés a sikerhez, a teljes vállalatot átható kultúraváltásra van szükség, és ez nem könnyű feladat.
A KPMG felmérése szerint a vállalatvezetők 63 százaléka tekint "diszruptorként" a cégére a maga piacán, de ennél valójában sokkal kevesebben lesznek, akiknek valóban sikerül megváltoztatniuk az adott piac játékszabályait. Másfelől viszont a diszrupció többnyire nem a teljes értékláncot érinti, sokkal inkább annak egy jól meghatározott részét, a disztribúciót vagy az ügyfélkapcsolatokat, míg gyakori, hogy az alapvető üzleti célok változatlanok, de a későn jövők így is pillanatok alatt óriási versenyhátrányba kerülhetnek.
Míg az Egyesült Államokban és néhány más országban - vegyük példának a Tesla-vezér Elon Muskot - a karizmatikus vezetők a cég arcaként szerepelnek a köztudatban, hazánkban erre alig találunk példát, hangzott el a sajtóbeszélgetésen. A hazai vállalatvezetők jelenleg a munkaerőhiányt tartják a legnagyobb problémának, amire nem találnak megfelelő választ, legföljebb a HR-funkciók erősítésében, a digitális kor elvárásainak megfelelő munkavállalói élmény kialakításában keresnek megoldást.
