A hazai kis- és középvállalatok körében az európai átlagot meghaladó mértékben elterjedt a felhőszolgáltatások használata, számoltunk be róla két éve az Ipsos Mori akkori felmérésének apropóján (Adatok a felhőből nézve, 2013/14-es lapszám). Míg Európában 53, addig Magyarországon a kkv-k 66 százaléka használt 2013-ban valamilyen felhőszolgáltatást – jellemzően kapcsolattartásra és az együttműködés támogatására.
Computerworld: Mi jellemzi a kkv-k vállalatirányítási gyakorlatát? Mennyire terjedt el körükben a fejlett megoldások, pl. az üzleti mobilitás és a döntéshozatal BI-támogatása, a felhőalapú ERP-megoldások használata?
Vass Gábor: A piacelemző cégek egy ideje már arra figyelmeztetnek, hogy az IT-beruházásokkal kapcsolatos döntések egyre nagyobb, 30-40 százalékát az üzleti oldal hozza meg. Meglepő adat viszont, hogy a felsővezetők – vezérigazgatók, ügyvezetők, pénzügyi és marketingigazgatók – 80 százaléka úgy véli, az üzleti döntéshozatalt segítő alkalmazások, közöttük az ERP-rendszerek és a BI-eszközök beszerzését illetően jobban tud választani, mint az IT-oldal.
Figyelemre méltó módon az IT-vezetők 70 százaléka is kijelentette, hogy ha egy megoldás bevezetésével csökkenteni tudja a vállalat költségeit vagy növelheti az üzlet hatékonyságát, akkor hajlandó nagyobb kockázatot vállalni. Más szóval mostanra eloszlani látszanak a felhőszolgáltatások biztonságával és megbízhatóságával kapcsolatos, korábbi aggályok. Két-három éve még az adattárolás helyével, szabályozásával kapcsolatos kérdések az elsők között merültek fel a cloud kapcsán. Mára az üzleti értékteremtés került a figyelem középpontjába, ami annak is köszönhető, hogy egyre több vállalat használ mind magabiztosabban felhőszolgáltatásokat házon belül működő rendszerei mellett, hibrid környezetben.
CW: A Microsoft kis- és középvállalati ERP-megoldása, a Dynamics NAV saját szerveren, magánfelhőben, partner által hosztolt és nyilvános felhőben, Azure platformon is bevezethető. Hogyan használják ezt a rendszert a hazai kkv-k?
VG: Közép-Kelet-Európában azért nem terjedtek még el olyan mértékben a felhőalapú, üzleti megoldások, mint Nyugat-Európában. Míg Finnországban, Svédországban, általában a skandináv államokban és az Egyesült Királyságban felhőrobbanás zajlik, addig Magyarországon másfél-kétéves lemaradásban vagyunk ehhez képest. Itt most nem az ingyenes felhőszolgáltatások elterjedésére kell gondolni, amelyekkel sok kisvállalat megoldja a levelezést és a dokumentumok szerkesztését, megosztását, hanem a kimondottan vállalatoknak szánt, különböző előfizetői csomagokban elérhető felhőszolgáltatásokra, amilyen a Dynamics NAV és CRM Online, az Office 365 szolgáltatáscsomag.
Egy másik, 2014-es felmérés szerint Magyarországon az 50 főnél nagyobb cégek – ebbe a csoportba kb. 5 ezer vállalat tartozik – 70 százaléka használ üzleti levelező szolgáltatást, 40 százalékuknak van internetes alkalmazása, és 22 százalékuk fizet elő valamilyen SaaS-szolgáltatásra. A 10-50 főt foglalkoztató magyar kisvállalatok mintegy 30 ezres táborában a cégek 40 százaléka használ üzleti email szolgáltatást, míg SaaS-megoldást kb. 15 százalékuk.
A következő időszakban a hazai kkv-k sorrendben a konferencia- és együttműködés, a levelezés és hatékonyságnövelés terén tervezik a legtöbb fejlesztést, míg más, európai országokban jellemzően a levelezés szerepelt az első helyen.
Magyarországon a kkv-k jelentős többsége saját informatikai környezetében használja a vállalatirányítási rendszert. Új ügyfeleink közül azonban egyre több választja a felhőalapú szolgáltatási modellt, elsősorban a hagyományos IT-infrastruktúrához képest lényegesen alacsonyabb üzemeltetési költségek, a biztonságos, magas rendelkezésre állású adatközpont és a gyorsan méretezhető kapacitások miatt. Lényeges szempont, számukra az is, hogy a saját IT-környezetben telepített rendszerhez képest a felhőalapú ERP-megoldások lényegesen gyorsabban üzembe helyezhetők.
CW: Milyen körülmények befolyásolják a felhőalapú megoldások további elterjedését?
VG: A harmadik vállalati platform megjelenése, a vállalatok digitalizálódása olyan feladatok elé állítja a kkv-kat is, amelyeket a felhőszolgáltatások segítségével könnyebben megoldhatnak. Ilyen kihívás például a mobilitás támogatása. Egy felmérés szerint az infómunkások tavaly fejenként átlagosan 3 digitális eszközt használtak, és ez a szám a következő három évben négyre fog nőni. Nem cipelnek persze magukkal ennyi eszközt mindenhová, hanem arról van szó, hogy átlagosan három eszköz kötődik egy személyhez, aki minden élethelyzetben, az irodában, útközben, az ügyfélnél, terepen vagy otthon azt használja, amelyen a leghatékonyabban tud dolgozni. A jövőben ezek az eszközök részben konszolidálódni fognak, egyik lehetséges megoldásként egy dokkolható okostelefonnal vagy tablettel is kialakítható lesz a PC-s munkakörnyezet. Másrészt a munkahelyi és a magáncélú felhasználás is találkozik ezeken az eszközökön. Az eszközmenedzsmenttől kezdve az azonosságkezelésen át az alkalmazásfejlesztésig számos kihívással kell már ma is megbirkóznia a kkv-nak ahhoz, hogy ez a hordozhatóság megvalósulhasson, és a felhőszolgáltatások mindebben sokat segíthetnek.
Ugyanez elmondható az analitikai igények kiszolgálásáról is. Az Ipsos Mori nemrégiben megismételte felmérését (Microsoft – 4th SMB Survey), amelynek során több mint 5 ezer kkv-t kérdezett meg Európa 16 országában, közöttük Magyarországon is, ahol 303 cég adott válaszokat. A felmérés során a válaszadók 30 százaléka mondta, hogy nem vagy csak nehezen tudja kezelni az információáradatot. Felhőben sokkal könnyebben használatba veheti a felhasználók széles köre azokat az eszközöket, amelyek a releváns információk kiszűrését, felkutatását éppúgy intelligens módon segítik, mint a vállalati adatvagyon és a külső forrásokból elérhető információk nagy teljesítményű, akár valós idejű és összetett elemzését. A felmérésből kiderült, hogy a kkv-k az IT értékét azon mérik, hogy segítségével mennyiben fűzhetik szorosabbra, szabhatják személyre és mélyíthetik el ügyfélkapcsolataikat.
Amikor az Ipsos Mori arról kérdezte a kkv-kat, hogy munkájukat mi segítené leginkább, 30 százalékuk egyszerűbb és könnyebb adminisztrációt, 25-25 százalékuk hatékonyabb megbeszéléseket és jobb szoftvertechnológiát említett. Nagyon jó eredménynek tartom, hogy a válaszadó kkv-k 22 százaléka már folyamatos online elérést biztosító IT-környezettel támogatja tevékenységét, 40 százalékuk következetesen helyezi át folyamatait ebbe a modern környezetbe. Negyedük azonban még mindig nagyrészt papíralapon dolgozik.
CW: Milyen szerephez jutnak a migráció előmozdításában a Microsoft nyilvános felhőszolgáltatásai és hazai partnerei?
VG: A kkv-k, különösen a CRM- és ERP-rendszert használó cégek már ma is aranybányával felérő adatvagyont birtokolnak, de azt sok esetben nem tudják kiaknázni. Ebben közrejátszik, hogy a BI projektek sokáig komplex és költséges beruházásnak számítottak, amelyet csak a nagyvállalatok engedhettek meg maguknak. Napjainkra ez megváltozott. A szállítók, közöttük a Microsoft is, olyan felhőalapú és hibrid megoldásokat kínálnak, amelyek a fejlett analitikai képességeket mind költségek, mind felhasználói élmény tekintetében a kkv-k számára is hozzáférhető szolgáltatási modellben és modern, különböző eszközökre optimalizált kezelőfelületen keresztül kínálják.
Az Office 365 felhőalapú és PC-re telepíthető alkalmazásaiban az Excel és a Power BI révén az eddigiekben is elérhetők voltak üzletiintelligencia-képességek, amelyeket folyamatosan továbbfejlesztünk az alapul szolgáló SQL Server és Azure technológiákkal együtt, és újabb szolgáltatásokkal bővítjük a palettát, amilyen például az Office 2016-ban megjelenő Delve is. A releváns információkat intelligens módon felkutató Delve az Azure Machine Learning technológiát használja, amely az IoT Suite-tal együtt felhőalapú megoldásokkal segíti a vállalatokat, hogy az olyan, feljövő technológiákra építsenek, mint a dolgok internete, és a történeti adatok analizálása mellett előremutató elemzéseket is készítsenek.
Három éven belül a hazai kkv-k több mint fele olyan felhőszolgáltatásokat fog használni a produktivitás növelése és a hatékonyabb kapcsolattartás érdekében, mint amilyen az Office 365 is. Ebben az időszakban az ERP-funkciók némelyikét, például a mobilszámlázást is a felhőbe viszik majd a kis- és középvállalatok. Fokozatosan fognak előrehaladni ezen a téren, amíg eljutnak az analitikai felhő használatáig.
Be kell járnia ezt az utat több száz, hazai kkv partnerünknek is, az infrastruktúra-üzemeltetés ugyanis fokozatosan átkerül a nyilvános vagy hosztolt felhőkörnyezeteket működtető IaaS- és PaaS-szolgáltatókhoz. Olyan üzleti modellre kell áttérniük, amelyben az alapszolgáltatásokra építve nagyobb üzleti értéket tudnak adni a kkv-knak. Kihívás, de egyszersmind nagy lehetőség is ez partnereink számára, mivel az Azure platformon és a hozzá tartozó piactéren keresztül világszerte elérhetik a vállalatokat Office 365 és Dynamics NAV, CRM alapú, iparágspecifikus, mobil és BI megoldásaikkal. Az elmúlt két évben több hazai partnerünk jelent meg ilyen Office 365 alapú fejlesztésekkel a produktivitás támogatása terén, amelyek több tízezer végfelhasználó munkáját teszik hatékonyabbá a kkv-knál.
CW: Tavaly nyár óta nem hallottunk Dynamics NAV-vonatkozású bejelentést a Microsofttól. Melyek az újabb fejlemények az ERP rendszert illetően?
VG: A Dynamics NAV 2015-ös (múlt év júliusában bemutatott – a szerk.) verziója épp most jelent meg Magyarországon. Nyolcadik generációs vállalatirányítási rendszerünket még kiterjedtebben integráltuk Office 365 és Azure felhőszolgáltatásainkkal. A Dynamics NAV túlmegy a hagyományos ERP-megközelítésen, teljes körű üzleti megoldásként használható integrált dokumentumkezelő, levelező, közösségi média, hangalapú és videokonferencia szolgáltatásokkal együtt. Mobilalkalmazásaival pedig okostelefonokon és tableteken is teljes értékű vállalatirányítási funkciókat érhetnek el a kis- és középvállalatok.
