Tavaly júliusban adott előrejelzésében az International Data Corporation (IDC) 1 százalékos éves növekedésre adott előrejelzést az IT-szolgáltatások hazai piacára nézve. Ezt a várakozást a forintban mért 2,5 százalékos növekedés ugyancsak felülmúlta 2013-ban. Dollárban a bővülés még nagyobb arányú, 3,2 százalék volt.
– A kiszámíthatatlanság annak tudható be, hogy az IT-szolgáltatások piacát két-három, nagyobb kormányzati projekt megvalósulása vagy elmaradása végletekbe viheti, és ezt látjuk a tavalyi adatokon is – mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. – A piac kormányzati szektoron kívüli szelete nagyjából 0,5 százalékot nőtt csupán.
A kormányzati költéstől való függésből következik, hogy a piacot a projekt típusú szolgáltatások – a rendszerintegráció, az alkalmazások testre szabása és az egyedi fejlesztés, valamint a tanácsadás – tudják felfelé húzni, a support és az outsourcing-szolgáltatások szerepe háttérbe szorul. Bár ezen belül tavaly is az alkalmazásokhoz fűződő szolgáltatások alszegmense bővült gyorsabb ütemben, a projektszolgáltatások legnagyobb szeletét a rendszerintegráció teszi ki.
Erős polarizáció
Tükrözik ezt az elmúlt évben indított kormányzati projektek is, mint például az online pénztárgépek back-end környezetének kialakítása a NAV-nál, az e-Útdíj bevezetése, illetve a kormányzati felhő építése. A nagy rendszerintegrációs projektek mellett a kormányzati szférában működő szakági rendszerek folyamatos fejlesztése is feladatokat ad az IT-szolgáltatóknak. A versenyszféra szereplői elsősorban a szerverkörnyezet konszolidálását és a hatékonyság, a termelékenység növelését célzó projektjeikhez keresik a szolgáltatók szakmai közreműködését.
– Miután a kormányzat európai uniós források felhasználásával valósítja meg projektjeit, tavaly fel kellett gyorsítania az elérhető pénzeszközök allokációját, hogy a hétéves uniós költségvetési ciklus végén, a 2015-ig meghosszabbított határidő előtt behozza lemaradását, és ez további lendületet adott a szolgáltatáspiacnak – mondta Balicza Gábor. – A központi kormányzat mellett a szférához tartozó további területeken egyedül a közlekedésben valósulnak meg látványos informatikai projektek. Az egészségügyben és az oktatásban, ahol szintén szükség van konszolidációra és a hatékonyság növelésére, az IT-fejlesztéseket mélyreható ágazati átalakításoknak kell megelőzniük, illetve kísérniük ahhoz, hogy a közlekedési szektor projektjeihez hasonlóan látványosak legyenek.
A versenyszférában ugyanakkor nincs érezhető hatása az uniós költségvetési ciklus lezárásának, az IT-szolgáltatásokra és egyáltalán informatikára legtöbbet költő pénzügyi szolgáltatók, távközlési és gyártóvállalatok ugyanis többnyire nagy, nemzetközi cégek leányvállalatai, amelyek kevésbé férnek hozzá ilyen támogatáshoz. Ezek a cégek az elmúlt évben is konzervatívan álltak hozzá önerőből finanszírozott fejlesztéseikhez. Egyébként is jellemző, hogy kisebb projekteket valósítanak meg, amit ma már a technológia is lehetővé tesz, így ez nem kizárólag a kockázatok minimalizálására irányuló erőfeszítésekkel és a szűkre fogott IT-költségvetéssel magyarázható.
Az ígéret szegmense
Egyébként napjainkban a technológia már azt is lehetővé teszi, hogy a vállalatok hibrid kialakítású IT-környezeteket használjanak, házon belül üzemelő rendszereiket, amikor ez szükséges, külső szolgáltatónál, a felhőben elérhető erőforrásokkal bővítsék, egyszerre használjanak helyben és a felhőben működő alkalmazásokat.
– Az alkalmazáshoszting-piac bővült ugyan az elmúlt évben, de elsősorban a vállalatcsoporton belül szolgáltató, ún. captive-szolgáltatók nagyobb aktivitásának köszönhetően – mondta Balicza Gábor. – Az infrastruktúrahoszting-szolgáltatások piaca tavaly is csökkent, itt a méretet ugyanis egy viszonylag szűk nagyvállalati kör adja felhasználói oldalon, a szolgáltatásokat használó, sok kisvállalat döntései nem befolyásolják úgy a piacot, mint például az Allianz Csoport kelet-közép-európai adatközpont-migrációs projektje. Mindent egybevéve az IT-szolgáltatások piacán az outsourcing-szolgáltatások szegmense tavaly sem hozta a teljesítményt, amelyet sokan várnánk tőle.
Idén, forintalapon 5 százalék körüli növekedésre számít az IDC az IT-szolgáltatások hazai piacán, amelyen a kormányzati projektek súlya még 2015-ben is döntő lesz. Ugyanakkor érezhetően bizakodóbbá váltak a versenyszféra szereplői is saját informatikai költésüket illetően. A piacelemző tavaszi, több mint száz vállalat részvételével készült felmérésében (IDC IT Services End User Survey 2014) a megkérdezettek közel fele, 46 százaléka mondta azt, hogy 2014-ben új technológiákra irányuló IT-beruházást tervez – az egy évvel korábbi adathoz képest ez 10 százalékos növekedést jelez. Külső IT-szolgáltatónál azonban csak a válaszadók 20 százaléka fog többet költeni, mint tavaly.
