Egyes munkakörökben a járvány levonulása után is megmarad a home office, mert a pandémia idején bevált, olvasható ki a Kvazar.cloud villámfelméréséből. Egytől tízig terjedő skálán a megkérdezettek 6,1-re pontozták azt a lehetőséget, hogy munkatársaik az enyhítések után visszatérnek az irodai környezetbe, és 8,8-ra azt, hogy a felhős távmunka-megoldásokat a jövőben is alkalmazni fogják. Pedig igen messziről indultunk. Mielőtt kirobbant volna a járvány, a Gallup-féle Globális Munkahelyi Felmérés szerint a magyar munkavállalók mindössze 2,5 százaléka dolgozott távolról, a JobsGarden tavalyi felméréséből pedig az derült ki, hogy azon cégek 70 százaléka, ahol akkor nem volt home office, nem is tervezte annak bevezetését. Ebben hozott áttörést - szerte a világon - a koronavírus villámgyors terjedése. A járványügyi intézkedések lazítása azonban még nem jelenti azt, hogy kukába dobhatjuk a maszkot és az elővigyázatosságot.
A személyes érintkezéseket egyelőre jobb elkerülni, és az üzletmenet sem zökken vissza azonnal a régi kerékvágásba. A távmunka ezért egyes munkakörökben még jellemző marad, viszont be kell vezetni az otthoni munkavégzés hatékonyságát objektíven mérő megoldásokat, hiszen nem mindenki alkalmas arra, hogy hónapokon keresztül ugyanazt a teljesítményt nyújtsa otthonról, mint a nagy erőket mozgósító veszélyhelyzetben vagy általában a munkahelyén.
A járvány elvette az állásukat
Már aki visszatér. A Zyntern.com állásportálnak még a kijárási korlátozások lazítása előtt készült felmérése szerint országosan a 16-26 éves fiatalok több mint negyede vesztette el munkáját, majdnem egyharmaduk pedig bércsökkenésre számít. Kevéssé meglepő módon a szakképzésben tanuló vagy dolgozó fiatalok és a bölcsészek kilátásai a legrosszabbak, az informatikában, az agráriumban és a mérnöki területeken dolgozók aggódnak legkevésbé a jövőjük miatt, és a fővárosban többen vesztették el állásukat, mint vidéken.
A koronavírus-járvány katasztrofális gazdasági hatásai ellenére a digitalizáció terén óriási lendületet vett a fejlődés. Nagyvállalatoktól a mikrovállalkozásokig minden cég rohamtempóban próbál alkalmazkodni az új körülményekhez. A felmérést kitöltők több mint fele válaszolta, hogy a cégek erőteljes digitális fejlesztésekbe fognak kezdeni. Ennek a folyamatnak a mérésére tesznek kísérletet a digimeter.hu weboldalt megalkotó hazai cégek, emlékeztetve arra, hogy a digitalizációban is vannak hatékonyabb és kevésbé hatékony eszközök, sőt akár tévutak is. Az oldalon található kérdőívvel azt igyekeznek felmérni, hogy a kkv-szektor egyes szereplői milyen eszközökkel és módszerekkel próbáltak és próbálnak reagálni a járvány miatt kialakult, eddig ismeretlen kihívásokat hozó helyzetre, illetve milyen sikerek és kudarcok érik őket. Letölthetők lesznek a végeredményen kívül azok a mérőszámok is, amelyek idősorosan mutatják be a hazai vállalkozások digitális versenyképességi indexét.
Hőmérőtől az automatizálásig
Amint beindul a termelés, és visszatérnek helyükre a dolgozók, új feladatok hárulnak a vezetésre. A Vodafone ajánlásai között olyan hőkamera szerepel, amely folyamatosan méri az előtte elhaladók testhőmérsékletét, így ellenőrizni lehet, hogy a telephelyen mozgó alkalmazottak és vendégek lázasak-e. A Konica Minolta IoT-kamerája 1-5 méter távolságból képes akár 0,3 °C pontossággal mérni az adott tárgy vagy személy hőmérsékletét. A beállított értéknél magasabb hőmérséklet esetén hangjelzést ad ki a rendszer, de az értesítés lehet a számítógépen felugró ablak vagy e-mail is. Első felhasználója a Würth Szereléstechnika Kft., melynek budaörsi telephelyén kontrolleszközként kézi hőmérős ellenőrzést is végeznek az összes dolgozón.
Sok más multihoz hasonlóan a Continental gyárai szerte a világon különböző kezdeményezésekkel vették ki részüket a fertőzés megállításából: egyes üzemekben hitelesített védőfelszereléseket készítettek, másokban könyökkel lenyomható kilincstámaszokat gyártottak vagy mentőautók beszerzésében segítettek. Most, hogy a társadalmi távolságtartás már a mindennapi élet részévé vált, saját ötleteket osztanak meg és innovatív koncepciókat dolgoznak ki.
Az SAP-nél saját termékeikre építve komplex forgatókönyvet készítettek az újrainduló vállalatok számára, melynek első eleme a munkaegészségügy, azaz a járványügyi intézkedések átültetése a gyakorlatba. A vállalatok számára ebben az időszakban a legnagyobb kihívás, hogy egészséges egyensúlyban legyenek az óvatossági intézkedések és az üzleti megfontolások. A teendők közé tartozik a már említett lázmérés, a távolságtartás, a gyanús esetek jelentése, a kommunikációs csatornák kialakítása.
Ennek professzionális megvalósítása az SAP Environment, Health and Safety (SAP EHS), amely végigvezet a protokollok kialakításán, és egymaga képes kiváltani a legtöbb nagyvállalatnál nagy számban létrehozott incidenskezelő, dolgozói egészségmonitorozó és egyéb alrendszereket.
Miként saját házuk táján is tapasztalhattak kisebb-nagyobb fennakadásokat a vállalatok, partnereik és beszállítóik is válságos időket éltek át. Előfordulhatnak minőségi és szállítási problémák az alapanyagoknál, alkatrészeknél, félkész termékeknél például a hirtelen megnövekedett vagy épp lecsökkent kereslet miatt. Jelenleg éppen azoknál a cégeknél jelent hatalmas kihívást az ellátási lánc újraélesztése, amelyek a just-in-time rendszerek bevezetésével az elmúlt években mesterei lettek a hatékonyság maximalizálásának. Az újragondolást segítheti egy olyan megoldás, mint az SAP IBP (Integrated Business Planning) tervező, amelynek lényege, hogy az ellátási láncban részt vevő - silókban működő - külső és belső feleket összeköti, akik közösen, egy adathalmazon dolgozva alakítják ki az ellátáshoz kapcsolódó működési terveket. Kormányzati szerveknél használható például maszkok, védőfelszerelések iránti igény előrejelzésére országos, megyei vagy betegellátó intézmény szintjén.
A lazítással újrainduló vállalati élet korántsem jelenti azt, hogy onnan folytatná mindenki, ahol abbahagyta: változó szabályok, sokasodó pluszfeladatok és megoldandó problémák teszik próbára a dolgozók kitartását. Ilyen körülmények között különösen nagy figyelmet kell fordítani a tájékoztatásukra, motiválásukra, munkájuk újraszervezésére.
A folyamatok fokozatos helyreállásával a tűzoltás-jellegű feladatok helyét egyre inkább át fogja venni az előretekintő tervezés. A piaci környezet változása szinte minden céget a vállalat teljesítményével kapcsolatos forgatókönyvek újragondolására késztet. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy az eladott termékek vagy szolgáltatások a fix költségekre mindenképp nyújtsanak fedezetet. A jövedelmezőséget minden vállalatnak újra kell számolnia, adott esetben a költségoldalt újrastrukturálva, hogy a reális piaci remények mellett is fenntartható pályán maradjon. Ehhez érdemes innovatív, a mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra és más intelligens technológiára épülő vállalatirányítási rendszerekre hagyatkozni.
Válság idején a legnagyobb érték a hűség. Az újratervezés egyik mozgatórugója lehet sok cégnél, hogy minél közelebb hozza magához a vevőt, kettős céllal: egyrészt ezáltal szorosabb ellenőrzést gyakorolhat az ideálisan elképzelt kiszolgálási és termékminőségre, másfelől pedig megspórolhatja a termékre rakódó közvetítői felárakat, amivel saját nyereségességét javíthatja, illetve tartalékolhat a vevői kedvezményekre.
Végül még egy jóslat a szoftvercégtől: a rutinszerű feladatokat egyre több cég váltja majd ki automatizálással, hogy a humán munkaerő valódi, összetett problémák megoldására, a vevők magas szintű kiszolgálására koncentrálhasson.
Házi felmérés a tanulásról
Minden tiszteletet megérdemelnek azok a pedagógusok, általános-, középiskolai és felsőfokú oktatók, zenetanárok, logopédusok, jógaoktatók és coachok, hogy csak néhányat említsünk, akik gyakorlatilag egy hétvége alatt álltak át frontális oktatásról, csoportos tréningről virtuális tanteremre. A teljes területről készült kutatás még várat magára (ha megszületik egyáltalán), az INNObyte Zrt. saját munkatársai körében készült nem reprezentatív felmérés csak néhány tanulsággal szolgál.
Ennek eredményei alapján a megkérdezettek felénél a gyerekek kis segítséggel boldogultak a digitális oktatásban. Külön terhet rótt a szülőkre, hogy a tanárok nagyon sokféle rendszert használnak, például Krétát, Google Classroomot, Skype-ot, Zoomot, Microsoft Teamst, e-mailt, Discordot, Facebookot, Google Hangouts Meetet, DC-t, Bookrclasst, Readmentát, Learningappst, Quizletet stb. - akár egy osztályon belül is. A távértékelési módszerek közül a beküldendő fotó/videó a legelterjedtebb (94 százalék), valamint a feleletválasztós tesztek (71 százalék) és a beadandók (68 százalék).
Általában kialakult a családokban valamilyen napirend, így a szülők tudnak dolgozni, míg a gyerekek tanulnak. Az INNObyte munkatársai között sokan egy lépéssel tovább is mentek, és saját Google Drive mapparendszerbe gyűjtik a gyerekek aznapi feladatait vagy feladatkövető rendszert alkalmaznak. Csúcsra vitte az időbeosztást az a család, amelyik az agilis szoftverfejlesztés módszertanát vezette be a tanulásra: reggel megbeszélik az aznapi teendőket, feladatokat, napközben folyamatosan frissítik a státuszt, pénteken pedig átnézik az adott hétre esedékes határidőket, és hogy sikerült-e mindent teljesíteni, illetve felveszik a naptárba a következő hét feladatainak határidejét és az online órák időpontjait.
