A világ egyik legnagyobb szoftvercégeként számon tartott Microsoft már tavaly ősszel közzétette, hogy a jövőben a szolgáltatásokra és az eszközökre fog összpontosítani. Ezt követően Steve Ballmer augusztus végi bejelentése, miszerint egy éven belül távozik a vezérigazgatói pozícióból, a megkezdett szervezeti átalakítások közepette nagyobb meglepetést keltett, mint a tervezett akvizíció híre.
Miután a részvényesek mellett az Európai Unió, az Egyesült Államok, valamint számos más, érintett ország versenyhatósága is jóváhagyja a tranzakciót, a Microsoft összesen 5,44 milliárd eurót fizet a Nokiának – 3,79 milliárdot az eszközök és szolgáltatások üzletágért és 1,65 milliárdot licencdíjként a finn cég szabadalmainak használatáért.
A várhatóan 2014 első negyedében záruló ügylet egy korszak végét jelenti az egyre kevesebb telefont értékesítő, csökkenő piaci részesedéssel szembesülő, veszteséges negyedéveket záró Nokia történetében, amely a továbbiakban a hálózati eszközök, valamint térkép- és helyalapú szolgáltatások fejlesztésére fog fókuszálni, de a Microsoft életében is fordulópontnak bizonyulhat.
Lépéskényszer
A szoftverplatformok piacán a mobil operációs rendszerek, a hardverpiacon a számítógép szerepét átvevő okostelefonok és táblagépek szegmense nő a leggyorsabban. A Microsoftnak nem sok választása maradt, miután mobiltelefon-stratégiája, amely az elmúlt 15 évben kizárólag a szoftverplatform – a Windows Mobile, majd a Windows Phone – fejlesztésében merült ki, lényegében kudarcot vallott. A Google és az Apple kiterjedt ökoszisztémája által uralt piacon, bár időnként más mobilgyártók is megjelentek egy-egy Windows Phone alapú modellel, a szoftvercég gyakorlatilag egyetlen partnerre, a Nokiára támaszkodhatott – fejtette ki anyalapunknak Ben Wood, a CCS Insight vezető elemzője.
A felvásárlás tehát mindkét cégre nézve pozitív fejleményeket hozhat a jövőben – de sok múlik majd a két szervezet egyesítésének sikerességén.
– A két vállalat az egyesítést követően erősebb piaci szereplővé válik, de valószínűleg magára fog maradni a Windows Phone alapú, új eszközök gyártásában – mondta Carolina Milanesi, a Gartner elemzője. – Hacsak nem történik valami zűr az Androiddal, a többi telefongyártó aligha fog új platformot keresni leendő termékeihez, és ez az egyesülés Android-oldalon nem változtat semmin.
A Gartner adatai szerint az idei év második negyedében az Android alapú telefonok 79 százalékos piaci részesedéssel bírtak, szemben az Apple iOS 14,2 és a Windows Phone 3,3 százalékával. Jóllehet a felvásárlás megteremti a feltételeket a hardver és a szoftver szorosabb integrálásához, és a továbbiakban több pénz jut majd kutatásra és marketingre is, egyúttal annak kockázatát is növeli, hogy a Microsoft elrontja a dolgot, véli a Gartner szakértője.
A siker záloga
Minden okostelefon-gyártó – így a Microsoft – jövőbeni sikere nagyrészt azon múlik majd, hogy tud-e olcsó, versenyképes eszközöket szállítani a feltörekvő piacokra, mert a növekedés nagyrészt ezekben az országokban lesz.
A Nokia ebben a szegmensben Asha telefonjaival van jelen, amelyek azonban – a Lumia családhoz hasonlóan – nehezen állják a versenyt az olcsó, Android alapú eszközökkel. A Microsoftnak nem szabad szem elől tévesztenie ezt a piacot, még olcsóbb okostelefonokat kell kínálnia, és Ben Wood szerint ehhez szükség lehet a Windows Phone mobil platform pehelysúlyú változatának sürgős kifejlesztésére is. A Microsoft sokat tanulhat a Nokiától ezen a téren, ami jól jöhet még a Windows Phone operációs rendszer 100 dollárnál olcsóbb eszközökre ültetésében, tette hozzá Carolina Milanesi.
A két cég közötti ügylet egyben azt is mutatja, hogy az okostelefon-piacon milyen kiélezetté vált a verseny, mondta Francisco Jeronimo, az IDC kutatásvezetője.
– A Nokia nagyon komoly nehézségekkel nézett szembe, ehhez nem fér kétség – fejtette ki Francisco Jeronimo. – Ilyen lépésre egyetlen cég sem szánja rá magát egykönnyen, és biztos vagyok benne, hogy a döntést sok vita előzte meg a finn mobilgyártónál. A Nokiának azonban végül be kellett látnia, hogy megfelelő pénzügyi háttér hiányában önállóan már nem tud versenyezni az olyan piaci szereplőkkel, mint az Aple és a Samsung.
A nagy kérdés most az, hogy a felvásárlás milyen hatással lehet az iparágra, amely maga is jelentős változáson megy keresztül. Az akvizíció híre mindössze három héttel az után röppent fel, hogy a BlackBerry bejelentette, külön bizottságot hozott létre, amely a cég jövőjének biztosítása érdekében alternatív stratégiákat keres, beleértve egy vegyes vállalat létrehozásának vagy a cég eladásának lehetőségét is.
– A történet nem csupán arról szól, hogy jó okostelefont kell készíteni – fogalmazott a kutatásvezető. – A piac telítődik, ahhoz, hogy egy szállító versenyben maradhasson, tőkeerő szükséges. Ennek hiányában a gyártó nehéz helyzetbe kerül, ahogyan azt a BlackBerrry, a HTC és most a Nokia példája is mutatja.
Az akvizíció részeként Stephen Elop is visszatér a Microsofthoz, hogy az eszközökért felelő, kibővített üzletágat vezesse. Elop 2010 végén távozott a szoftvercégtől, hogy a Nokia vezérigazgatói székébe üljön. A finn vállalat a rákövetkező évben kötött partneri megállapodást a Microsofttal a Windows Phone telefonok fejlesztésére és gyártására.
– A tranzakció legalább annyira Elop visszahozatalát is célozza, mint azt, hogy a Microsoft mobilgyártóként jelenhessen meg a piacon – mondta Jack Gold, a J. Gold Associates elemzője. – Elop visszatérése jelzi, hogy a Microsoftnak frissen gondolkodó vezetőkre van szüksége mind az irányítás, mind a termékfejlesztés terén. Éppen ezért Elopban Ballmer egyik legesélyesebb utódját láthatjuk.
