Alig több mint egy héttel a kinevezése után nyilatkozott lapunknak Tomas Volek, az Accenture magyar és szlovák irodáinak új ügyvezető igazgatója. A húszéves Accenture-múlttal rendelkező, korábban rendszerintegrációs projekteken edződött volt SAP szakértőt elsősorban a régió digitalizációs eredményeiről kérdeztük.
Computerworld: Az Accenture 120 országban van jelen közel 425 ezer fővel. A vállalat ez év elején az Accenture Global Delivery Network részét képező új Advanced Technology Centert nyitott Budapesten. Hányan dolgoznak ebben a központban?
Tomas Volek: A régióban három helyszínen működik Accenture Advanced Technology Center: a magyarországi egyelőre a legkisebb, itt jelenleg kétszázan dolgoznak, de ezt a számot szeretnénk megduplázni. A legnagyobb Pozsonyban van, körülbelül ezer fővel, míg Bukarestben háromszáz körüli a létszám. Mindemellett létezik egy másik, az Industry X.0 témákra összpontosító központok hálózata is, ahol több mint 700 fő dolgozik Magyarországon és Romániában.
Tomas Volek, a magyar és szlovák irodák ügyvezető igazgatója, Accenture
CW: Az említett országok mindegyikében a GDP jelentős hányadát adja az autógyártás. Mely egyéb szektorokban járul hozzá a jövő építéséhez az Accenture?
TV: Lényegében minden ágazatban jelen vagyunk a pénzvilágtól a biztosítói ágazaton, a telekommunikációs és gyártóiparon át a közműszolgáltatásokig, az állam- és közigazgatásig és az egészségügyig. Magyarországon és Romániában azonban elsősorban a gyártóiparra, ezen belül például a hálózatba kapcsolt autók fejlesztésére összpontosítunk. Az Advanced Technology Centerben dolgozó munkatársaink mintegy 20 százaléka, illetve az Industry X.0 üzletágunkban dolgozók többsége ezzel a területtel foglalkozik, persze nemcsak a helyi piacok, hanem európai és egyesült államokbeli, kanadai szereplők számára is.
CW: A hálózatba kapcsolt autók fejlesztése a digitális átalakulás jó példája. Az irányítása alá tartozó országokban milyennek tartja a digitális transzformáció tempóját?
TV: Az új termékek zöme digitális fejlesztés, akármelyik régiós országot nézem. Magyarországon is számos vállalat digitális átalakulását segítjük, ami rendszerint két-három éves folyamat. A transzformáció tervezését további közös kivitelezési munka követi. A DX nem pusztán varázsszó. Része a felhős megoldások, a digitális marketing, az IT-biztonság, a GDPR-nak megfelelő új adatkezelési szabályok bevezetése, és minden olyan digitális képesség, amelyekkel a vállalatok rendszerint nem rendelkeznek, és amelyekre a versenyképesség megőrzése érdekében szükségük van. Akár van rá keret, akár nincs, egyes lépéseket nem lehet elodázni, mert az komoly lemaradást eredményezhet. Vagy mi csinálunk forradalmat, vagy elsodor minket a forradalom.
CW: Az Accenture a napokban jelentette be, hogy budapesti ipari automatizálási kiválósági központja számítógépes tervezési (CAD) képességekkel bővült, beleértve a kiterjesztett, vegyes- és virtuálisvalóság-szemüvegek, a 3D nyomtatás, a digitális ikrek és más csúcstechnológiák alkalmazását. Mely ágazatoknak szánják ezeket az újdonságokat?
TV: Bármely gyártóipari szereplő vagy közműszolgáltató profitálhat ezekből a megoldásokból. A hannoveri vásáron bemutattuk, hogy a jövő ipari termékeinek megalkotásában már okosszemüveges mérnökök és technikusok is részt vehetnek. A repülőgép-hajtóműveket még a prototípus elkészülte előtt körbe lehet velük járni, és ha kell, meg lehet változtatni egyes elemeket. Minthogy az Accenture nemcsak informatikusok, hanem mérnökök számára is tartogat újdonságokat, mindkét terület szakembereit várjuk az Accenture soraiba, több területre is.
Pozsonyban a digitális jövő további nóvumaival, például videóanalitikai megoldásokkal lehet megismerkedni. A közterület-felügyelő kamerák képeinek elemzése ma még főleg a hatóságok érdeklődésére tart számot, de a járművek, vendégek mozgásának és viselkedésének elemzése a vállalatok számára is tartogat lehetőségeket.
Másik érdekes példa a digitális identitás rögzítése és megosztása, ami egyebek közt a menekültkérdésben fontos. Egyik projektünk például a menekülttáborokban ténykedő szakemberek munkáját könnyíti, akik mobillal vehetnek ujjlenyomatot, amelyet azután összevethetnek a nyilvántartásokkal, majd akkor is adatokat rendelhetnek hozzájuk, ha az illető nem szerepel az adatbázisokban, és blokklánc-technológia használatával megváltoztathatatlan formában rögzíthetik azokat. Az illető személy előtt így megnyílnak az oktatás, az egészségügyi ellátás és egyéb szociális gondoskodási formák lehetőségei még akkor is, ha nincsenek személyazonosító kártyái. Ezen a projekten az ENSZ-szel dolgozunk együtt egy üzleti és kormányzati ügynökségekből álló konzorciumban, amelyről az ID2020.org oldalon is olvashatnak.
CW: Természetesen a magyarországi terveik is érdekelnek...
TV: A digitális átalakulás gyorsulása miatt legalább 50 százalékos létszámnövelést tervezünk, a gyakorlott IT-fejlesztőkön kívül frissen végzetteket is várunk. A vállalati-felsőoktatási együttműködés magyar rendszere unikumnak tűnik, és az informatikai képzés színvonala is remek, de hadd jegyezzem meg, hogy például szja-kedvezménnyel sokkal több fiatalt lehetne az informatikusi pályára csábítani, hiszen ez a jövő.
