Hiába határoznak meg átfogó klímacélokat a vállalatok a befektetők nyomására, közel felük (47 százalék) nem hozza nyilvánosságra, miként akar ezeknek megfelelni és közel háromnegyedük (74 százalék) nem számszerűsíti pénzügyi kimutatásaiban, hogy az éghajlatváltozásnak milyen hatása van működésére.
Az EY globális klímakockázati barométere (Global Climate Risk Barometer) ötödik éve értékeli a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéseket. A kutatás 51 ország 1536 vállalatát vizsgálja 13 érintett ágazatban. A beszámolókat az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) által meghatározott szabványok alapján értékelik.
Annak ellenére, hogy a klímahelyzet kockázatait bemutató vállalati riportok részletessége és minősége némileg javult 2022 óta, a gyakorlati lépések üteme továbbra is lassú.
A fenntarthatósági beszámolók továbbra sem elég részletesek, és az ezekre vonatkozó szabályozás sem elég hatékony. Továbbá a cégek az éghajlatváltozás hatásait nem kezelik súlyának megfelelően a pénzügyi eredmények kiértékelésekor.
A jelentéstétel mellett valódi és átfogót intézkedésekre volna szükség, hogy a társaságok el is érjék a kitűzött klímacélokat.
Azoknál a vállalatoknál, ahol átlátják, hogy miként függ össze az éghajlatváltozás hatása az üzleti stratégiájukkal, könnyebben képesek teljesíteni az új közzétételi elvárásokat, míg azok a szereplők, amelyek továbbra is csak formailag próbálnak megfelelni, komoly nehézségekkel néznek majd szembe a követelmények szigorodásával - mondta Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője.
Az átgondolt fenntarthatósági jelentés komoly lehetőséget kínál a tartós versenyelőny megalapozására.
A klímahelyzet pénzügyi kockázatairól szóló vállalati jelentések minőségét tekintve az európai országok kerültek a rangsor élére: az Egyesült Királyság (66 százalék), Németország (62 százalék), Franciaország (59 százalék), Spanyolország (59 százalék) és az Egyesült Államok (52 százalék) voltak a legjobban teljesítő államok. India (36 százalék), Kína (30 százalék) és több távol-keleti ország vállalatainak riportjai ehhez képest jelentősen elmaradnak.
Rámutattak: előrébb járnak azok az országok ahol szigorú közzétételi szabályozók vannak és elkötelezettek a befektetők vagy a döntéshozók, mint azok az államok, ahol nincsenek kötelező érvényű klímapolitikai követelmények.
