A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Navi-Gate Kft. és társai a gazdasági verseny korlátozására alkalmas viszonteladói szerződéseket kötöttek, amelyekben rögzítették a Garmin navigációs PNA készülékek, valamint a PDA-kon futó I-Go szoftverek végfelhasználói árait - közölte a hivatal kedden az MTI-vel. A GVH azért indított eljárást, mert felmerült a gyanú, hogy a GPS készülékek piacán a Magyarországon piacvezető Garmin készülékeket hivatalosan kis- és nagykereskedőként is forgalmazó Navi-Gate Kft., valamint a termékeket kiskereskedelmi forgalomban értékesítő viszonteladók között megállapodás jött létre a Garmin termékek kiskereskedelmi árára vonatkozóan. A GVH később kiterjesztette a vizsgálatot az I-Go navigációs szoftverek értékesítésére kötött viszonteladói szerződésekre is.
A közlemény szerint a Navi-Gate Kft. által az I-Go és Garmin termékekre kötött viszonteladói szerződéseket egyértelműen olyan tartalommal fogalmazták meg, hogy a termékekre kikötött ajánlott végfelhasználói/ fogyasztói árak a valóságban fix árként érvényesültek, mivel az attól való eltérés csak a Navi-Gate Kft. írásbeli beleegyezésével volt lehetséges. A Garmin-szerződések nagy része tartalmazta, hogy a viszonteladók "önhatalmú" árváltoztatása esetén az importőr Navi-Gate Kft. visszavonhatja az érintett disztribútor forgalmazási jogát.
A GVH a rendelkezésre álló viszonteladói szerződések, a viszonteladókkal folytatott levelezések, e-mail váltások és egyéb bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szerződésekben szereplő végfelhasználói ármegkötések a gazdasági verseny korlátozására alkalmasak. A forgalmazási szerződéseknél alkalmazott árrögzítés a márkán belüli, azaz az adott márkát értékesítő kereskedők közötti árverseny kizárását, korlátozását célozza. Jelen esetben az árrögzítésnek horizontális hatása is lehetett, mivel a Navi-Gate Kft. kiszolgál kiskereskedőket és fogyasztókat is, azaz versenyez a vele szerződést kötő viszonteladókkal.
A GVH az eljárás alá vont vállalkozások közül csak a Navi-Gate Kft-vel szemben szabott ki 43 millió forint bírságot, mert az eljárás során bizonyítást nyert, hogy az árklauzula megfogalmazása, végrehajtása és ellenőrzése tekintetében a jogsértés kezdeményezőjének és érdemi működtetőjének minősült.
