A június 10-i tőzsdei napon jött el az a pillanat, amikor az árfolyamok és birtokolt papírok alapján az Apple lett az első olyan amerikai vállalat, amely átlépte az 1,5 billió dolláros piaci értéket. Mindez ráadásul azért is meglepő, mert az elmúlt időszak értékpapír-piacára inkább a visszaesés jellemző, a legtöbb területen még mindig a koronavírus miatti recesszió hatása érződik.
Hogy akkor mi okozta az Apple sikerét? Az elemzők szerint leginkább az elvárások: a cég ősszel állítólag végre megjelenteti első 5G-képes telefonjait, valamint jönnek az Intellel szakító, saját tervezésű ARM chipre épülő MacBookok. A befektetők emellett értékelték az App Store hihetetlen sikerét - ez egyébként pont egy olyan terület, amire a járványhelyzet nagyon jó hatást gyakorolt, hiszen a karantén ideje alatt a kimutatások szerint több alkalmazást töltöttek le a felhasználók, és a fizetős appokat is többen keresték.
A másfél billió dollár persze egy tőzsdei alapon számolt mérőszám, amelyet úgy kapunk meg, hogy a cég összes forgalomban lévő részvényének darabszámát megszorozzuk az egy értékpapírra eső árfolyammal. Emellett még sokféle módszer létezik egy vállalat piaci értékének megállapítására, de ez a megoldás fontos jelzőszám.
Kezelt iPhone-függőség és ügyes lavírozás
Az is jól látható belőle, mennyire meredeken nőtt az Apple-papírok árfolyama az elmúlt időszakban annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban két komolyabb visszaesést is elkönyvelhetett a vállalat a tőzsdén. Egyszer 2018 és 2019 fordulóján ingott meg a befektetői bizalom, amikor híre ment, hogy az iPhone-ok aktuális forgalma elmaradhat a várttól, majd az idei év elején volt egy mélypont a koronavírus-járvány felbukkanását követően. Itt leginkább az volt kérdéses, hogy a Kínában beinduló vészhelyzet miatt hogyan teljesítenek a vállalat számára a gyártási feladatokat végző kínai üzemek.
Ehhez képest a jelentések szerint az Apple kifejezetten jól kezelte a legnehezebb hónapokat és a közeljövő terveit sem ingatta meg a járványhelyzet. Az elmúlt évek gyakorlata szintén segített, melyben a vállalat csökkentette "iPhone-függőségét" és főleg szolgáltatások szintjén bővítette kínálatát. Emellett azt is meg kell jegyezni, hogy az elmúlt időszakban az Apple erős részvény-visszavásárlásba kezdett, hogy ezzel csökkentse saját készpénzállományát, és ez is a cég értékének felsrófolásához vezetett.
Jó kérdés persze, meddig tartható ez a hurráoptimizmus, hiszen az elvárásoknak meg is kell felelni. A hírek szerint mindenesetre valóban nem lesz számottevő késés az idei iPhone-ok megjelenésében, és valóban megbízhatóak voltak a saját processzoros MacBookokkal kapcsolatos híresztelések is, de mindenképp érdemes megvárni azt, milyenek lesznek az új termékek, mennyire kap rájuk a vásárlóközönség.
Az App Store is szárnyal
Nem csak az Apple-nek jó, ha az Apple-nek jó, legalábbis így lehetne összefoglalni azt a fentiektől független forrásból érkező hírt, amely szerint a vállalat egy külső céggel végeztetett elemzést arról, mekkora forgalmat generált az App Store az elmúlt évben. Az Analysis Group szerint a 12 éve nyitott alkalmazás-áruház 2019-es forgalma 519 milliárd dollárra rúgott, ami szép összeg. Ráadásul ez csak a fizikai termékek árát, fizetős appokért beszedett és az alkalmazásokon belüli vásárlásokból befolyó összeget tartalmazza, valamint az App Store-ból származó appokon keresztül bonyolított tranzakciók összegét (például a szállásfoglalásokat, viteldíjakat és efféléket), de nincs benne semmi olyan bevétel, amely a közvetlenül Apple által kínált szolgáltatásokból származott (például az Apple Music előfizetés).
A forgalom legnagyobb részét, 413 milliárd dollárt a fizikai termékek és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások adták, a digitális áruk és szolgáltatások 61 milliárdot termeltek, a maradékot pedig az appokban futó reklámok generálták. Néhány érdekesség is jól látható, ilyen például az a tény, hogy a "nem játékokban" elhelyezett reklámok bevétele csak épphogy haladja meg a játékokban levőkét, tehát a mobiljátékok közvetett pénztermelő hatása egyáltalán nem játék. Másrészt furcsa látni, hogy az 519 milliárd dollárból 246-ot Kína adott, míg az Egyesült Államokból 138 milliárdot, az Oroszország nélkül számolt Európa "mindössze" 51 milliárdot termelt.
