Közel 50 százalékkal javul az emlékezőképesség, ennek következtében a teljesítmény is azon szellemi munkát végzők körében, akik háromdimenziós térben dolgoznak - mondja a 2016 óta a virtuális valóság és a kognitív, azaz megismerő funkciók kapcsolatában rejlő hatékonyságnövelést alkalmazó magyar startup, a MaxWhere. A cég már több, mint 24 ezer felhasználó számára tette valóságos tudássá a virtuálisan megosztott információkat, köztük hazai gyárak, felsőoktatási intézmények, logisztikai központok és mesterséges intelligencia felhasználásával foglalkozó fejlesztők számára.
Az információbefogadás felgyorsításával megalapozottabb döntéseket, hatékonyabb gyártást, élvezetesebb oktatást eredményeznek a 3D virtuális valóságába áthelyezett projektek. A MaxWhere kutatásában a virtuális valóság emlékezőképességre gyakorolt hatását vizsgálták a szakemberek, melynek eredményeképpen a virtuális térben elhelyezett tartalmakat a résztvevők 91 százaléka tudta pontosan felidézni, míg a két dimenzióban mutatottakat már csak 41 százalék. Hetényi Márk, a MaxWhere Solutions vezérigazgatója hozzátette: "A szellemi teljesítőképességet felturbózza, ha háromdimenziós térben látjuk magunk előtt a tartalmakat. Kevésbé fárad el az agy, hiszen a perifériás látást is bevonja a tanulási folyamatba, amire így könnyebben fogunk emlékezni, mintha két dimenzióban láttuk volna".
Teljesítménynövekedés az iparban
A MaxWhere a hazai autógyártás ipari környezetében is vizsgálta a háromdimenziós virtuális valóság szerepét. Itt az egyes munkafolyamatokban volt tapasztalható fellendülés, úgyis mint 50 százalékkal hatékonyabb emlékezés, és hatékonyabb munkavégzés, gyorsabb információáramlás a közös munkavégzés terén, 40 százalékkal hatékonyabb problémamegoldás. "A 3D-ben végzett hatékony munkavégzés, kollaboráció és problémamegoldás elhozhatja a következő ipari forradalmat a gyártás területén, nem beszélve a betanítási folyamatok optimalizálásáról, ami a kutatás alapján 50 százalékkal jobb eredményt hozott a termelésben" - mondta a szakember.
Agykutatás a VR szolgálatában
A virtuális valóság, mint új kognitív infokommunikációs csatorna az agy plasztikusságát kihasználva különböző érzékszervek és érzékelni kívánt információk közötti kapcsolatokat flexibilisen variálja, jelentősen növelve ezzel a kommunikáció hatékonyságát. Digitális tér felépítésével hatékonyabbá tehető egy-egy gyári munkafolyamat betanítása, ahol élethű virtuális valóságban, kockázat és helyváltoztatás nélkül, költséghatékony szimulációs jelleggel végezhetőek a tréningek.
