Ha egy startup gyors, olcsó és kényelmes alkalmazását kiegészíti egy szén-dioxid-kibocsátást követő megoldással, sőt bevezet egy semlegesítő szolgáltatást is, már zöld lehet. Pedig a valóban fenntartható magatartás kialakítása ennél jóval több.
Számítanak a neobankok
A globális károsanyag-kibocsátásért elsősorban a nagyvállalatok felelősek. A legtöbb országban azonban a szabályozó hatóságok gazdasági és politikai okokból nem korlátozzák megfelelő mértékben a vállalati kibocsátást. Ez az egyik oka annak, hogy nem sikerül tartani a párizsi klímaegyezményben foglaltakat.
A felelősség így gyakran a lakosságra hárul, és az emberek jelentős része tesz is a környezetért, vagy aktívan keresi az elérhető megoldásokat. Éppen ezért fontos, hogy a zöld neobankok minél fejlettebb és hitelesebb termékpalettával szolgálják ki a lakossági ügyfeleket is.
Gyakran ismétlődő megközelítés
Több, magát zöld neobankként bemutató startup is hasonló üzleti megközelítést alkalmaz: jellemzően egy központi bankkártya használatához rendelnek különböző környezetvédelmi vállalásokat. Ez a modell számos vállalkozásnak volt elegendő arra, hogy óriási összegeket vonjon be közösségi finanszírozási kampányok során.
A Tred például valós időben követi ügyfelei ökológiai lábnyomának alakulását a bankkártyával lebonyolított tranzakciókhoz kötött kibocsátások alapján. A neobank minden hónap végén felajánlja ügyfeleinek, hogy aktuális kibocsátásukat személyre szabott összegekkel semlegesítsék egy faültetési projekt keretein belül. Az Ekko pedig tavaly kötelezte el magát amellett, hogy öt kártyás tranzakció után megakadályozza egy műanyag palack tengerbe kerülését, ötven tranzakció után pedig ültet egy fát.
Átfogó fenntartható hozzáállás szükséges
Az említett Tred és Ekko tippekkel is szolgál ügyfeleinek, amelyek a személyes kibocsátás csökkentését segítik. Vannak viszont olyan neobankok is, amelyek működésük több területére is kiterjesztik a fenntarthatóság támogatását. Az Aspiration és a Tomorrow például nem hitelez a környezetet jelentősen romboló vállalatoknak. A két neobank nem pénzel olajvállalatokat, az utóbbi pedig etikai okokból fegyvergyártókat sem.
Az Aspiration emellett minden termékében megjeleníti a fenntarthatóságot. Többek között minden ügyfél saját zöld pontszámot és a fenntartható partnereknél felhasználható, jelentős pénzvisszatérítést kap. A Tomorrow felajánlja ügyfeleinek, hogy minden vásárlásukat felkerekíti egy euróra, az így kapott összeg és a tényleges költés különbözetét pedig összegyűjtik, és jótékony célra ajánlják fel. Mindezeket persze a szén-dioxid-kibocsátás mérésén és semlegesítésén túl kínálja a két neobank.
A körkörös gazdaság
A fintech szektor valóban egyedi és innovatív fenntarthatósági megoldásai közül muszáj kiemelni a Twig neobankját. A brit startup megveszi felhasználói egyes használt ruháit és elektronikai cikkeit, azonnali kifizetéssel. A termékeket a másodlagos piacokon értékesíti, kereslet hiányában pedig jótékony szervezetekhez juttatja el azokat.
A Twig így újrahasznosítással támogatja a körkörös gazdaságot. Ez olyan modell, amelynek középpontjában az elérhető erőforrás minél hatékonyabb felhasználása áll. A megvásárolt használt árukért csak a neobanknál tartott számlára érkezhet a pénz. Az eladók ezáltal szívesebben költenek közvetlenül Twig-számlájukról a költséges idegen banki utalás helyett, ami serkenti a neobank tranzakciós forgalmát is.
A Peak kutató és tanácsadó csapata minden hónapban átfogó körképet készít a fintech világ mozzanatairól, azok bankszektorra, biztosítókra, IT szektorra és kormányzati szervekre gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban részletesen foglalkozunk a nemzetközi fenntarthatósági kezdeményezésekkel is, amelyeket a lehetőségek és a fenyegetések szempontjából is elemzünk. A teljes körképpel, vagy annak egyes elemeivel kapcsolatban felmerülő kérdéseket a science@peakfs.io email címre várjuk.
