Röviden: a Luna-25 célja az volt, hogy olyan területen szálljon le, ahol vélhetően vízlelőhelyek vannak - ez az állandó emberi letelepedés előfeltétele ugyanis.
Azonban a Hold felszínébe csapódott, és megsemmisült az automata állomás - jelentette be vasárnap a Roszkozmosz. Mint írták, moszkvai idő szerint körülbelül 14 óra 57 perckor megszakadt a kommunikáció a Luna-25-tel. A szerkezet felkutatására és a vele való kommunikáció felvételére irányuló intézkedések az elmúlt két nap folyamán nem vezettek eredményre. Feltehetően nem sikerült a paramétereket jól kiszámítani, így a Luna-25 űrhajó nem a kiszámított pályára állt, ütközött a Hold felszínével és megsemmisült. A részletes okokat az erre a célra létrehozott tárcaközi különbizottság fogja kivizsgálni.
De nézzük a részleteket!
Az orosz állami űrvállalat, a Roszkoszmosz augusztus 11-én jelentette, hogy a Luna-25 holdmisszió - 1976 óta az első, ami 170 grammnyi talajmintát hozott vissza a Földre - egy Szojuz-2.1b hordozórakéta fedélzetén megindult a Hold felé a Moszkvától 5450 kilométerre keletre található Vosztocsnij űrrepülőtérről. Majdhogynem 10 napig minden avionika megfelelően működött, a kezelők stabil kapcsolatot tartottak fenn az űreszközzel, a landolást augusztus 21. és 24. közé tették a Hold feltérképezetlen déli pólusán.
⚡️ After successfully launching aboard the Soyuz-2.1b rocket today, the Luna-25 vehicle will travel 5 days to enter Moon orbit.
— What the media hides. (@narrative_hole) August 11, 2023
On the 21st of August it'll attempt the first ever soft-landing on the South Pole of the Moon, covered in rough terrain and perpetually dark areas pic.twitter.com/N6PrutP989
Tekintettel a terület zord terepviszonyaira, senki sem számított arra, hogy a leszállás egyszerű lesz - az űreszköz először 100 kilométeres magasságban keringett a Hold körül, ez idő alatt pályaméréseket végzett majd, a kezelőknek pedig három leszállóhely - a Boguszlavszkij-krátertől északra fekvő fő és két tartalék helyszín - között kell dönteniük. Abban a régióban, amelyet nem ér el a napfény. Korábban az összes állomás az egyenlítői zónában landolt.
Az állomással a leszállás új technológiáját is ki akarták próbálni
A tervek szerint a küldetés egy évig tartott volna a felszíni minták gyűjtésével. A Luna-25 szerkezete két fő részből állt: az alsó leszálló platformból és a felső műszerkonténerből. Az 1,8 tonna súlyú állomás 31 kilogramm tudományos felszerelést vitt magával, amelyet a holdi regolit (törmelékes kőzetréteg) és az exoszféra tanulmányozására terveztek, és összesen nyolc kamerával, valamint egy holdi robotkarral volt felszerelve. A Luna-25 állomás fő feladata a Hold pólusközeli régiójában a talajösszetétel elemzése, víz jelenlétére vonatkozó hipotézisek megerősítése vagy cáfolása lett volna. Fúrószerkezete 40 centiméter mélyen hatolt volna be a bolygó felszínébe. Manipulátora a talaj feltárására és talajminta vételére volt képes.
Nem véletlen, hogy Oroszország nem az egyenlítői régióban, hanem a Hold kevésbé barátságos déli pólusán próbált leszállni. A tudósok úgy vélik, hogy vízjég-lelőhelyek vannak azon a területen, ahol az orosz küldetés földet ért volna. Ráadásul a déli pólust folyamatosan világítja a Nap, ami azt jelenti, hogy ott napelemeket lehet elhelyezni, hogy energiát termeljenek a jövőbeli küldetésekhez.
A Luna-25 szintén fontos célkitűzései között szerepelt a déli póluson való puha leszállás - ez más nemzeteknek eddig nem sikerült. Ez a szempont fontos lett volna a jövőbeli küldetések sikerének biztosítása érdekében. A 2027-ben indítani tervezett Luna-26, majd a későbbiekben a Luna-27 és Luna-28 állomások összetettebb tudományos feladatokat fognak ellátni. Az utolsó a Hold sarkvidéki anyagából hoz majd vissza mintát Földre. Az orosz űrhajósok holdra szállását 2030-ra ütemezte be a Roszkoszmosz.
Kutatás vagy kutat ás
A tervek szerint az orosz állomáson víz után kutattak volna a fúrásokkal - egyrészt azért, hogy a jövőbeni emberes küldetésekhez ne kelljen vizet szállítani a Földről, másrészt pedig tudományos vizsgálatok elvégzéséhez. A víz vélhetően üstökösök útján érkezett a Holdra, így annak elemzésével a tudósok "valami újat fedezhetnek fel a Hold történetéről, valamint az Univerzum alapvető törvényszerűségeiről" - magyarázta Alekszandr Bloscsenko, a Roszkozmosz munkatársa.
A Luna-25 a Hold sugárzását és a holdi port is tanulmányozni fogja, azzal a céllal, hogy ezeket az ismereteket felhasználja a jövőbeli emberes küldetések biztonságának garantálásához.
Az Orosz Tudományos Akadémia Hold-programjának vezetője, Lev Zeleny megjegyezte, hogy Oroszország és versenytársai ritkaföldfémek után is kutatnak majd a műholdon.
Moszkva ambiciózus tervei
A Luna-25 az orosz Hold-program első szakaszának része. Ez a kezdeti szakasz (az úgynevezett "Sortie") egy holdi állomás bázismoduljának létrehozását és egy emberes "Eagle" űrhajó tesztelését irányozta elő. A szakasz részeként az elkövetkező tíz évben további három "Luna" küldetést küldenek a Holdra. Ebben a szakaszban kell megkezdeni az új, szupernehéz Jeniszej rakéta munkálatait is.
A második szakaszban 2025 és 2035 között orosz űrhajósok landolnak majd. A legénység várhatóan két hetet tölt majd a Holdon, és lerakja egy állandó holdi bázis alapjait.
Végül 2040-re Moszkva reméli, hogy befejeződik a holdi bázis és két obszervatórium létrehozása.
Oroszország egyedül van a Hold-törekvésével?
Saját holdprogramjukat párhuzamosan az USA, Kína és India is fejleszti.
A NASA Artemis programja emberi jelenlétet kíván létrehozni a Holdon, amely a Mars jövőbeli felfedezésének ugródeszkája. Washington azt reméli, hogy az évtized végére létrehozza saját holdi bázisát. A Boeing szupernehéz SLS rakétája lesz várhatóan a program fő hordozóeszköze. Első emberes próbája 2024 novemberére van betervezve.
Kína tervei hasonlóan ambiciózusak: Peking 2028-ra egy robotizált bázist szeretne létrehozni a Holdon, 2030-ra pedig egy emberes küldetést akar küldeni.
India az elmúlt években szállt be a holdi versenybe: a Chandrayaan-3 holdi leszállóegység már a Hold körül kering, és várhatóan e hónap végén az orosz Luna-25-össel nagyjából egy időben fog leszállni. Újdelhi a déli pólust is szemmel tartja.
2019-ben a küldetés előző, Chandrayaan-2 nevű változata letért a tervezett pályáról és lezuhant.
India 2026 és 2028 között Japánnal közösen tervezi következő holdmisszióját.
A nyugati média reakciói az orosz küldetésre
A Wall Street Journal a Luna-25 indítását kommentálva úgy fogalmazott, hogy az egy új űrverseny kezdetét jelzi - utalva ezzel az 1950-es és 60-as évek amerikai-szovjet rivalizálására.
A Politico hasonló értékelést adott, egy szakértőt idézve, aki szerint ha a küldetés sikerül, az "hatalmas technológiai és tudományos eredmény" lesz Moszkva számára. A médiaorgánum úgy folytatta, hogy azzal, hogy Moszkva lesz az első nemzet, amelyiknek sikerül puha leszállást végrehajtania a Hold déli pólusán, Pekingnek is megmutatná, mennyire fejlett az űrtechnológiája. Ez a Politico szerint segítene megerősíteni Oroszország pozícióját a két ország közös terveiben, amelyek egy előőrs létrehozására irányulnak a Holdon.
Hasonlóképpen, a France 24 azt állította, hogy a pénteki indítás egyértelmű jele annak, hogy "Oroszország reméli, hogy ismét jelentős szereplőként jelenik meg az űrkutatásban". Egy, a média által idézett szakértő megjegyezte, hogy Moszkva Hold-missziója geopolitikai jelzést is hivatott küldeni.
