Kína légiharc gyakorlatot hajtott végre pilóták által irányított és pilóta nélküli repülőgépek közötti (az amerikai pilótaszlengben dogfight, azaz kutyavidal néven ismert) közelharcot szimulálva. A kínai kutatók azt állítják, hogy olyan mesterséges intelligencia alapú rendszert építettek, amely képes arra, hogy harci drónokat tanítson meg e viadalok megnyerésére. A rendszerük állítólag ezerszer gyorsabb, mint a hasonló amerikai technológia.
A kutatók az Acta Aeronautica et Astronautica Sinica című szakfolyóiratban január 28-án azt írták, hogy a gyorsabb tanulási sebesség segíthet a drónnak felismerni az emberi pilóták megtévesztő manővereit, csökkentheti a számítógépes chip terhelését, és összetett, nagyszabású légi harcokban felülmúlhatja az ellenfeleket.
"Az ebben a tanulmányban szereplő algoritmus kiterjeszthető egy több mesterséges intelligencia ágenssel folytatott légi harcra, ami közelebb áll a harctéren kialakult valós helyzethez" - mondták a szecsuáni Mianyangban működő Kínai Aerodinamikai Kutató és Fejlesztő Központ szakértői. A rendszert egy drón és egy sugárhajtású vadászgép közötti harc szimulálásával tették próbára.
A fejlesztés alig két évvel azután történt, hogy az amerikai védelmi technológiákért felelő ügynökség, a DARPA hasonló gyakorlatot hajtott végre. A DARPA honlapja szerint a rendezvény egy háromnapos verseny volt, amelynek "célja olyan fejlett algoritmusok bemutatása volt, amelyek képesek szimulált, látótávolságon belüli légi harci manőverek, vagyis kutyaviadalok végrehajtására".
A gyakorlaton az amerikai légierő Fegyverzeti Iskolájának F-16-os fegyverzetoktatói tanfolyamán végzett pilótát ötször egymás után legyőzte egy mesterséges intelligencia által vezérelt robotpilóta a szimulált levegő-levegő harcban.
A mostani gyakorlat, amely a mesterséges intelligenciát beépítette a harci drónok légi közelharcának megtanításába, valószínűleg nem az első alkalom, hogy Kína ilyesmit hajt végre. Tavaly a kínai hadsereg központi parancsnokságának légiereje szimulált egy kutyaviadalt, amelyben egy nagyon tapasztalt pilótát lelőtt egy mesterséges intelligencia által vezérelt repülőgép. Akkor a kínai állami média, a Global Times idézte a PLA Daily (a hadsereg hivatalos hírlevele) által közölt beszámolót a szimulációs gyakorlatról. Azt azonban nem részletezte, hogy milyen repülőgépeket alkalmaztak a gyakorlaton.
A mesterséges intelligencia rendszereket az Egyesült Államokban egy hasonló versenyen F-16-os vadászgépek pilótái ellen tesztelték. A marylandi Heron Systems került ki győztesen az AlphaDogfight próbákból. A Heron rendszer mind az öt dogfightban legyőzte a pilótákat, amihez több mint 4 milliárd "kiképzésre" volt szükség. Ehhez képest azonban a szecsuáni kutatók szerint a kínai rendszernek mindössze "800 ezer szimulációra" volt szüksége a csaták többségének megnyeréséhez - közölte a South China Morning Post.
Korábban a képzett pilóták a szimulált hadviselés során végső megoldásként mélyrepülést alkalmaztak, hogy a drónt a földre küldjék. Az új mesterséges intelligencia azonban előre látta a csapdát, és az utolsó pillanatban felhúzta magát, miközben az ellenfél farkára tapadt - állítják a tanulmány szerzői, Huang Jiangtao és kollégái.
Huang szerint a gépi tanulás eredeti technikája pazarló volt, mivel a számítógépek egyszerűen vakon ismételték a tréningköröket, és minden egyes új munkamenet a korábbi gyakorlatok által létrehozott véletlenszerű adatokon alapult. Mivel az adatok nagy része használhatatlan volt, nagyon hosszú időbe telhetett, amíg a számítógép javítani tudott a teljesítményén. Az új mesterséges intelligencia-rendszerük azonban diszkriminatíven csak a legjobb adatokat választotta ki a következő fordulóhoz.
Annak ellenére, hogy az általuk használt mély megerősített tanulási modell összehasonlítható volt a Heron és mások által használtakkal, a kiválasztási módszer jelentős különbséget eredményezett az AI tanulási görbéjében.
A vezető szerző által megadott okok miatt a kínai szimuláció jobban teljesíthetett, mint az amerikai. Úgy tűnik, Kína rájött arra a hiányosságra a technikában, amely lehetővé tette, hogy lényegesen kevesebb szimulációval hasonló eredményeket érjen el - írja az Eurasian Times.
Huang szerint a gép már 80 ezer körös gyakorlás után is stabilan úgy repült, mint egy profi. Egy J-10-es vadászgépeket használó szimulált csatában az első 30 másodpercben egy pilóta előnybe került, de a vadászat hirtelen megfordult, és több mint 12 percig nem tudta lerázni a drónt. Az autonóm vagy távvezérelt repülőgépek az előrejelzések szerint egyre nagyobb szerepet fognak játszani a védelemben, amint azt az elmúlt időszakban a világ különböző konfliktuszónáiban bebizonyosodott.
Az ország jelenlegi védelme sebezhető a nagyon olcsó, újgenerációs lopakodó technológiával felszerelt amerikai drónokkal szemben, amelyek hatástalaníthatják a kínai hadsereg központi irányítási rendszereit. A légierő kutatója, Fei Aiguo vezérőrnagy szerint erre válaszul a Népi Felszabadító Hadsereg megkezdte harci csapatai egy részének decentralizálását, és hasonló mesterséges intelligenciával működő drónok használatával éri el a rugalmasságot egy esetleges amerikai invázióval szemben.
Fei és kollégái azonban a Command Information System and Technology című folyóiratban októberben közzétett jelentésükben kijelentették, hogy az AI-rendszernek növelnie kell képességeit, és gyorsabban kell tanulnia a folyamatosan változó környezetből.
A katonai drónok többsége megfigyelésre, korai figyelmeztetésre, kommunikációra vagy földi célpontok elleni támadásra épül. Egyes katonai szakemberek szerint ezek a rendszerek nem képesek kezelni a gyors tempójú, kifinomult akciókat, például a légiharcokat, mivel nagy mennyiségű számítást kell gyorsan elvégezni. További probléma, hogy a legtöbb katonai számítógépes chipet lassabb, konzervatívabb technológiával tervezték, hogy ellenálljon az olyan nehéz környezeteknek, mint az erős hő, a nyomás és az elektromágneses zavarás.
A kínai katonai mesterséges intelligencia program fő célja olyan új algoritmusok létrehozása, amelyek képesek nagy teljesítményt kihozni egy lassú gépből. A kínai drónipar az utóbbi időben fellendülésnek indult, mivel harci drónjai népszerűek lettek külföldi vásárlók körében is. Alig néhány nappal ezelőtt emelkedett először a levegőbe Kína harcra képes és információgyűjtő WJ-700 drónja.
A kínai drónok világszerte jelentős népszerűségre tettek szert, különösen a Közel-Keleten, amely a kínai Wing Loong UAV-k legnagyobb vásárlójává vált. A Wing Loong családhoz csatlakozott a Wing Loong 1E, egy új, teljes egészében kompozit anyagokból készült változat is. Ezt a katonai megfigyelők az amerikai Grey Eagleshez hasonlítják. Ahogy a kínai kutatók egyre fejlettebb mesterséges intelligencia rendszereket hoznak létre, a jövőben még jobb eredményeket érhetnek el a drónok légiharcaiban is.
