A városoknak nem csak a látképük sajátos, hanem a mágneses profiljuk is egyedi, ahogyan azt a mérések mutatják. A világítás, a liftek, a közlekedési eszközök és egyéb műszaki infrastruktúra mágneses mezői lehetővé teszik az épületek sűrűségére és típusára, valamint a lakosság aktivitási szokásaira vonatkozó következtetések levonását. Egy első teszt során például a kaliforniai Berkeley és a New York-i Brooklyn kerület mágneses jelzései jelentősen eltértek egymástól.
Számtalan mágneses mező vesz körül minket. Ezek közül a legnagyobb a Föld mágneses mezeje, amely az egész bolygót behálózza, megvéd minket a kemény kozmikus sugárzástól, és és lehetővé teszi az iránytűvel való tájékozódást. Tevékenységeink és technológiáink azonban elektromágneses mezőket is generálnak. Bárhol, ahol áramlik az áram, vagy ahol mágneseket használnak, ott mérhető egy ilyen mező - számolt be a Mainzi Egyetem információi alapján Scinexx német tudományos-technológiai portál.
Vincent Dumont, a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársa és kollégái új ötlettel álltak elő. Arra voltak kíváncsiak, hogy az emberi technológia által generált mágneses mezők mérhetők-e egy egész városra vonatkozóan is, illetve ezek a mágneses adatok mit árulnak el a városról és annak lakóiról. Ennek érdekében a csapat kifejlesztette a "városi magnetométerek" hálózatának prototípusát, olyan mérőeszközöket, amelyek különösen alkalmasak egy város "mágneses impulzusának" rögzítésére.
A Journal of Applied Physics folyóiratban megjelent tanulmányukhoz a kutatók két amerikai városban állították fel eszközeiket. Az első a 120 ezer lakosú kaliforniai Berkeley egyetemi város volt, amelyet túlnyomórészt egylakásos családi házak és néhány többszintes épület jellemez a városközpontban. A második tesztváros Brooklyn volt, New York egyik sűrűn lakott kerülete. A csapat négy héten át éjjel-nappal rögzítette a két város mágneses adatait.
Egyértelmű különbségeket találtak. A berkeley-i mérési sorozatban egyértelmű nappali és éjszakai mintázat volt megfigyelhető. "A mágneses mező aktivitása ott éjszaka két nagyságrenddel alacsonyabb volt, mint nappal" - jelentették Dumont és kollégái. Ezek a nappali eltérések a hétvégén is közel azonosak maradtak. Szombaton és vasárnap a mágneses aktivitás Berkeleyben alig csökkent, a hétvégék mágneses ciklusukban alig különböztek a hétköznapoktól.
Brooklynban más volt a helyzet. A mágneses aktivitás Brooklynban éjszaka is magas szinten maradt, és tartósan magasabb volt, mint Berkeleyben - derült ki a csapat vizsgálatából. Ez megerősíti New York "a város, amely soha nem alszik" címkét. Ez azonban nem teljesen igaz: a hétvégén, ellentétben Berkeleyvel, Brooklynban a mágneses tér aktivitásában egyértelmű változás volt érzékelhető, és a mérési görbék kitérései ezen a két napon jelentősen kisebbek voltak.
"A városoknak saját mágneses impulzusuk van" - foglalja össze az eredményeket Dmitry Budker, a tanulmány Mainzi Egyetemen dolgozó társszerzője.
Az izgalmas az, hogy a mágneses mező aktivitásának típusa elég sokat elárulhat a szóban forgó városról. Berkeley városi mágneses mezejének összességében alacsonyabb intenzitása például azzal magyarázható, hogy a város népsűrűsége háromszor kisebb, mint Brooklyné. "Brooklyn is városi környezet, ahol nagy a mágneses források sűrűsége. Például a magas épületek liftjei, az utcán közlekedő autók és a Manhattan-hídon aladó metrók" - magyarázzák a kutatók.
Mindazonáltal az egyes mágneses mezőforrások jellegzetes jegyei mindkét városban azonosíthatók. Berkeleyben a Bay Area Rapid Transit (BART) tömegközlekedési rendszer vonatai mágneses tüskét hoztak létre a mérési sorozatban, amely 20 percenként rendszeresen előfordult. Brooklynban a metróforgalom, a felvonók vagy a város más részeire vezető hidakon közlekedő forgalom jellegzetes impulzusai azonosíthatók.
Dumont és kollégái szerint már ezek az első tesztmérések is azt mutatják, hogy érdemes lehet "mágneses szemmel" nézni a városokra. "Azt találtuk, hogy nagy különbségek vannak a két tesztvárosunk mágneses jelzései között" - állítják. Az ilyen városi mágneses mező mérések tehát segíthetnek a városok dinamikájának és infrastruktúrájának jellemzésében és nyomon követésében.
A mágneses jelek például felhasználhatók az elektromos hálózat stabilitásának nyomon követésére, megmutathatják a szélsőséges időjárás vagy katasztrófák hatását a lakosságra és az infrastruktúrára, vagy segíthetnek például a hidak forgalmának nyomon követésében. "Méréseink azt mutatják, hogy minden városnak különálló mágneses jelzései vannak, amelyek talán felhasználhatók a városok működési anomáliáinak és a városi fejlődé hosszú távú tendenciáinak elemzésére" - írják a kutatók.
Sőt az ilyen városi mágneses mező mérésekkel azt is meg lehetne ragadni, hogy egy világjárvány és a hozzá kapcsolódó intézkedések hogyan hatnak a városok lakosságára és aktivitására.
