Spanyol szakemberek olyan algoritmust fejlesztettek ki, amely képes azonosítani a felhasználók alapvető szükségleteit a közösségi oldalakon megosztott szövegek és képek alapján. Azt remélik, hogy ez az eszköz segít majd a pszichológusoknak az esetleges mentális egészségi problémák diagnosztizálásában. Az erről szóló tanulmány szerint a spanyolul beszélő felhasználók nagyobb valószínűséggel említik a párkapcsolati problémákat, ha depressziósnak érzik magukat, mint az angolul beszélők.
Időnk egy jelentős részét azzal töltjük, hogy képeket, videókat vagy gondolatokat osztunk meg a közösségi hálózatokon, például az Instagramon, a Facebookon és a Twitteren. Az Universitat Oberta de Catalunya (UOC) kutatócsoportja kifejlesztett egy algoritmust, amelynek az a célja, hogy az emberek által ezeken a platformokon közzétett tartalmak alapján segítsen a pszichológusoknak diagnosztizálni az esetleges mentális egészségi problémákat - számolt be a kutatásról a The Brighter Side of News portál.
William Glasser választáselmélete szerint öt alapvető szükséglet van, amelyek minden emberi viselkedés központi elemei: Túlélés, hatalom, szabadság, hovatartozás és szórakozás. Ezek a szükségletek még arra is hatással vannak, hogy milyen képeket töltünk fel az Instagram-oldalunkra. "Az, hogy hogyan mutatjuk be magunkat a közösségi médiában, hasznos információkkal szolgálhat a viselkedésről, személyiségről, perspektívákról, motívumokról és szükségletekről" - magyarázta Mohammad Mahdi Dehshibi, a tanulmányt vezetője az egyetem AI for Human Well-being (AIWELL) kutatócsoportjában.
A szakemberek két évig dolgoztak egy olyan mélytanulási modellen, amely a Glasser által leírt öt szükségletet azonosítja, olyan multimodális adatok felhasználásával, mint a képek, a szöveg, az életrajz és a földrajzi helymeghatározás. Az IEEE Transactions on Affective Computing című folyóiratban megjelent tanulmányhoz 86 spanyol és perzsa nyelvű Instagram-profilt elemeztek.
A szakértők neurális hálózatokra és adatbázisokra támaszkodva képeztek ki egy algoritmust a képek tartalmának azonosítására és a szöveges tartalom kategorizálására, különböző, pszichológusok által javasolt címkék hozzárendelésével, akik az eredményeket egy több mint 30 ezer képet, képaláírást és kommentárt tartalmazó adatbázissal hasonlították össze.
A szövegekből és képekből kapott címkék egységesítésének problémáját egy kódkönyvvel, a Bag-of-Contenttel oldották meg, amelyet úgy jellemeztek, mint egy "szemantikai térképet a vizuális és a szöveges tartományból a szöveges tartományba". A kutatók szerint a kísérletek "ígéretes pontosságot és a vizuális és szöveges jelzések közötti kiegészítő információt mutatnak".
Egy példával illusztrálták az eljárásukat. "Képzeljük el, hogy egy kerékpáros felmegy egy hegyre, és a csúcson választhat a szelfi és a csoportkép megosztása között. Ha a szelfit választja, akkor a 'hatalom' iránti igényt érzékeljük, ha viszont a másik lehetőséget választja, akkor arra következtethetünk, hogy az illető nemcsak szórakozást keres, hanem az 'összetartozás' iránti igényét is ki akarja elégíteni"
Mivel az elemzett profilok olyan emberekhez tartoznak, akik két különböző nyelven kommunikálnak, ezzel elkerülik a kulturális torzítást. Korábbi tanulmányok többek között azt találták, hogy a spanyolul beszélő felhasználók nagyobb valószínűséggel említik a párkapcsolati problémákat, ha depressziósnak érzik magukat, mint az angolul beszélők. "A nem angolul beszélő felhasználókhoz tartozó közösségi hálózatok adatainak tanulmányozása segíthet abban, hogy inkluzív és sokszínű eszközöket és modelleket hozzunk létre a különböző kulturális vagy nyelvi hátterű emberek mentális egészségi problémáinak kezelésére" - jegyezték meg.
A szerzők úgy vélik, hogy kutatásuk segíthet a megelőző intézkedések javításában, kezdve az azonosítástól a jobb kezelésig, ha valakinél mentális egészségi rendellenességet diagnosztizáltak.
