A magyarországi informatika múltjára, jelenére és jövőjére egyaránt fókuszáló online konferenciával ünnepelte a Neumann Társaság a Magyar Informatika Napját, amelyről hagyományteremtő céllal mostantól minden január 21-én meg fog emlékezni. Azért ez a nap tekinthető a hazai informatika születésének, mert 1959-ben ezen a napon jelentették be a sajtóban az első magyar elektronikus számítógépet, a szobányi méretű M-3-at.
Az informatikai értékek megőrzését és átörökítését vállaló Neumann Társaság új hagyományt teremt azzal, hogy január 21-éről a Magyar Informatika Napjaként emlékezik meg. Idén a járványhelyzet miatt az évforduló keretében sok érdeklődőt vonzó online konferenciával idézték fel a számítástechnika korai éveit, de a visszatekintő előadások mellett a tudomány, a kormányzat és a gazdaság területén elért digitalizációs eredményekről is szó esett - az előadások hamarosan újranézhetők lesznek a társaság YouTube-csatornáján.
"Az évforduló méltó megünneplése a gép mellett dolgozó egyik villamosmérnök, a társaság későbbi főtitkára, Kovács Győző ötlete volt. Társaságunk az ő kezdeményezését szeretné szélesebb körben elterjeszteni és kiterjeszteni minden magyar informatikus ünnepévé, a Magyar Kultúra Napjához hasonló célokkal bíró kezdeményezésével, amelyről mostantól minden évben megemlékezünk" - emelte ki dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke a konferencia záróelőadásában.
Bár számítási teljesítménye kisebb volt mint egy mai okosóráé, az M-3-at az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjánál és az első számítóközpontban több, Magyarország szempontjából fontos, ám rendkívül számításigényes feladat elvégzésére használni tudták. Közgazdaságtani, valamint mérnöki és matematikai számításokat is végeztek a géppel - például az épülő Erzsébet híd statikai számításainak ellenőrzésére is használták.
Az online konferenciát dr. Solymár Károly Balázs, digitalizációért felelős helyettes államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium) nyitotta meg, aki hangsúlyozta az M-3 jelentőségét, hiszen a gépet építő szakembergárda ezen kísérletezte ki, hogy miként lehet egy számítógépet az ország érdekeit szolgáló mérnöki és gazdasági számításokra felhasználni. Az azóta eltelt évtizedek világosan megmutatták, hogy modern, versenyképes gazdaság nem létezik digitális megoldások nélkül. Solymár Károly Balázs szerint fontos az informatikai értékek megőrzése és átörökítés, ezért köszönetet mondott a Neumann Társaságnak, hogy segít megemlékezni az informatika fontosságáról.
Havass Miklós a Neumann Társaság Informatikatörténeti Fórumának képviseletében az első magyar számítóközpontok létesítésétől a startup-korszakig mutatta be az IKT-szektor történetét, csomópontjait, kitérve arra, milyen módszerekkel (például reverse engineering) fejtették vissza a korai gépeket a magyar szakemberek működésük megértéséhez, és a nyolcvanas évektől kezdődően hogyan kezdtek elterjedni a személyi számítógépek, egy évtizeddel később pedig az internetkapcsolatok Magyarországon.
Dr. Kutor László, címzetes egyetemi tanár, az IT Evolúció Kiállítás gazdájának előadásából az érdeklődők megtudhatták, hogyan vált a magyar informatika a specialisták szűk gyűjtőhelyéből egy nyitott, egyéb - akár gazdasági, bölcsészi, mérnöki - pályákról érkezőket is befogadó, új foglalkozásokat teremtő közeg, és Neumann János mellett kik voltak a legfontosabb iskolateremtői, egészen napjainkig.
Dr. Kelemen Csaba, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője előadásában bemutatta a magyar kormány jelenlegi digitális fejlesztéseit, kitérve arra, hogy a társadalom digitális életének fejlesztéséhez nem elegendő infrastruktúrát építeni, a digitális kompetenciákat is fejleszteni kell mind az állampolgárok, mind a vállalkozások szintjén. Ennek kapcsán pedig kifejezett kormányzati cél, hogy a nyelvvizsgák rendszeréhez hasonlóan a digitális kompetenciák méréséhez, értékeléséhez szükséges jogszabályi kereteket megteremtsék.
Boa László, a Digitális Jólét Program keretében működő MI Koalíció szakmai vezetője a digitalizáció terén már elért hazai eredményeket járta körbe. Előadásából kiderült, hol tart hazánk MI Stratégiájának végrehajtása, milyen meglévő és új technológiákat alkalmaznak és tesztelnek ennek keretében.
A Magyar Informatika Napja kapcsán rendezett konferencia szünetében a Millenárison néhány hét múlva megnyíló Álmok Álmodói 2.0 kiállításról készült kedvcsináló videót is megtekinthettek a résztvevők. Ez a kiállítás a magyar feltalálók jövőt formáló alkotásai előtt tiszteleg majd, a februárban nyíló óriástárlat infokommunikációs csomópontja a Neumann Társaság szakmai együttműködésével készül.
Az M-3 számítógép történetéről a Jövőmúltja.hu oldalon, illetve az NJSZT Informatika Történeti Fórum adattárában lehet olvasni részletesen, ezeken az oldalakon fotók is elérhetők a gépről. Az M-3 megmaradt darabjai a Neumann Társaság Informatika Történeti Kiállításában megtekinthetők a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában - a mai napon, január 21-én belépődíj nélkül.
A Neumann Társaságról
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a legnagyobb múltra visszatekintő hazai informatikai szervezet, 1968-as megalapítása óta kiemelkedő szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. Tevékenységei között kiemelt az informatikai tehetséggondozás, amelynek jegyében évtizedek óta főszervezője a Nemes Tihamér Nemzetközi Programozási, a Nemes Tihamér Országos Alkalmazói, és az Országos Grafikus Programozási Versenynek, illetve felkészítője a diákolimpiákra utazó csapatoknak (IOI, CEOI, EGOI, eJOI). A társaság célja, hogy a digitális világ GPS-eként segítse a tájékozódást az információs társadalom világában.
