Mérnöki pontossággal megtervezett digitális képességekkel növelik agilitásukat és állóképességüket a mindinkább elosztott szervezetté alakuló vállalatok, amelyek teljesítményükhöz hasonlóan fenntarthatóságukat is számokkal mérik. Az IDC trendelőrejelzései szerint a távműködést és a hibrid munkavégzést a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és az automatizálás mind kiterjedtebb alkalmazása fogja segíteni a következő években.
Egészen egyedi operatív kihívásokkal szembesítette a szervezeteket a COVID-19, amelyek ugyanakkor lehetőséget adnak a vállalati működés továbbfejlesztésére, mutatott rá előrejelezésében (IDC FutureScape: Worldwide Future of Operations 2022 Predictions) az International Data Corporation. Sok termék és szolgáltatás esetében a kereslet bezuhant, hogy azután a korábbi szintek fölé íveljen, a vállalatok előbb kénytelenek voltak hazaküldeni alkalmazottaikat, majd a munkahelyek ismételt betöltésével, a szükséges létszám biztosításával küzdöttek, az ellátási láncok működése pedig külső és belső tényezők hatására számos ponton elakadt.
A válság működésük gyors átalakítására kényszerítette a szervezeteket. A változtatások, amelyek normális körülmények között évekbe teltek volna, a járványhelyzetben hónapok alatt az adatvezérelt távműködés és elosztott döntéshozás felé fordították a vállalatokat. A szenzortechnológiák, a vezeték nélküli hálózatok, a gépi tanulás (ML), a mesterséges intelligencia (AI) és a felhőplatformok gyors fejlődésével a szervezetek ma már sokkal jobban átláthatják működésüket, az üzleti teljesítményt befolyásoló tényezőket, és pontosabban előrejelezhetik a változásokat, azokra gyorsabban válaszolhatnak, vagy eléjük mehetnek. Megszűntek az adatmegosztás és az adatok körüli együttműködés technológiai korlátai is, az igazán nagy kihívást ezért inkább a szervezeti változtatások jelentik, amelyek szükségesek a digitális innovációval feltáruló lehetőségek kiaknázásához.
Miközben a világ egyre jobban ellenőrzés alá vonja a járványt, a szervezeteknek el kell dönteniük, kitartanak-e a működés hagyományos formái mellett, vagy tartósan a sokkal inkább adatvezérelt modellekre térnek át, amelyekkel együttműködő és válaszadó képességüket is erősíthetik.
Digitális ikrek, fenntarthatósági mutatók
Az IDC FutureScape jelentései a vállalati informatikai stratégia formálását és a beruházások tervezését alapszintű keretrendszerként segítik, amelyben a szervezetek kiértékelhetik, hogy IT kezdeményezéseik mennyivel járulnak hozzá az üzleti célok eléréséhez egy belátható időtávon át. A vállalati működés különböző vonatkozásaira összpontosító jelentések olyan problémákra, technológiákra és szükséges döntésekre irányítják a figyelmet, amelyekkel az IT vezetők találkozni fognak a jellemzően hároméves tervezési ciklusokban, és többek között prognózisokat is tartalmaznak. A vállalati működésre nézve az IDC az alábbi előrejelezéseket adta 2022-re és az utána következő évekre:
2023-ra a világ kétezer legnagyobb (G2000-es listán szereplő) vállalatának 40 százaléka fog új folyamatokat bevezetni kimondottan a távműködés, a távolról végrehajtható műveletek támogatásához. Tekintve, hogy az ilyen folyamatok száma tavaly még rendkívül korlátozott volt, rövid időn belül döntő fordulatot tapasztalhatunk ezen a téren. A következő két évben ugyanakkor a vállalatok mindössze 25 százaléka fog digitális mérnöki szervezetének az informatikai irányelvek érvényesítésén túl más feladatokat is adni a termékfejlesztést támogató környezet és folyamatok építésében, ezért háromnegyedük továbbra is korlátozott mértékben tud majd felismeréseket és értéket kinyerni operatív adataiból.
2024-re a G2000-es vállalatok bő harmada (35 százaléka) digitális mérnöki képességeit kamatoztatva csoporttársainak, partnereinek és ügyfeleinek is távoli műveleteket, adatokat és más szolgáltatásokat fog értékesíteni - míg ez az arány idén csupán a 2 százalékot éri el. Három év távlatában az ipari és a kereskedelmi szektor szereplői az adatok és az analitikai képességek segítségével 3 százalékkal csökkentik CO2-kibocsátásukat, ami több mint nettó 400 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot jelent.
2025-re a márkatulajdonosok és -menedzserek 30 százaléka a műveletek egy részét visszaviszi házon belülre, vagy a kereslethez közelebb helyezi, hogy nagyobb ellenőrzést gyakorolhasson, növelje az ellátás átláthatóságát, és csökkentse a működési kockázatokat. Négy év múlva a vállalatok 60 százaléka már valamilyen külső szakértőt is megbíz majd, hogy alkalmazottait mesterséges intelligenciával és tudáskezeléssel támogassa - bár ez az arány idén még a 10 százalékot sem éri el.
2026-ra a kétezer legnagyobb vállalat 60 százaléka fenntarthatósági adatait és mérőszámait elsődleges paraméterként használja majd a működés vezérlésében, míg idén erre kevesebb mint 20 százalékuk készült fel. Öt év múlva a vállalatok 40 százaléka AI-képességek használatával, adatkormányzással és szervezeti átalakítással olyan elosztott, ugyanakkor megbízhatóan állóképes döntéshozatali keretrendszert fog létrehozni, amely 25 százalékkal gyorsabb változáskezelést tesz lehetővé.
2027-re a digitális ikerként modellezett fizikai eszközök és folyamatok aránya az idei 5 százalékról 60 százalékra emelkedik, ami az operatív teljesítmény jelentős optimalizálását eredményezi. Szemben az idei 5 százalékkal, hat év múlva már a fogyasztói értékláncok 40 százaléka valós idejű kapacitásinformációkat fog megosztani, így átláthatóbbá és követhetőbbé válik a kereslet mindenkori alakulása.
Hibrid munka, intelligens tudásháló
Ha lépést akarnak tartani a gyorsuló digitális átalakulással, és válaszolnának a klímaváltozás, a globális egészségügyi válság, valamint a társadalmi változások kihívásaira, akkor a vállalatoknak a munkavégzés eddiginél dinamikusabb, hibrid modelljeire kell áttérniük, mutat rá előrejelzésében (FutureScape: Worldwide Future of Work 2022 Predictions) az IDC.
A munkavállalóknak a dinamikusan átkonfigurálható csapatok tagjaiként kell újjászületniük, akik gyorsan alkalmazkodnak az újabb üzleti és piaci követelményekhez, méghozzá bárhol és bármikor, a munkavégzés fizikai helyszínétől függetlenül. A szervezeteknek pedig felhőalapú, AI-képességekkel támogatott és automatizált munkakörnyezetet szükséges kialakítaniuk, amely növeli az alkalmazottak hatékonyságát és a munkavégzés új, agilis módszereinek bevezetését is megkönnyíti. A munkavégzés digitális modelljeire váltó vállalatok egyúttal olyan felismerésekre tehetnek szert, amelyek alapján jobban kiszolgálhatják az ügyfelek és az alkalmazottak igényeit, így mindkét csoport elégedettségét és hűségét egyszerre növelhetik. A munkavégzés jövőjére nézve az IDC a következő előrejelzéseket adta:
2023-ra a digitális átalakulás, valamint az üzleti környezet változékonysága arra készteti a G2000-es vállalatok 70 százalékát, hogy a távmunkának vagy a hibrid munkavégzésnek elsőbbséget adó munkahelyeket hozzon létre, munkafolyamatait átalakítsa, és a szakemberek változatosabb tehetségbázisából toborozzon. Két év múlva a vállalatok 60 százaléka AI- és ML-képességeket felvonultató platformokkal fogja támogatni az alkalmazottak teljes pályafutását a beléptetéstől kezdve a nyugdíjazásig. A munkavállalók 70 százaléka ekkor már bárhonnan eléri majd az agilis munkaterekbe épített intelligenciát, így az együttműködés és az ügyfélkiszolgálás terén is nagyobb hatékonyságra tesz szert. Kódírást nem igénylő (no-code) fejlesztőeszközökkel az alkalmazottak feladataikat is automatizálni fogják, de megfelelő támogató környezet, például jó gyakorlatot átadó kiválósági központ és bevezetési módszertan hiányában az így születő programok 90 százaléka kudarcra lesz ítélve.
2024-re a vállalatok 70 százaléka jelentős beruházásokkal továbbfejleszti toborzási és humánerőforrás-stratégiáját, külön hangsúlyt helyezve a sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra vonatkozó adatok, eszközök használatára, valamint a teljesítményértékelés gyakorlatára. Három év múlva a kétezer legnagyobb vállalat 80 százaléka mesterséges intelligenciára épülő "digitális menedzsereket" használ majd az alkalmazottak felvételére, elbocsátására és képzésére, de emberi közreműködés nélkül ez a módszer csupán minden ötödik szervezetnél termet majd valódi értéket. A G1000-es listán szereplő vállalatok ekkorra tízből nyolc előre ütemezett megbeszélésen a kiterjesztett valóság (AR) hardver- és szoftvertechnológiáit is használni fogják a globálisan elosztott csapatokat támogató intelligens, digitális munkaterekben.
2025-re a digitális átalakuláshoz szükséges IT-képességek hiánya a vállalatok 90 százalékát fogja sújtani, és a csúszó termékkibocsátás, a csökkenő ügyfél-elégedettség, valamint az üzletvesztés következtében világszinten több mint 6,5 billió dollár veszteséget okoz. Négy év múlva az új irodaépületek felhúzására vagy a meglévők felújítására induló projektek szintén 90 százalékában olyan okos létesítményvezérlő technológiát is bevezetnek, amely a munkahelyek rugalmas támogatásával a lakók élményét és az üzemeltetés hatékonyságát is növeli.
Végül 2026-ra a világ kétezer legnagyobb vállalatának 40 százaléka tapasztalni fogja, hogy információhasználata 25 százalékkal javult, miután a strukturált és a nem strukturált adatokat előkereshető és intézkedésekben hasznosítható tudássá alakító, intelligens hálózatokba ruházott be.
