Az MNB fő pénzforgalmi stratégiai célja a következő időszakban a digitalizációs szintugrás megvalósítása, aminek eredményeképpen a 2020-as egyharmadról 2030-ra kétharmadra emelkedhet az elektronikus tranzakciók aránya - mondta Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója a jegybank Pénzforgalom 2030 stratégiájának bemutatóján.
Az elektronikus fizetések arányának 60 százalék fölé emelése a versenyképesség növelésével jár, ugyanakkor összhangban van a jegybank készpénzellátás biztonságát célzó stratégiájával - mutatott rá. A jegybanknak nem célja a készpénz kiszorítása, hanem "egészséges együttélésben gondolkodik," ahol egyaránt elérhető választási lehetőséget jelentenek az elektronikus fizetési megoldások, valamint a készpénz használata - fejtette ki.
Az elmúlt időszak eredményeit értékelve elmondta, hogy a 2010-2020 közötti tízéves időszakban széleskörű infrastruktúrafejlesztés történt a hazai elektronikus pénzforgalomban. A kereskedői elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálok száma háromszorosára nőtt, és ma már 200 ezer helyen elérhető. Az online fizetések aránya a 2020-ban bevezetett azonnali fizetési rendszernek köszönhetően 15-szörösére, az átutalási forgalom 1,5-szeresére nőtt. A számlafizetések és az online vásárlások területén is jelentős bővülés volt tapasztalható - mondta.
Az elmúlt évtized fejlesztéseinek mérföldköve az azonnali fizetések bevezetése volt, amely minden fizetési helyzetben készpénzmentes alternatívát nyújthat. A 2030-as stratégiai célok között szerepel a rendszer továbbfejlesztése. Ennek részeként 2024-ben ingyenes QR-kóddal vagy fizetési kérelemmel is lehet majd fizetni, a tranzakciókról pedig valós időben kaphatnak tájékoztatást az ügyfelek - olvasható az MNB oldalán publikált dokumentumban.
A 2030-as stratégiában a hangsúly az infrastruktúra fejlesztéséről a használat ösztönzésére tolódik, vagyis, hogy minél több embert bevonjanak az elektronikus fizetési megoldások használatába. Bartha Lajos a fejlesztendő területek között említette a verseny és innováció biztosítását, amely a pénzforgalmi szolgáltatások területén az egyik legerősebb, az online számlafizetések és internetes vásárlások területén is van további tér növekedésre. A biztonsággal összefüggésben megemlítette, hogy Magyarország az európai rangsor végén szerepel a bankkártyás és elektronikus fizetésekkel összefüggő csalások területén.
Kiemelte, hogy a megújított stratégia fontos eleme a kitűzött célok mérése. Az MNB egy 18 mutatóból álló pénzforgalmi fejlettségi mutatórendszert vezet be. Az évente publikálásra kerülő mutatókkal nyomon követhető a fogyasztók, vállalkozások számára elérhető pénzforgalmi szolgáltatások elterjedtsége, a használatuk gyakorisága, valamint a pénzügyi tudatosság változása. Elmondta, hogy a jegybank Pénzforgalom 2030 stratégiájának kialakítását széleskörű konzultáció előzte meg a pénzforgalmi piac összes érintett állami és piaci szereplőjével, a bankokkal, a kereskedelmi képviseletekkel, a kártyatársaságokkal valamint az egyéb pénzforgalmi szolgáltatókkal.
A stratégia ismertetője utáni kerekasztal beszélgetésen Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke elmondta, hogy a bankszövetség 150 millió forinttal támogatta a jegybank által elindított Kiperpajzs digitális pénzügyi biztonságot tudatosító kampányt. Kitért arra, hogy a pénzügyi szolgáltatások piacán működő fintech cégek rákényszeríti a bankokat az alkalmazkodásra, ugyanakkor azt sürgette, hogy minden szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. Hozzáfűzte: paradigmaváltás előtt áll a bankszektor a digitális pénzügyi szolgáltatások elterjedésével, ami nagy kihívás elé állítja a szektor szereplőit.
Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára elmondta, hogy a pénzforgalmi stratégia megvalósulásában az államnak is fontos szerep jut. Kiemelte a pénzügyi tudatosság előmozdítását és a kiberbiztonság támogatását, valamint a területet érintő uniós szabályozásokkal összefüggő információk megosztását. Patai Mihály, az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy tovább kell fejleszteni a digitális pénzügyi infrastruktúrát, ugyanakkor a bankszektor, a jegybank és az állam is tudomásul veszi, hogy a magyar kultúrához hozzátartozik a készpénz használata, amely még évtizedekig velünk maradhat. Hosszú távon a bankok és fintech cégek tulajdonosi háttere össze fog érni - mondta.
