A sporttörténelem egyik legnagyobb rivalizálásának újabb fejezetét írta meg Rafael Nadal és Novak Djokovics a párizsi Roland Garros tenisztornán. Ez volt az első alkalom, hogy két olyan versenyző csapott össze, akik külön-külön is húsznál több Grand Slam tornát nyertek. De nem csak ők voltak ott a pályán, hanem a mesterséges intelligencia is.
Az adatelemzés már régóta jelen van a sportban. Talán a legismertebb példa 2002-ből származik, amikor az Oakland Athletics baseballcsapat az edzők és a játékosmegfigyelők bölcsessége és az általuk kedvelt mérőszámok helyett statisztikai elemzéssel választotta ki a csapatát. Ez a tapasztalat adta Michael Lewis 2003-as Moneyball című bestsellerének alapját, amelyből később film is készült Brad Pitt és Jonah Hill főszereplésével.
A tenisz is megtapasztalta ezt a forradalmat. "Az adatok felrobbantották a sportágunkat" - mondja Craig O'Shannessy teniszstratéga és edző a BBC-nek. Számára a 2015-ös Australian Open volt a kulcsmomentum. Miközben Novak Djokovic és Andy Murray a pályán csatázott, nagy teljesítményű számítógépek összeszedték az adatokat, és három különböző csoportba sorolták a labdameneteket, lényegében rövid, közepes és hosszú kategóriákba. "Felfedeztük, hogy a pontok 70 százalékában mindkét játékos legfeljebb csak kétszer ütötte be a labdát a pályára" - mondta a BBC-nek.
O'Shannessy, aki 2017 és 2019 között Novak Djokoviccsal dolgozott együtt, azt mondja, ez a felismerés ráébresztette arra, hogy a játékosok edzésmódszere teljesen rossz. "Az edzés kilencven százaléka az állandóságra összpontosít, de a meccspályán mindössze 10 százalékot tesznek ki a 9 pontnál hosszabb labdamenetek. Ez az adat örökre megváltoztatta a sportágunkat" - mutatott rá a problémára.
Az edzőknek ma már mesterséges intelligencia (MI) áll rendelkezésükre, ahol kifinomult szoftvereket használnak, illetve képeznek ki elképzelhetetlen mennyiségű adattal. Így olyan mintákat is képesek felismerni, amelyeket egy ember soha nem venne észre. "A mesterséges intelligencia képes kiszagolni a szignifikáns területeket. Az emberek nagyon rosszul tudják leválogatni az adatokat, míg az MI másodpercek alatt képes erre" - mondja O'Shannessy.
Így például, ha Novak Djokovic 50 nyerőt ütött tenyeresről, akkor ezeket az ütéseket többféleképpen vagy több rétegben is fel lehet dolgozni. Lehet, hogy 40 adogatás volt, de az is lehet, hogy 35 a szervát követő fogadásból. O'Shannessy szerint olyan játékminta megtalálása a cél, amikor 50-ből 35-öt nyerőt ugyanúgy üthet meg. "Évtizedekig botladoztunk, hogy mindezt összehozzuk" - jegyezte meg.
A mesterséges intelligenciához hatalmas mennyiségű adatra van szükség a pontos algoritmusok betanításához és felépítéséhez. Raghavan Subramanian az Infosys Tennis Platform vezetője 2015 óta dolgozik együtt a Professzionális Teniszezők Szervezetével (ATP), valamint több mint három éve a francia nyílt teniszbajnoksággal, a Roland Garros-szal.
Évente mintegy 700 mérkőzés videóihoz és statisztikáihoz fér hozzá. "Értékes adatok, amelyek az összes AI- és gépi tanulási rendszerünk alapanyagát képezik" - közölte Subramanian. Elmondta, hogy a pontosság javult az elmúlt négy évben, mivel több képzési adat vált elérhetővé. A játékosok szempontjából ez azt jelenti, hogy pontosabban tudnak elemezni egy mérkőzést. A Roland Garros Players App segítségével pontosan láthatják a kulcsfontosságú ütések, például a nyerők, a hibák és az adogatások helyét.
"Az RG Players App használatában 51 százalékos növekedést tapasztaltunk 2021-ben az előző évhez képest, amikor 1100 játékos és edző használta az AI-alapú videókat" - mondta Subramanian a BBC-nek.
A mesterséges intelligencia felgyorsítja a tornáról szóló médiaközvetítéseket is. Az MI másodpercek alatt kezeli az adatokat, hogy ennek révén videótartalmat hozzon létre, ami normál esetben órákig tartana egy multimédiás csapatnak. A szurkolók a mérkőzés után szinte azonnal hozzáférhetnek és elemezhetik a meccsek kiemelt pillanatait és más intelligens lejátszási listákat.
Bár a mesterséges intelligencia egyre erősebb eszközzé válik, ez mindig is csak ennyi lesz. Az emberi és érzelmi tényezők továbbra is prioritást élveznek, és a drámát tápláló fő elem maradnak - mondja Jérôme Meltz, a Francia Tenisz Szövetség (FFT) információs és adatszolgáltatási igazgatója.
Az FTT elismeri, hogy a mesterséges intelligencia leginkább az élsportolóknak kedvez, és időbe telik, amíg az előnyök a szélesebb közönség körében is elterjednek. "A teljesítménynövelő mesterséges intelligencia továbbra is főként az elitnek szól, a nagyközönségnek nagyon kevéssé" - állapította meg Meltz.
A spanyol salakkirály Nadal és világelső szerb Djokovic mérkőzésén végül az előbbi nyerte meg 6:2, 4:6, 6:2, 7:6 (7-4) arányban.
