A globális olajkereskedelem csaknem 60 százalékát tengeren keresztül bonyolítják, míg az alapanyagok, ömlesztett termékek az összes tengeri rakomány 30 százalékát teszi ki. A kikötők a világ minden tájáról érkező áruk fogadóhelyei, és ez az a hely, ahol az e-kereskedelemben megrendelt termékeket konténerbe rakják, ami tovább jut a kamionokhoz, amelyek egy raktárba szállítják a termékeket. Ez már az utolsó előtti célállomás, ahonnan egy sofőr felveszi a csomagot és a megrendelő ajtajáig szállítja.
Az UNCTAD becslése szerint a nemzetközi kereskedelem 2021-ben rekordösszegűre, 28,5 billió dollárra nőtt, ami 2020-hoz képest 25 százalékos növekedést jelent. A közelmúltban a covid-járvány hatásai megvilágítottak a modern kikötők fő nehézségeit. Ezek közé tartozik a túláradó mennyiségű áru, a hozzájuk tartozó papírmunka és egyéb adminisztratív feladatok kezelése, a torlódások, a késések, a terminálüzemeltetők közötti koordináció hiánya, és ami a legfontosabb, a munkaerő-függőség. Mindezek mellett a környezetvédelem különféle kérdései is egyre növekvő súllyal kerültek előtérbe.
A technológia azonban azt ígéri, hogy ha nem is oldja meg teljesen, de legalább segít optimális megoldást találni ezekre a sürgető problémákra. E módszerek egyike a tárgyak internete (IoT), amely létfontosságú szerepet játszhat a szállítási eljárások digitalizálásában és a rakományfelügyeletben. Az intelligenssé alakított hamburgi kikötőben ma már minden eszközt, például a darukat, raktárakat és utakat, szenzorok és térinformatikai technológiák segítségével felügyel.
A High Bay Storage (HBS) rendszer egy másik eszköz, amely megkönnyíti a konténerek követését. Ez egy olyan automatizált konténerkezelő szoftver, amely 11 emelet magasságig képes egymásra rakni a konténereket, háromszorosára növelve egy hagyományos telephely kapacitását. A blokklánc egy másik nagy dolog, amely a valós idejű kommunikációra való összpontosítása miatt az ellátási láncok digitalizálását ígéri. Az antwerpeni kikötő már 2017-ben végzett kísérleti projektet e technológia alkalmazásával.
Az Egyesült Államok legautomatizáltabb kikötője, a virginiai kikötő tavaly minden idők legtermékenyebb évét regisztrálta, mivel 25,2 százalékkal több rakományt kezelt. Az Egyesült Államokban jelenleg négy kikötő ad helyet automatizált termináloknak, köztük a Los Angeles-i és a Long Beach-i (e kettő az ország összes konténerforgalmának mintegy 42 százalékát bonyolítja le). A kikötők automatizálásából származó előnyök sokfélék: a termelékenység akár 35 százalékos növekedése és a működési költségek várhatóan 20-55 százalékos csökkenése. A Mckinsey úgy látja, hogy az ilyen fejlesztések az általuk Port 4.0-nak nevezett korszakot vezetik be.
Ám annak ellenére, hogy az előnyei - például a teljes átalakulás és a nagyobb léptékű automatizálás - bizonyítottak már, számos problémával kell szembenéznie. Például, miközben a teljesen automatizált kikötők javulást mutatnak a biztonság és a fennakadások nélküli munka terén, az általános termelékenység nem biztos, hogy felülmúlja a hagyományos kikötőkét. Az International Transport Forum nemrégiben közzétett jelentése szerint egyetlen kikötő sem teljesen automatizált a szó valódi értelmében. Az elhelyezkedés, a méret és a specializáció sokkal fontosabb szerepet játszik a teljesítményben, mint az automatizálás. Hozzátette továbbá, hogy mintegy 53 terminált automatizáltak különböző mértékben, ami a globális konténerterminálok mindössze 4 százalékát teszi ki.
A munkavállalók sem veszik félvállról az automatizálást. A 70 terminálüzemeltetőt képviselő PMA (Pacific Maritime Association) nemrégiben felvetette az automatizálás ötletét az ellátási lánc problémáinak megoldásaként. De közel 22 ezer dokkmunkás ellenzi ezt a lépést.
Érdekes megfigyelni, hogy a luddita mozgalomhoz vezető hasonló attitűdök még mindig jelen vannak. Aggályaik bizonyos mértékig megalapozottak. Mégis, a világ növekvő összetettsége fokozatosan és természetesen több automatizáláshoz fog vezetni, mivel az embereknek egyre nehezebb lesz lépést tartaniuk a változásokkal és azok mértékével. Erre utal, hogy míg 2020-ban 131 milliárd csomagot szállítottak világszerte, a következő hat évben ez a mennyiség várhatóan megduplázódik, és 2026-ra meghaladja a 266 milliárdot.
