A kémiai vetőmagkezelés megszabadítja a vetőmagokat a gombáktól, vírusoktól és baktériumoktól. Ennek azonban magas ára van. A felhasznált hatóanyagok káros hatással lehetnek a gazdákra, a talajra és a környezetre is. Ezzel szemben az elektronok segítségével környezetbarát, fenntartható és gazdaságos módon lehet a vetőmagokat kezelni.
E módszer segítette az E-VITA start-up vállalkozást - a Fraunhofer FEP Intézete és a Ceravis cég közös vállalkozását - sikerre, amelynek eredményeként 2021-ben elnyerte a Fraunhofer Alapítói Díját is.
A maghéjon gombák, vírusok és baktériumok élnek, amelyek drasztikus terméscsökkenést eredményeznének, ha nem kezelnék a vetőmagot elvetése előtt. Hagyományosan vegyianyagok használatával, az úgynevezett csávázással szabadulnak meg a kórokozóktól. Mivel a vegyszerek megtapadnak a vetőmagok felszínén, vetéskor potenciálisan veszélyes anyaggal kerülhetnek kapcsolatba az emberek. De a vegyszerek a természeti környezetre, a talajra sincsenek jó hatással.
Ezért ott, ahol a talajvizet is védeni kell a csávázott vetőmagok használata tilos. Ráadásul erős szélben sem szabad vetni, mivel a kezelőanyagok és az adalékanyagok elsodródhatnak, márpedig a vetőmaghulladék veszélyes hulladéknak minősül. Számos gombaölő hatású csávázószert már be is tiltottak.
Az E-VITA hamarosan múltidőbe teheti az efféle problémákat. A vetőmagok kórokozóktól való megtisztítása ugyanis gyorsított elektronokkal történhet fenntartható és gazdaságos módon, ami kifejezett közösségi előnyöket is kínál. Végül is ez hozta meg az eljárásnak Fraunhofer alapítói díjat is.
Az elektronkezelés elve gyorsan megérthető. Energiában gazdag elektronokat lőnek ki a magra, amelyek hatékonyan elpusztítják a káros organizmusokat, de a mag belsejét - beleértve az embriót és az endospermiumot - teljesen érintetlenül hagyják. "Az eredmény egy olyan tiszta vetőmag, amely nem tartalmaz semmilyen káros anyagot, amely nem ad át semmilyen toxint az embernek vagy a környezetnek, amely elvethető szeles időben és talajvízvédelmi területeken is. Sőt amely akár állati takarmányként is felhasználható" - magyarázta el André Weidauer, az E-VITA ügyvezető igazgatója a Fraunhofer Intézet híroldalán. A gazdáknak nem kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, mint amennyire a kezelt vetőmagokért eddig is tették. "Ez azt jelenti, hogy a gazdák rendkívül motiváltak az E-VITA vetőmagok megvásárlására, hiszen ugyanazért az árért fenntartható, jobb minőségű vetőmagot kapnak" - állapította meg Weidauer.
Az 1980-as években fejleszteni kezdett eljárás nagy áttörését két fejlesztésnek köszönheti. Az első lépés az volt, hogy a teljesen automatizált, helyhez kötött nagyberendezést mobil egységgé alakították át. Ez egy 40 lábas konténerben, teherautón helyezkedik el, és óránként 25 tonna vetőmagot képes kezelni. A második, még fontosabb lépés az volt, hogy a Fraunhofer FEP kutatóinak sikerült egy sokkal kisebb elektronforrást tervezniük-. Ez alapozta meg az alacsony, óránként nyolc tonnás teljesítmény mellett is gazdaságosan üzemeltethető egységeket. Az E-VITA reméli, hogy 2022 közepére befejezi az egyik ilyen kis egység kísérleti projektjét, amelyet egy 20 láb hosszú konténerben helyeztek el. Hosszú távon a vállalkozás akár 50 százalékos piaci részesedést is szeretne elérni a kis egységekkel, először Németországban, majd Európa többi részén.
