A környezeti válság és a fegyveres konfliktusok globális hátterében egyre nagyobb szükség van az energiaszektorban az érdemi változásra. Miközben a CO2-kibocsátás tovább súlyosbítja az éghajlati vészhelyzetet, az Ukrajnában zajló háború emlékeztet arra, hogy az energiaellátás a vészhelyzeteket idején mennyire törékeny. Mivel az energia és az ökoszisztémák bizonytalan jövő elé néznek, a cselekvésre való felhívás egyértelmű: az ágazatnak és partnereinek össze kell fogniuk, hogy átalakítsák munkamódszereiket.
Szerencsére a változás már megkezdődött. Amint azt az Arthur D. Little nemrégiben kiadott, Disruption Is Now című jelentésében feltárja, három trend alakítja az átalakítási törekvéseket az energiaágazat teljes spektrumában: a szén-dioxid-mentesítés, a decentralizáció és a digitalizáció. Mindegyik trend sajátos kihívások sorát jelenti, de ezekkel a kihívásokkal egyformán találkoznak a lehetőségek is, amelyek készen állnak arra, hogy kihasználjuk őket.
Dekarbonizáció
Az emelkedő hőmérséklettől a tájak változásáig az éghajlati vészhelyzet a szemünk előtt bontakozik ki, annak ellenére, hogy a COP26-on elkötelezettséget vállaltak az országok a károk megállítására, sőt, akár visszafordítására is. A 2021-es konferencián a világ legnagyobb gazdaságai közül sokan vállalták, hogy 2050-re elérik a nettó nulla kibocsátást, és megduplázzák erőfeszítéseiket a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-kal való csökkentése érdekében.
Ez nem csak kormányzati ügy; a magánszektor is elszántan támogatja a nemzeteket a "nullához vezető úton". A COP26 alkalmával a Net Zero globális pénzügyi szövetség bejelentette, hogy a résztvevők 130 billió dollárnyi magántőkét ajánlottak fel a jelentős változás érdekében.
A szén-dioxid-mentesítés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez lesz a legfontosabb átfogó tendencia, amely a vállalatok stratégiai gondolkodását és befektetési döntéseit alakítja - nem csak az energetikai ökoszisztémában, hanem az összes ágazatban.
Az ukrajnai konfliktus hatása a globális energiaellátásra egy régóta húzódó, szélesebb körű problémát jelez. A bizonytalanság világában a szolgáltatásnyújtás terén sürgősen szükség van a lokálisabb megoldásokra, ahelyett, hogy egy sokkal szélesebb körű nemzeti vagy regionális infrastruktúrára támaszkodnánk.
Az energiaágazatban érdekelt felek feladata olyan jövőbiztos infrastruktúrák létrehozása, amelyek képesek befogadni az olyan technológiákat, mint a szakaszos és decentralizált termelés. E cél elérése érdekében a kipróbált és bevált megoldások közé tartozik a szélerőművek telepítése a városi területek közelében, vagy a mikrotermelés, például a fotovoltaikus (PV) tetőpanelek alkalmazása az új lakóépületeken, valamint az energiafelhasználók ösztönzése arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak az energiafogyasztásukért. Mindezek az elemek olyan új üzleti modelleket táplálnak, amelyek a sokkal nagyobb fenntarthatóságra összpontosítanak - ez a szál egyre inkább áthatja a társadalom minden elemét.
Digitalizáció
Ahogy az ipari forradalom 4.0 rohamosan folytatódik, a szervezetek minden ágazatban és iparágban egyre inkább a digitális átalakulás felé fordulnak a versenyben maradás és a túlélés érdekében, és ez alól az energetika sem kivétel. Valójában az energiaszférában a folyamatok és gyakorlatok digitalizálása és automatizálása döntő fontosságú lesz az ágazat átalakítására irányuló erőfeszítések sikere szempontjából. A műveletek digitalizálásával az energiaipari szereplők csökkenthetik a költségeket, növelhetik a bevételi forrásokat, és kiváló szolgáltatást nyújthatnak az ügyfeleknek. Fontos, hogy a digitális megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára a hulladék minimalizálását és a működési hatékonyság maximalizálását is, ami egyértelmű fenntarthatósági előnyökkel és környezeti előnyökkel jár.
Az ADL jelentése a digitalizáció fontosságát igazolja a kialakulóban lévő energetikai paradigma szempontjából, és rámutat arra, hogy az energiahálózatba történő hatalmas beruházások mellett az üzemeltetés és a rugalmasság növekvő digitalizálása dominál a beruházásokban.
A hidrogén ereje
Egy másik terület, amely mind a befektetéseket, mind a globális figyelmet magára vonzza, a hidrogén (H2) - olyannyira, hogy a globális H2-gazdaság 2050-re várhatóan 700 milliárd dollár értékű lesz. A zöld hidrogén különösen a szén-dioxid-mentesítési törekvések megvalósításának és a nehezen szén-dioxid-mentesíthető ágazatokban a zöldebb jövő felé való átmenet támogatásának kulcsfontosságú technológiája.
Világszerte közös K+F-tevékenységek folynak a hidrogénben rejlő lehetőségek maximális kihasználása érdekében a globális energiamátrixban. Nemrégiben az Egyesült Arab Emírségek és Hollandia egyesítette erőit, hogy fokozzák H2-erőfeszítéseiket, és előmozdítsák az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás támogatását célzó projektek és kezdeményezések kidolgozását. Németország és Szaúd-Arábia szintén bejelentette, hogy stratégiai szövetséget kötött a zöld hidrogén fejlesztésére, amelynek keretében a két nemzet együttműködik a tiszta hidrogén előállítása, feldolgozása, felhasználása és szállítása terén.
Az előttünk álló út
Az éghajlati válság és az ellátás bizonytalansága közepette az energetikai átalakulás szükségessége egyértelműen látszik, és az, hogy az iparági szereplők ma hogyan helyezkednek el, évtizedekre meghatározhatja a globális erőfeszítések sikerét vagy kudarcát, valamint saját versenyelőnyüket. A hidrogéntől a digitalizálásig az Arthur D. Little jelentésében feltárt meglátások eszköztárat nyújtanak az ágazat döntéshozóinak, hogy elinduljanak a szén-dioxid-mentesített jövőről alkotott elképzelésük felé.
