Mesterséges intelligencia (MI) - manapság egyre többet halljuk ezt a kifejezést. Néhány éve még csak a kutatólaborokban és sci-fi filmekben volt fellelhető, és ha egy átlagos ember hallott is róla, nem számított rá, hogy a mindennapi életét befolyásolják ezek az algoritmusok. Mára ez teljesen megváltozott. Hirdetések tömkelegében használják megkülönböztető tényezőként, üzleti konferenciákat rendeznek arról, hogy hogyan tudja növelni az MI a profitot, és kormányok alkotnak stratégiákat arról, hogy kihasználják ezt a feltörekvő technológiát.
A téma népszerűsége és aktualitása miatt érdekesnek tartották a cikk szerzői megkérdezni azokat a mai egyetemistákat, akik később potenciálisan döntéshozói szerepet fognak betölteni a szakmájukban, hogy mit gondolnak az MI és az emberek kapcsolatáról, jövőjéről. Így végül 101 corvinusos hallgató véleményét vizsgálták meg három nagy témakörben: a mesterséges intelligencia általános hatásai az emberek életére, befolyása a gazdaságra és a munkaerőpiacra, valamint a társadalomi rendszereinkre.
Válaszadóik átlagosan 2,87-re értékelték tájékozottságukat az 1-től 5-ig terjedő skálán (a cikk további résziben is erre a skálára hivatkoztak az átlagok megnevezésénél), ami egyezett a várakozásaikkal, hogy többségük inkább laikus a témában. Ennek ellenére érdekes megvizsgálni, hogy az MI témakörében főként átlagosan tájékozott kitöltőbázisuk milyen, az életüket befolyásoló döntéshez használnák szívesen az MI nyújtotta lehetőségeket, illetve melyek azok a szituációk, ahol kevésbé bíznák a döntést a különböző algoritmusokra.
A válaszok alakulását a következő ábra szemlélteti:
Látható tehát, hogy az igazán fontos, nagy befolyással bíró döntéseket - mint a párválasztás, országgyűlési választások - nem szívesen hagynák az MI-re, ugyanakkor a kisebb jelentőségű, gyakran mindennapi döntéseknél - étrend összeállítása, bevásárlás, sport, útvonaltervezés - nyitottak lennének az automatizálásra. Ami pedig az egészséget illeti, érdekes megfigyelés, hogy a testi egészséggel kapcsolatos döntéseket a hallgatók többsége kis vagy teljes mértékben rábízná az MI-re, ugyanakkor a mentális egészségük kapcsán már kevesebb bizalmat adnának a különböző algoritmusoknak. Ez nem is olyan meglepő, hiszen a mentális egészség témakörét említve gyakran olyan szavak is eszünkbe juthatnak, mint az együttérzés, empátia, elfogadás, amelyek az emberekben igen, de a gépekben esetleg sohasem lesznek fellelhetőek.
A sci-fi filmekből már jól ismert a kérdésfelvetés, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésében elérkezhet-e az az időszak, hogy öntudatra ébred, és esetleg az emberiség ellen fordul. A válaszadók többsége szerint nem valószínű, hogy ez valaha is be fog következni. A hallgatók többségének ugyanakkor az a véleménye, hogy a mesterséges intelligencia már jelenleg is komoly befolyással bír az emberekre mindennapi döntéseik meghozatala során. Ha jobban belegondolunk, már most is gyakran az alapján döntjük el, hogy honnan rendeljünk ebédet, milyen filmet nézzünk meg, melyik útvonalat válasszuk, hogy ezek az algoritmusok milyen ajánlásokat dobtak fel nekünk a rólunk korábban begyűjtött adatok alapján. Állandó jelenlétüknek köszönhetően pedig akarva-akaratlanul is figyelembe vesszük "véleményüket" különböző döntéseink meghozásakor. Mivel ezen ajánlások sokszor nagyon megkönnyítik életünket és döntéseinket, talán éppen ezért gondolja szintén úgy a válaszadók többsége, hogy az MI elterjedésével javulni fog az emberek életminősége . Érdemes megemlíteni, hogy véleményük szerint ez a jövőben viszont magával hozhatja akár azt is, hogy ez emberek butábbak és lustábbak lesznek, mert túlságosan függenek majd az algoritmusoktól.
Az MI az emberek mindennapi életére tett hatásának kettőssége alapján pedig a kérdőívet kitöltött hallgatók többségükben úgy vélték, hogy kedvezőp hatással lesznek a társadalomra az MI fejlesztések (3,63), de erről az állításról nem voltak annyira meggyőződve, mint arról, hogy az emberek életminőségén alapvetően javít az MI (4,01).
A robotok elveszik a munkánkat?
Az mesterséges intelligencia térnyerése várhatóan nagy hatással lesz a munkaerőpiacra, egyesek szerint gyökeresen megváltoztatja. Az általunk megkérdezett hallgatók 90%-a azt az álláspontot képviselte, hogy a munkaerőpiac jelentős változáson fog átesni.
A gazdasági növekedés terén a többség arra voksolt, hogy a mesterséges intelligencia vezérelte automatizáció inkább elősegíti a gazdaság fejlődését, mint hátráltatja. Kimutatható, hogy a férfiak szerint nagyobb mértékben segíti a növekedést ez az új technológia, valamint akik szerint pozitív hatással lesz a társadalmunkra, azok szerint a gazdaságot is élénkíti.
A munkaerőpiac potenciális változása ellenére a válaszadók csekély hányadánál volt szempont, hogy a továbbtanulásnál olyan szakmát válasszanak, amely kevésbé automatizálható. Jellemzően azok a túlnyomó többségben gazdaságinformatikus hallgatók vették inkább számításba ezt a faktort (29%), akik tájékozottabbak az aktuális technikai fejlesztések terén, és úgy érzik, hogy a mesterséges intelligenciának már ma is jelentős hatása van az életükre. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek nem is aggódnak amiatt, hogy a szakmájukban robotok válthatják ki őket. Az eredmény nem feltétlenül meglepő, hiszen várhatóan magas szintű képzettséget igénylő szakmák automatizációját kevésbé veszélyezteti az MI fejlődése. Ennek ellenére a különböző szakmákat egészen eltérő mértékben befolyásolja majd, és becslések szerint az Egyesült Államok munkahelyeinek 47%-a lehet veszélyben a következő két évtizedben.
Érdekes eredmények születtek azzal kapcsolatban, hogy mely területeken látnák szívesen, ha az embert felváltaná a mesterséges intelligencia. Az ábrán látható munkaköröknél a többség bízik annyira az MI-ben, hogy átengedje még akár a veszélyesebb feladatköröket is.
A kitöltések további elemzése alapján megállapítható, hogy inkább azok támogatják a mesterséges intelligencia bevezetését, akik jártasabbak a témában, valamint akik úgy érzik, hogy a mesterséges intelligencia kevésbé befolyásolja a mindennapjaikat.
Konkrét munkahelyekre vonatkozólag eléggé megoszlik, hogy mely válaszadók ragaszkodnának emberi jelenléthez, vagy engednék át a mesterséges intelligenciának a munkát. A laikus válaszadók általában jobban ragaszkodnak az emberi jelenléthez a megnevezett területeken. Apró érdekesség továbbá, hogy a pénzügy és számvitel területén tanuló kitöltők fele tudja legkevésbé elképzelni az emberi erőforrás elhagyását a könyvelés folyamatából.
Az egyik legmegosztóbb kérdés az volt, hogy a mesterséges intelligencia vajon az embereket vagy inkább a nagyvállalatok érdekét szolgálja. A válaszokat vizsgálva megállapítható, hogy a megkérdezettek szerint inkább a nagyvállalatokat szolgálja, viszont minél tájékozottabbnak tartja valaki magát a témában, annál inkább hajlik az emberi érdekek előtérbe helyezése felé.
Milyen hatással lehet az MI a társadalomra és a demokráciára?
A kérdőív utolsó részében néhány, az MI térnyerése kapcsán vitatott társadalmi és etikai kérdéssel kapcsolatban fejthették ki véleményüket a hallgatók. Többségük úgy gondolta, hogy az MI az ajánló algoritmusokon és közösségi médián keresztül károsan hata demokratikus döntéshozatalra, ezért valamilyen formában érdemes lenne szabályozni a működésüket, és hogy milyen tartalmak kerülhetnek ki ezekre az oldalakra. Ezt támasztja alá az is, hogy a válaszadók szerint a különböző algoritmusok fokozhatják a politikai polarizációt - ami szintén a demokrácia sérüléséhez vezethet - valamint hozzájárulhatnak új típusú bűncselekmények kialakulásához. A politikai polarizáció kapcsán érdekes megemlíteni, hogy gazdaságinformatikus kitöltőinket átlagosan kevésbé aggasztja (3,60) ezen ellentétek kialakulása, mint egyéb szakok hallgatóit (4,00).
Szintén érdekes, hogy a harmadik témakör válaszai alapján kis mértékben ugyan, de különbséget fedezhetünk fel az egyes nemek véleménye között. A női válaszadók ugyanis jellemzően bizalmatlanabbak az MI-vel társadalmai és etikai kérdéseket illetően. Szerintük erősebben kellene szabályozni a közösségi médiát, jobban zavarja őket, hogy ezen oldalak rengeteg adatot gyűjtenek felhasználóikról, valamint sokkal kevésbé bíznának fontos döntéseket algoritmusokra (2,18), mint a férfiak (3,06).
Végül pedig arról kérdezték a válaszadókat, hogy mely társadalmi és etikai szituációkban tartanák jó ötletnek az MI felhasználását:
Ahogy az ábra is mutatja, a legtöbb társadalommal és etikával kapcsolatos kérdésben rossz ötletnek tartják az MI túlzott térnyerését, kivéve azon tevékenységeknél, amelyek az emberek biztonságát szolgálhatják. Leginkább az MI katonai célú felhasználásában nem értenek egyet, szinte egyenlő arányban szavaztak minden válaszlehetőségre.
"A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek miatt jelenleg rengeteg kérdésünk van a jövővel kapcsolatban, válaszok nélkül. Ebből a bizonytalanságból fakadóan azonban még fontosabb, hogy feltegyük ezeket a kérdéseket, és feltérképezzük a lehetséges válaszokat. Ez a rövid kutatás betekintést nyújthatott abba, hogy a corvinusos kitöltők hogyan vélekednek a napjainkban gyakran feltett kérdésekről" - írták a szerzők a gyakorlati projekt kapcsán született cikkről, amelynek projektvezetője Borsos Balázs, a szervezet korábbi elnöke, jelenlegi felügyelő bizottsági tagja. Balázs a Vrije Universiteit Amsterdam elsőéves mesterszakos hallgatója, aki az egyetem Mesterséges Intelligencia szakán mélyíti el tudását. A projekt tagjai Jósár Petra és Podobni Péter voltak. Petra másodéves, Péter pedig elsőéves alapszakos gazdaságinformatikus hallgatójaaz egyetemnek, iés emellett a diákszervezet életében is aktív szerepet vállalnak, mint a Business Development Team tagjai.
A kutatásról
A Business IT Club - Corvinus felmérése 2021. április 18. és 26. között készült kérdőív formájában, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak megkérdezésével. A felmérésre 101 kitöltés érkezett, melyben főként gazdaságinformatikus hallgatók (60 fő) vettek részt, rajtuk kívül főként az első- és másodéves alapszakos hallgatók képviseltették magukat. Emiatt a minta nem tekinthető reprezentatívnak a teljes hallgatóságot tekintve, azonban így is hasznos információval szolgál arról, hogy milyen lehet az átlagos vélekedés a diákok között.
***
A Business IT Club - Corvinus az ország első gazdaságinformatikus diákszervezete, amelynek tagjai főként a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatikus hallgatói. Céljuk az üzleti informatika iránt érdeklődő legambiciózusabb, legmotiváltabb hallgatók számára egy összetartó közösséget, az egyetemi tanulmányokon túlmutató, naprakész szakmai tudást és tapasztalatot, illetve karrierperspektívát nyújtani.
